Mészpor és kvarchomok keverékéből készül sajtolással. Hőszigetelő, fagyálló és hőálló képessége rosszabb az agyagtégláénál. Kéményépítéshez egyáltalán nem használható. Kandalló köpenyfalazatnak (burkolatnak) viszont kiválóan alkalmas esztétikus anyaga, valamint nagy testsűrűsége miatt. Rossz hőszigetelő képessége jó hővezetővé teszi, így nagy mennyiségű hőt tárol és sugároz ki a fűtendő helyiségbe.
Nedvesen vagy félszárazon formázva, szárítva és zsugorodási hőfok alatti hőmérsékleten kiégetve készül, színe a világosvöröstől a mélyvörösig terjed. Fagyálló, víz-felvétele 8-22%.
Zsugorodásig égetett agyagból készül. Külső és belső kandallók felületi burkolására egyaránt használhatók.
Anyaga agyag, szárazon színezőanyaggal keverve. Félszárazon sajtolják, és zsugorodásig égetik. Fagyálló, vízfelvétele 1-3 tömegszázalék. A burkolóanyagok különböző változatai készülnek, matt és mázas kivitelben. A mázanyagot egyszeri égetés után hordják fel, utána 1000 0C-on ismét kiégetik. Külső és belső kandallók felületi burkolóanyagaként használható.
Anyaga száraz, máz nélküli, őrölt cseréptörmelék és tűzálló agyag keveréke, amelyet sajtolással alakítanak a kívánt méretre és alakra. Amennyiben szükséges, színes mázzal vonják be, és 940 0C-on kiégetik.
Anyaga alacsony olvadáspontú agyag, amelyet különböző formákba öntenek, és szárítás után kb. 1000 0C-on kiégetnek. Sárgásbarna és vörös színű. Különböző burkolati elemeket és lapokat készítenek belőle a kandallók alsó és felső, valamint teljes felületének beburkolására. Hazánkban egyedül a Pécsi Zsolnai-porcelángyárban gyártanak belőle kandallóburkoló elemeket.
Anyaga egyenletes minőségű tiszta agyag és soványítóanyag (kvarchomok vagy őrölt samott) keveréke. Gépi vagy kézi formázás után színtelen vagy színes mázzal vonják be, a zsugorodási hőmérséklet alatti hőfokon égetik ki. Kandallóépítéshez gyártott külön kandalló-nyíláselemekkel elérhető, hogy a kandalló tűztérkerete és fűtőfelülete összefüggő egység legyen. Ezek a nyíláselemek csak felületi burkolatok, amelyek jól bírják a hőmozgást, de nem fagyállóak, ezért csak belső kandallók esetében alkalmazhatók.
A kandalló és a tűzhely legősibb építőanyaga a természetes kő.
Az eruptív kőzetek az izzón folyó magma megszilárdulása során jönnek létre. Közülük a mélységi kőzetek a Föld felszíne alatt nagy nyomáson lassan lehűlő magma megszilárdulása során keletkeztek (pl. gránit, gabbró). A kiömlési kőzetek a Föld felszínére jutó izzó magma (láva) hirtelen lehűlése és gyors megszilárdulása során keletkeztek (pl. riolit, fanolit, dácit, andezit, bazalt). A vulkáni tufák a föld felszínére törő lávából a levegőbe röpített és ott megszilárdult, majd a Föld felszínén leülepedett vulkáni porból állnak (pl. a díszítőkövek legértékesebb fajtái, a riolittufa, dácittufa, andezittufa, bazalttufa).
Az üledékes kőzetek vízből vagy levegőből leülepedett porból keletkeztek. A törmelékes kőzetek az elmállott, felaprózódott kőzeteknek a víz vagy szél által elszállított, leülepedett törmelékéből állnak (pl. homokkő). Az oldatból lerakódott, ill. kivált kőzetek a különböző vizekben oldott állapotban levő anyagokból válnak ki vagy ülepednek le, szilárd halmazállapotban (Pl. mészkő, dolomit, márga).
Az átalakult kőzetek a Föld felszínéről a földkéreg mélyebb részeibe süllyedt eruptív vagy üledékes kőzetekből a magas hőmérséklet és a nagy nyomás hatására- alakulnak át (pl. márvány). A kandallóépítéshez burkolatként használható hazai kövek a következők:
A hazai homokkövek törmelékes összeálló kőzetek. Alkalmasak kandallófalazat építésére természetes, faragott vagy részben megmunkált formában.
