A fal elváltozásai

Egy falazatnak sokféle (szilárdság, tartósság, tűzállóság, hővédelmi, hangvédelmi) követelményeket kelt kielégíteni.

Erőhatások

A hagyományos anyagból, hagyományos építési móddal készített falazatok, az évszázados gyakorlat során kialakult méreteikkel a terhelésből származó igénybe vételeket biztonsággal kell, hogy viseljék. Amikor a falat, olyan a függőlegestől eltérő hatásvonalú terhelések érik, amelyek felvételére a falazatot nem tervezték, akkor a fal a felhalmozódó feszültségek hatására maradandó alakváltozást szenved. A kisebb elemekből (leginkább téglából) soronként, rétegenként épített falszerkezet a vízszintes erőhatásoknak csak igen kis mértékben képes ellenállni. Az ilyen erőhatások viselésére a szerkezetet alkalmassá kell tenni. Korábban ennek érdekében a falakban falkötővasakat, a boltívek alatt vonórudakat kellett beépíteni. E beépítések kihagyása esetén, vagy a vas anyagú vonórudak korrodálása miatt a falszerkezetekben, boltívekben szerkezeti repedések keletkeznek. Ezen régebbi épületszerkezeteket korábban nem tapasztalt, új hatásként – a közlekedés intenzitásának növekedése miatt – rezonancia is éri.
A történelmi városrészeken átmenő közúti forgalom hatására az altalaj olyan rezgéseket továbbíthat az épületszerkezetek felé, amelyek megegyeznek a szerkezetek önrezgésszámával és az épületszerkezetek rezgésbe jönnek. Hatására a vakolatok elválnak a tartószerkezettől, megrepednek, lehullanak. A falszerkezetek, nyílásáthidalók megrepednek. De, hasonló hatást válthatnak ki a beépített mozgó, forgó rosszul alapozott gépek, berendezések is, mint például a szivattyúk, hidroforok, nyomásfokozók, ventilátorok.
A rezonancia az egyébként tartósnak tekinthető szerkezeteket is képes tönkretenni.

Nedvesség

Az agyag és a föld az emberiséggel egyidős építőanyag. A vályogtéglából készített fal jó hőszigetelő tulajdonságú, ezért a vályogtégla, mint természetes építőanyag reneszánszát éli. Annak érdekében, hogy a teherhordással, térelhatárolással, a hőszigeteléssel kapcsolatos elvárásoknak tartósan megfeleljen, a csapóesőtől és a talajból származó nedvességtől fokozott mértékben védeni kell.
Az eső a vályogfalakat “elmossa”, ill. a falszerkezetbe bejutva annak szilárdságát csökkenti, azaz nedvesség hatásra az anyag belső súrlódása (szilárdsága) csökken – azaz mállik.

Tűzállóság

A szokásos falakhoz használt építőanyagok (tégla, beton, vasbeton, stb.) és kötőanyagok (meszek, cementek) tűzállóak, nem égnek, tűzvész esetén nem szenvednek jelentős elváltozást.
Ezekből az anyagokból épített szerkezetek szokásos vastagsági méret esetén általában fokozottan, vagy közepesen tűzállóak. A mészkő elterjedt építő- és burkoló anyag. A mészkőből égetéssel meszet lehet előállítani. A mészkő, mint kellő szilárdságú anyag, épületek szerkezeti falainak építésére alkalmas. Ezt a tulajdonságát légköri-, vagy talajból felszívódó nedvesség hatására (savas eső, vagy agresszív talajvíz esete kizárva) sem változtatja meg.
Tűzvész esetén a mészkőből készült szerkezeti fal és burkolóanyag ugyanúgy kiéghet, mint a mészégető boksába rakott mészkő.
Szilárdságát elveszíti. Esővíz elmossa. A mészkőből készült, kiégett házat gyakorlatilag tönkrementnek kell tekinteni.
A fal szerkezeteket részét képező kéményszerkezeteket, füstjáratokat létesítésekor tudatosan tesszük ki fokozott mértékű hőhatásnak. A szilárd és cseppfolyós tüzelőanyagok égéstermékeit a füstgázkémények, a légnemű fűtőanyagok égéstermékeit a gázkémények vezetik el.

.
^
^