A Passzívház határoló szerkezetei

Mint ahogyan az előző fejezetben kifejtettük, az energiamérleget jelentősen befolyásolják a határoló szerkezetek tulajdonságai. Vegyük sorra ezeket:

• falazat
• padlók és födémek
• nyílászárók

Miután az épület tájolása és tervezése során a passzívházzal kapcsolatos kívánalmakat teljesítettük, a gyakorlatban alkalmazott különböző anyagok és eljárások tekintetében az anyagválasztáskor csupán egyetlen fő szempontot kell figyelembe venni a falazáskor, ez nem más, mint a rétegtervi hőátbocsátási tényező. Ha ennek értékét sikerül a falazat esetében U=0,1 W/m²K alatt, vagy ennek környékén tartani, akkor eleget tettünk ennek a kívánalomnak. Az első fotón Ytong falazat látható Austrotherm által gyártott grafit-dúsítású polisztirol szigeteléssel.

Elterjedten alkalmazzák a könnyűszerkezetes megoldásoknál a szokásosnál 2-szer 3-szor vastagabb közbenső szigetelőanyagot (kőzetgyapot, üveggyapot), de mint jó hőszigetelő réteg, a cellulóz néven ismert újrahasznosított papírt is megtaláljuk az épületekben.

Parafa alkalmazása esetén jelentős többletköltségre kell számítani.

A különböző típusú hőszigetelőanyagok együttes használatára is gyakran találhatunk példát.

A falazási művelet szintén jelentősen eltér a megszokottól. A fotón látható eszközzel ragasztják a téglákat és nem habarcsba helyezik. Ezzel jelentősen javítható a falazat homogenitása, hőtechnikai szempontból egységes falazat készíthető.

A szorosan egymásra és egymás mellé elhelyezett falazóblokkok a kivitelezés során is ugyanúgy fognak kinézni, mint a kiállításon készült fotón. Minimális vastagságú homlokzati hőszigetelő anyag elhelyezésével ezen a falazaton már könnyen elérhető a 0,1-es U-érték. A falazás feltételezi a már-már tökéletes és hibátlan szerelőbetont, amelynek eltérése a vízszintestől nem haladhatja meg az 1 cm-t, ellenkező esetben a képeken látható falazat nem készíthető el ilyen minőségben.

Liapor könnyűbeton alkalmazására látható példa.

A nyílászárók kiválasztásánál is különös gonddal kell eljárni. Nem elegendő az üvegezés hőátbocsátási tényezőjének ismerete, legalább annyira fontos magának a keretnek a megfelelő hőszigetelő képessége. Az ablak hőátbocsátási tényezőjének értékét a szerkezeti elemeinek tulajdonságai együttesen fogják meghatározni.

A háromrétegű üvegezés itt már alapkövetelmény. A rétegek közötti gáztöltés jelentősen javítja az üvegezés hőszigetelő tulajdonságát. UG – hőátbocsátási tényező az üvegfelületen (UGLASS) 0,5-0,6, UW – hőátbocsátási tényező a teljes ablakra (UWINDOW) 0,7-0,75. A mértékegység a jól ismert W/m²K. Keressük a gyártónál a termék minőségét igazoló jelzést.

Az ajtók, ablakok kiválasztásánál is érvényes az unásig ismételt aranyszabály: Nem az anyagok fajtája a fontos, hanem a hőtechnikai és légtömörséget befolyásoló tulajdonságok, mint a kiválasztás szempontjai.

Tetszésünk szerint választhatunk fa, műanyag, vagy fém borítással készült ablakokat és ajtókat, viszont ne lepődjünk meg, ha egyes különleges típusok estén mélyebbre kell nyúlnunk a zsebünkbe. Természetesen a bejárati ajtó megválasztásakor is hasonló gondossággal kell eljárnunk.

Sok esetben tapasztalható, hogy a családi házak padlásairól elfeledkezve elmarad a födémek szigetelése. Ebben az esetben jelentős többlet-energiaigénnyel kell számolni nem csak a passzívházak, hanem minden más épület esetében is. Padlásbeépítés során még nagyobb kihívás a ferde tetősík alatt a megfelelő hőtechnikai tulajdonságú szigetelő réteg kialakítása.

Nem elegendő a szarufák közötti részek kitöltése. Pótlólagosan elhelyezett szigetelőréteggel kell javítani a hőátbocsátási tényező értékét. Hogy mennyi legyen az anyagvastagság ? Természetesen ezt is számítással kell meghatározni a tervezés folyamán. A képen 40 cm vastag üveggyapot látható, ami a gyakorlatban sűrűn alkalmazott megoldás Ausztriában.

A padlók és az alaptestek szigetelésére is különös gondot kell fordítani!

Ugyan a hőfokkülönbség nagysága elmarad a homlokzati falazatok esetében téli időszakban jelentkező mértéktől, azonban itt sem engedhető meg, hogy a hőátbocsátási tényező jelentősen eltérjen az épület többi szerkezeti elemeinek értékeitől. Az aljzatbeton alatti lépésálló hőszigetelő réteg vastagsága a jelenleg szokásos 4-5 cm-rel szemben jóval vastagabb szigetelő réteget kell beépíteni. Ugyanakkor az alaptestek hőszigetelésére is gondot kell fordítani annak ellenére, hogy ez a szerkezeti elem a talajban kerül elhelyezésre. Kiemelt lábazatok esetében ez a feladat még körültekintőbb eljárást igényel.

Bővebb információk a cikk tulajdonosa:
NEUTEX Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság – honlapján

A fenti cikk a Házépítők Lapjáról került át a 3D Lakberendezésre, a Házépítők Lapjával történő összevonás miatt.