A kandalló a fűtési rendszerben

.

Említést kell tenni olyan kandallóutánzatokról, amelyek kizárólag díszítő jellegűek, nem fűthetők. Ezek a berendezések igen gyakoriak például az angol tömeglakásokban, s kívülről semmiben sem különböznek a fűthető kandallóktól.
Kapcsolódó cikk: – Díszkandalló , – Álkandalló

Tűzterüket gyakran parazsat, lángot utánzó, kis teljesítményű színes villogó izzóval világítják meg. A díszítőkandallók és a valódi kandallók között átmenetet képeznek azok, melyek valamilyen a beépített elektromos hőleadó berendezést tartalmaznak; ez esetben már nem tekinthetjük ezeket fűtési rendszertől független kandallóknak.

 

Kandallók helyiségek fűtésére

A fűthető kandallók használhatók a lakás, ill. a tér teljes, ill. kiegészítő fűtésére. A kandalló főfűtési berendezés, ha a fűteni kívánt teret kizárólagosan fűti, ilyen esetben általában zárt vagy nyitott-zárt tűzterű kandallót kell építeni. A nyaralókban és hétvégi házakban természetesen a nyitott tűzterű berendezésekkel is lehet temperálni. A főfűtési kandalló méretezésekor pontosan meg kell határozni a hőszükségletet, a fűtőfelületet, a kémény adatait és az égési levegő ellátását, figyelembe véve a rendelkezésre álló fűtőanyagot. Kiegészítő fűtésre használhatók az előzőekben nem ismertetett általában nyitott tűzterű kandallók, amelyek a meglévő fűtés hatását fokozhatják a fő fűtési idényben. Természetesen ezek elő- és utószezonban alkalmasak a lakás levegőjének temperálására is. Hőtechnikai méretezésük nem igényel nagy pontosságot, de a műszaki adatok megállapításához feltétlenül szükséges az ismeretük, és a műszaki méretezés.

Központi fűtés kandallóval

Központi fűtési kandallónak nevezzük azokat a berendezéseket, amelyek építészetileg és épületgépészetileg nyitott vagy zárt tűzterű kandallóegységet alkotnak, és a sugárzó hőn kívül központi hőtermelőben több helyiség fűtésére elegendő hőt állítanak elő, ill. azt valamilyen hordozóközeggel (víz, levegő) továbbítják a fűtendő helyiségbe.

A központi hőtermelő egység kandallóban való elhelyezésének előnyei és hátrányai is vannak. Előnye: az amúgy is megépített kandalló további hasznosítása. A zárt tűzterű kandallókba, építőszekrénybe szerelt központi fűtési betét jó konstrukció esetén 5-8%-kal gazdaságosabb bármely azonos üzemű, külön helyiségben elhelyezett kis kazánnal szemben. A központi fűtési kandalló nyitott tűztér esetében csakis a bázishelyiségből, zárt tűztér esetében pedig külső, alárendelt helyiségből is fűthető. Utóbbi a tisztán tartás szempontjából célszerűbb, viszont elmarad a nyílt tűz élménye.

Központi fűtési kandallót építhetünk időszakos (kiegészítő) és természetesen főfűtési berendezésként. A fűtés továbbítására a légcirkulációs és a meleg vizes megoldás, valamint a kettő kombinációja jöhet számításba, természetesen a kandalló sugárzó és felületi fűtési hőjének figyelembevételével.

A központi fűtési kandalló kapcsolódhat egy meglevő meleg vizes fűtési rendszerhez, alternatív megoldásként. Kettős fűtés természetesen nem jöhet számításba, de külön-külön, átkapcsolással minden nehézség nélkül működtethető.

Légfűtés kandallóval

A légfűtés előnyei: kis beruházási költség, csekély anyagszükséglet. rövid felfűtési idő, fagyveszélytől nem kell tartani, a fűtőtestek nem foglalják a helyet a helyiségekben, és az egyes helyiségek fűtése könnyen kikapcsolható. Hátrányai: a légcsatornák a zajt és a szagokat az egyik helyiségből a másikba továbbíthatják; a légcsatornák könnyen elpiszkolódnak, és nehezen tisztíthatók.

A fűtéshez használt levegő gravitációs úton vagy a légcsatorna-hálózatba beépített ventilátor hatására kering.

A ventilátorral működő légfűtő berendezés előnyösebb, mint a gravitációs légfűtő berendezés, mert kisebbek a légcsatornái. Kialakításakor jobban lehet alkalmazkodni az épület adottságaihoz, gyorsabb a felfűtés, jobbak a szabályozási feltételek. Hátrányos viszont az, hogy a ventilátor üzeme külön energiabázistól függ, és nagyobb az áramfogyasztás, valamint ha kismértékben is de zajforrás.

Egy helyiség légfűtése. A kandallóépítő külföldi cégek legelterjedtebb és leggazdaságosabb fűtési megoldása az egy helyiséget fűtő kandalló.

A légfűtés során tulajdonképpen beépített egyszeres vagy kettős falú kandallóbetétek segítségével hasznosítják az elveszett hőmennyiség nagy részét. A beépített kandallóbetét (a tűztér fala) a sugárzás ás a füstgáz melegét átadja a légkamrának. A légkamra levegője a hőmérséklet-különbség hatására áramlani kezd, és a csatlakozónyíláson keresztül fűti a helyiséget.

Az egyszeres falú légfűtő betétek üzemelése biztonságos, anyaguk lehet acél, öntöttvas, samott vagy előre gyártott hőálló beton. Általában gravitációs üzeműek. A nagyobb hatásfok eléréséhez szükséges, hogy a hőcserélő felület a lehető legnagyobb részén érintkezzék a fűtési levegővel.

