A kandalló tüzelőanyagai

Tüzelőanyagoknak nevezzük azokat az éghető anyagokat, amelyek gyors elégés közben hőenergiát fejlesztenek. Ezek az anyagok nagy mennyiségben találhatók a természetben.

A tüzelőanyagok lehetnek szilárd, cseppfolyós vagy légnemű halmazállapotúak. Összetételüket mindhárom halmazállapotban a szén-, a hidrogén-, az oxigén-, a nitrogén-, a kén-, a hamu- és a nedvességtartalom aránya határozza meg. A tüzelőanyagok minőségét összetételük, valamint az elégésükkor felszabaduló hőmennyiség határozza meg.

Égéshőnek nevezzük azt a wattban kifejezett teljes hőmennyiséget, ami 1 kg tüzelőanyag elégetésekor felszabadul. A hőmennyiség egy része a keletkező víz elpárologtatásához és a nem éghető anyagok felmelegítéséhez szükséges. Az égéshőnek és a víz elpárologtatásához, továbbá a nem éghető anyagok felmelegítéséhez szükséges hőmennyiségnek a különbözetét nevezzük a tüzelőanyagok fűtőértékének.

A fűtőérték az a wattban kifejezett hőmennyiség, amelyet 1 kg tömegű anyag elégetésével állítunk elő.

Tüzelőanyagként nyitott tűzterű kandallók esetében főként a kandallófa jöhet számításba. A lángkép, a hőleadás, az égésszag, az égésintenzitás, az égésszín és az égészaj a kandallófa tulajdonságaitól függ.

Zárt tűzterűeknél tüzelőanyagként alkalmaznak fagranulátumot, fabrikettet és szeneket is, illetve léteznek gáz és olajüzemű kandallók is. Az energiaforrások felsorolásából nem hagyhatjuk ki az elektromos hősugárzó kandallókat sem. Azonban az igazi kandalló hangulatot csak a fa tud biztosítani.

A kandallókat többnyire száraz fával fűtjük. A száraz fa égése tökéletesebb, és a kandalló nagyobb hatásfokkal üzemeltethető. Minden egyes fafajtának különbözőek az égési tulajdonságai. Fűtésre legtöbbször száraz keményfát (bükkfa, tölgyfa, akácfa, kőrisfa, égerfa és az összes gyümölcsfa) használnak, továbbá juharfát, gesztenyefát és szilfát. A puhafák (a nyír, hárs, fenyő, nyár és a jegenye) a keményfáknál gyorsabban égnek, sok hamut adnak, és hamar kihűl a parazsuk.

A keményfák nyugodt lánggal égnek, és kevés a hamujuk, fűtőértékük magasabb, mint a puhafáké. A keményfák szagképződése kicsi, és a hamuképződés utolsó fázisáig nyílt lánggal égnek.

A gyantatartalmú tűlevelű fák élénk, gyors lánggal égnek, és a gyantakristályok miatt gyakran pattognak, sisteregnek, égésükkor a szikrakicsapódás nagyon gyakori. Ha fenyőfával fűtünk, fokozott elővigyázatosságra, szikrarácsra vagy szikravédő függöny elhelyezésére van szükség.

A kandallófát a kandalló tűzterének ismeretében 30-60 cm hosszúságúra kell felfűrészelni. Fűtésre a legalkalmasabb a fák gyökérzete és tuskója, amely magasabb fűtőértékű, mint a fatörzs. Az ágak a fatörzsnél kevesebb fűtési energiával rendelkeznek. A kandallófát csapadékmentes helyen kell tárolni, a szabadban vagy ereszaljban. Nem célszerű túlságosan kiszárítani, mert a kiszáradt fa gyorsan elég. Tüzelésre kiváló a folyók mentén és árterületeken található hordalékfa (pl. fűz és nyárfa); világoskék lánggal ég, és jó illatú, de beszerzése nem mindenütt oldható meg. A gyümölcsfák közül az alma-, körte- és szilvafa égéskor kellemes illatú. A fenyőfa gyantájának égésekor szúrós szag érezhető, amelyet csak jó huzatú kémény tehet elviselhetővé, ellenkező esetben erős fejfájást, szédülést is okozhat.

A kandallófák lángja sóval vagy más anyagokkal különböző színűre festhető, de a különböző fafajták összekeverése is sokszínű, érdekes lángot ad (pl. gyümölcsfa, tölgyfa, fenyőfa, juharfa).

Nyílt kandallókhoz kifogástalan kémény és előmelegített égési levegő esetében tőzeget és brikettet is használhatunk fűtőanyagként. Ezeket azonban csak a tűzrostélyon szabad elégetni, míg a kandallófához tűzrács, ill. tűzbak is elegendő.

A zárt tűzterű kandallók az összes faféleségekkel, tőzeggel és szenekkel fűthetők.

A kandalló kiválasztása és tervezése előtt kell eldönteni azt, hogy milyen fűtőanyaggal szándékozunk tüzelni, mivel ha a kandallóban a tervezettnél magasabb fűtőértékű tüzelővel fűtenek, az komoly szerkezeti rongálódást okozhat.

A táblázatban közölt adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a különböző (légszáraz) fák testsűrűsége mindig egyenes arányban van a fűtőértékükkel. Energiatakarékossági szempontból irányadó, hogy 2,5 kg átlagos száraz fa vagy 1,8 kg brikett fűtőértéke megfelel egy liter fűtőolajénak.