Hazánkban két jelentős fajtája található. A tardosi márvány tengeri eredetű, nagyrészt kikristályosodott kalcitból áll, amely agyagerekkel van átszőve. Színe vörös, vörösesbarna. Külső kandalló építésére vagy burkolására csak fedett helyen ajánlható. A siklósi kemény mészkő jurakori világosdrapp és sárgás rózsaszínű, vagy az alsó triászból származó zöld mészkő. Jól fényezhető, ezért az építési gyakorlatban ezeket is „márványoknak” nevezzük. Külső és belső kandallók, valamint kandallófalak építésére rétegelt-megmunkált, valamint fényezett burkolati felületek készítésére ajánlhatók.
Édesvízből leülepedett likacsos mészkő. Színe fehér, világos és drapp. Fűrészelhető és jól faragható, hasítható és fényezhető. Hazánkban két fajtája terjedt el. A süttői mészkő négy színváltozata ismert. Legelterjedtebb hazai kövünk, kiváló tulajdonságai miatt több területen alkalmazható. Nyers ciklopként vagy soros burkolatként is gyakran alkalmazzák. A budakalászi mészkő tulajdonságai hasonlóak a süttői mészkőéhez, de közepesen lyukacsos szerkezetű. Előbbi külső-belső, utóbbi csak belső kandalló burkolataként használható.
Tengeri (sós vízi) eredetű, nagy hézagtérfogatú, durva, sárgásfehér-fehér színű mészkő. Nagy porozitású, likacsos. A sóskúti mészkő könnyű megmunkálhatósága és kellemes színe miatt díszítőburkolatként kiválóan alkalmas. Szennyezett és nedves, víz-parti levegőjű környezetben csak belső kandalló burkolataként alkalmazható.
Beszerzési lehetőségük korlátozott, ugyanis hazai lelőhelyünk nincs, csakis importból származhatnak. Reprezentatív belső kandallók burkolataként fényezve alkalmazhatók.
Alkalmazásuknak nagy hagyományai vannak. Elterjedtek a fehér és színes márványok. A legismertebb fehér márványok az olasz carrarat és a román ruskicai különböző színárnyalatai. Tömör szövetük, a kisebb-nagyobb kristályokkal, kellemes felülethatást kelt. A leggyakrabban használt színes márványok közül a bolgár, a román és a francia fekete, jugoszláv szürke. Szerkezetük azonos a fehérekével. Alkalmazhatók a kandalló teljes alsó részének burkolására vagy csak a kiemelt, hangsúlyozott rész készítésére.
Felhasználják habarcsok kötőanyagának, meszelések kötő- és színezőanyagának.
A gipszet habarcsok kötőanyagaként, ritkán töltőanyag nélkül is alkalmazzák. Kandallóépítéshez csak a tűztértől távolabbi (pl. kandalló felső része) felület díszítéseként alkalmazható.
Olyan finomra őrölt kötőanyag, amely vízzel keverve levegőn vagy víz alatt kőszerűen megszilárdul, és a keverés közben hozzáadott adalékanyagot vízben oldhatatlanul összetapasztja. A cementalapanyag összetevői: portlandklinker, gipszkő, pernye vagy trassz és granulált kohósalak. A savak mindig, a sók általában megtámadják. A vas kivételével minden technikai fémet korrodál. A cement és víz összekeverése során a cementszemcse vizet vesz fel, felülete feloldódik. Az oldott cementből ún. cementkocsonya keletkezik. A szemcséket körülvevő kocsonyából a kötés vége felé tűkristályok alakulnak ki, amelyek a szilárdságot adják. A cementek a szilárdságukat 28 napos (4 0C feletti hőmérsékletű) időtartam alatt érik el.
Forrás:
Bajkó Béláné: Lakóépületek, lakások fűtése,
Hans-Peter Ebert: Fatüzelés,
Kószó József: Kandallók,
Dr. Párkányi György: Kályhák,
Kamil Zoufalý: Építsd magad
Ha a böngésződben futtatod a uBlock, vagy hasonló kiegészítőt, (vagy magát a javascriptet,) akkor blokkolod a képek és a menürendszer megjelenítését. Kapcsold ki, ha élvezhető tartalmat akarsz látni!
Ha a böngésződben futtatod a uBlock, vagy hasonló kiegészítőt, (vagy magát a javascriptet,) akkor blokkolod a képek és a menürendszer megjelenítését. Kapcsold ki, ha élvezhető tartalmat akarsz látni!
