– a létért folytatott küzdelem
Több száz év kell ahhoz, hogy a néhány milliméter nagyságú magból magas és vastag fa jöjjön létre.
A magból kikelő csíranövények közül csak nagyon kevésből lesz magas, idős fa. Egy hektár erdőtalajon jóval több mint 100 000 erdei mag csírázhat, miáltal sűrű természetes újulat jön létre. A legtöbb csíranövény élete első hónapjaiban a kedvezőtlen életkörülmények miatt elpusztul. Nem jutnak elég nedvességhez, fényhez, meleghez, állatok eszik meg őket, betegségektől pusztulnak el. Öt-tíz év után már csak kereken 10 000 fa marad meg. Száz vagy kétszáz évvel később, a fácskák hatalmas fákká nőttek meg, legfeljebb 300-nak lesz még elég helye.
A többség alul marad a fényért, tápanyagokért és vízért folytatott könyörtelen harcban és elhal. Tehát 300 csírázó mag közül csak egy éri el élete célját és nő magas fává.
Ha egy fának nem sikerül a természetes erdő könyörtelen konkurenciaharcában élre törnie, ha szomszédai túlnőnek rajta, elszárad, ledől és elkorhad.
De még az a fa sem él örökké, amelyik érvényesülni tudott. Őt öregségében éri utol a halál, fokozatosan összeomlik és átadja a helyét fiatal csemetéknek.