A helyiség fűtésének hatásfoka javítható a levegő aerodinamikai hatásának jobb kihasználásával; eszköze a speciális tűzrács és tűzkosár, amelyek nyitott és zárt tűzterű kandallók esetében egyaránt készülhetnek, valamint a hőtükör. A speciális berendezés jó minőségű acélcsőből készülő összetett szerkezet, amely a tűztér hátfal és a lángtér vagy füstkamra légterében mint kalorifer működik, vonalvezetése is azonos azzal. Készítésének költsége és bonyolultsága sokkal kisebb a vele elérhető költségmegtakarításnál, ára időszakos fűtés esetén is nagyon rövid idő alatt megtérül.

A kettős falú kandallóbetétek működési alapelve az egyszeres falúéval azonos, annak tökéletesebb és biztonságosabb változata. Előnye az egyszeres falúval szemben: a sík szekrényhátfallal tökéletesebb az átáramlás, a zárt (méretezett) fűtési szekrény működése jobb. A kettős falú légfűtő betét anyaga lehet acél, öntöttvas, hőálló beton vagy ezek kombinációja; alkalmas más helyiségek fűtésére is. A fűtőbetét egy-, két, esetleg háromkamrás kivitelben készülhet a lakás különböző helyiségeinek (fürdő, konyha) szagmentes fűtése érdekében Többkamrás változatát általában a keringetett levegővel működő légfűtő berendezésnél célszerű kiépíteni.

Egész lakás légfűtése. Lényegében azonos a teljes légfűtéssel, bázisa változatlanul a kandalló, általában a lakás centrumában. Legalkalmasabb főfűtési berendezésként zárt tűzterű kandallót választani. Egyszintes lakásban ajánlatos a kiépítendő légcsatornába ventilátort beiktatni a fűtés rendszerébe, természetesen a gravitációs működés lehetőségét is meghagyva. A kétszintes lakásban már könnyen megvalósítható a kizárólag gravitációs légfűtés, csak a megfelelő visszaáramlást kell tökéletesen megoldani. Az épületgépészetben ismert légfűtési módok a keringetett levegővel, a friss levegővel és mindkettővel működő fűtésrendszerek közül a legutóbbi kiépítése a legmegfelelőbb.
A fűtési rendszer tervezése és méretezése épületgépész szakember feladata. A legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás a helyiségcsoport, lakás centrumában elhelyezett kandalló, így sok légcsatornát és költséget takaríthatunk meg, és így érhető el a legjobb hatásfok is. Távolabbi helyiségekhez sima belső falfelületű és könnyen takarítható légcsatornát kell kiépíteni. Fűtési légcsatorna anyaga lehet tégla vagy rabic, ill. acél vagy alumínium. A korszerű légfűtő csatornaelemek közé tartozik a WESTER-FORM-H hajlítható alumíniumcső és tartozékai. Alkalmazhatók hő- és zajszigetelt elemek is.

Melegvíz-fűtés kandallóval

A központi fűtés ritkábban használatos példája a következő műszaki megoldás, amelynek elvi működése azonos az etázsfűtéssel. A hőtermelő egység a tűztér tűzrácsába a kandallóba van beépítve, a tűztér hátfalával párhuzamosan. mint egy hőcserélő csőregiszter. A hőcserélőt nyílt és zárt tűzterű kandallóba egyaránt beépíthetjük. Sőt utólag is beépíthető hagyományos rendszerű falazott kandallókba. A hőcserélőt és a kandallót is a fűtési igénybevételre méretezik.

A meleg vizes fűtőberendezés másik kialakítási lehetősége, ha az épület központi fűtési hálózatára kötjük a kandallóban termelt meleg vizet.

Elő- és utószezonban így megoldható a teljes fűtés, télen a kiegészítő fűtés és a hőcserélőkön keresztül a teljes melegvíz-ellátás. Utóbbi alkalmazása csak rendkívüli esetben javasolható, mert megépítése költséges. A korszerű fűtési rendszerek fejlesztésének eredményeként kandallókat, főként kandallóbetéteket ma már az összes energiahordozó-fajtához (fa-, szén- és gáztüzeléshez) gyártanak. Különösen érdekes a gázüzemű kandalló. Ennek két változata ismert. Az egyik, hogy zárt tűzterű kandalló üvegezett ajtójú égőterében ég a gáz; a fűtés légcsatornákon keresztül és sugárzó hővel történik. A másik, hogy a nyitott vagy zárt kandallók alternatív égőtérrel, zárt égőrendszerben, meleg vizes központi fűtési kazánként üzemelnek. Megjegyezzük, hogy a hazai szabványok a nyílt égőterű kandallókban gázfűtést nem engedélyeznek, míg a zárt tűzterű kandallók üzemeltetése ha a gázhasználatra vonatkozó előírásokat teljesítik lehetséges.

Kandalló mint központi fűtési fűtőtest

Kémény nélküli kandalló beépített központi fűtésű radiátorral vagy kaloriferrel lehet a központi fűtés egy fűtőteste is. Egyidejűleg fűthető kandallóba fűtési betétet két szempontból nem célszerű beépíteni: a kandalló kéményén keresztül nagy a hőveszteség, valamint a kandallóban levő hamu, korom a légtérfűtését szennyezheti.

Érdemes lehet megnézni ezeket is:

.

Ha a böngésződben futtatod a uBlock, vagy hasonló kiegészítőt, (vagy magát a javascriptet,) akkor blokkolod a képek és a menürendszer megjelenítését. Kapcsold ki, ha élvezhető tartalmat akarsz látni!

^
^