A pool biliárd általános szabályai – 2. oldal

18. A hibák meghatározása


Biliárd

A hiba fogalmát a következő tényállások merítik ki:

a) A fehér (dákóval meglökött) golyó nem talál színes golyót (mindhárom játéknem), vagy pedig elsőnek nem a célgolyót találja (8-as, illetve 9-es játék). Ha valaki egy másik golyóhoz ragadó fehér golyót vele ellentétes irányba lök el, ez nem tekinthető úgy, mintha a szóban forgó golyót eltalálta volna.

b) A fehér golyó ugyan elsőnek a célgolyót találja (mindegyik játéknem), de aztán egyik golyó sem ér falat, és nem is kerül lyukba színes golyó.

c) A fehér golyó lyukba esik.

d) A fehér golyó elhagyja a játékmezőt, és ott áll meg.

e) Valamelyik célgolyó elhagyja a játékmezőt, és ott áll meg (kivétel a 14/1-es játék).

f) A játékos lökés előtt, alatt vagy után dákóval, ruházatával vagy valamely testrészével hozzáér valamelyik golyóhoz (pl. ráejti a krétát a golyóra stb.).

g) A játékos úgy játszik rá egy falhoz ragadó golyóra, hogy ezt követően a golyó nem érint egy másik falat, vagy valamelyik golyó nem kerül a lyukba, illetve a fehér golyó nem ér falat.

h) Lökés közben a játékosoknak legalább egyik lába nem ér a padlóhoz.

i) A játékos tovább lök, mielőtt mindegyik golyó megállna.

j) Amennyiben a fehér golyó elsőnek egy falhoz ragadó golyót talál, ezt követően az alábbi feltételek egyikét teljesíteni kell:

– valamelyik golyónak lyukba kell esnie,

– a fehér golyónak falat kell érnie,

– a ragadó golyónak egy másik falat is kell érnie (tehát nem csupán le kell pattannia arról a falról, amelyhez hozzáragad);

– egy másik célgolyónak falat kell érnie, mégpedig olyan falat, amelyhez még nem ért hozzá.

Amennyiben a versenyző e feltételek egyikét sem teljesíti, hibát követ el.

k) A játékos túlságosan mélyen löki meg a golyót, és szándékos ún. gikszerrel tesz kísérletet valamelyik golyó átugratására. Ugratásnál a gikszer mindig hibának minősül. Szabályértelmezés: már maga az ilyesfajta kísérlet is hibának minősül, függetlenül attól, hogy sikerül-e a szándékos gikszerrel az átugratás. Ilyen esetben az a meghatározó, hogy valóban állt-e az adott helyen olyan golyó, amelyet át “kellett” volna ugratni. Ha tehát nem volt útban golyó, nem lehet szó az e szabály értelmében vett ugratásról. Hibának számít viszont az is, ha ilyen lökés következtében a játékos szándéka ellenére a fehér golyó átugrik egy másik golyót.

l) Amennyiben a fehér golyó valamelyik célgolyóhoz ragad, e golyó normál lökéssel is megjátszható, és ha megmozdul, úgy kell tekinteni, hogy a fehér eltalálta. Közben ügyelni kell arra, hogy harmadik golyóhoz ne érjen hozzá a dákó vagy a fehér golyó, illetve a célgolyó, és ily módon az ne mozduljon be.

m) Amennyiben a fehér golyó nem ragad hozzá valamelyik célgolyóhoz, hibának számít, ha a dákó kétszer találkozik a fehér golyóval, vagy még hozzáér, amikor az már éri a célgolyót. Szabályértelmezés: mindig hibának számít, ha a dákó kétszer érinti a fehér golyót.

n) A játékosnak golyó a kézben pozíciója van és a homlokmezőből kell löknie; a játékvezető felhívja a figyelmét arra, hogy a fehér golyó nem a homlokmezőben áll, de a játékos tovább játszik.

19. Háromhiba büntetés

Ha valamelyik játékos hibát követ el, ezt regisztrálni kell (kivétel: kezdőlökés a 14/1-es játékban). Amennyiben a következő lökése korrekt lesz, azaz golyót lök valamelyik lyukba vagy valamelyik falra, e hiba semmisnek tekintendő. Ha viszont következő lökésével ismét hibát követ el, már két hibapont lesz a rovásán, de e két hibát is semmissé teheti, ha következő lökése korrekt lesz. Amennyiben azonban egymás után három hibát követ el, az úgynevezett háromhiba-büntetést kapja:

a) A 14/1-es játékban 18 pontot kell tőle levonni. Ellenfele megkövetelheti, hogy újból állítsák fel a golyókat, és a hibát elkövető játékos ismét kezdőlökést végezzen.

b) A 9-es játékban játékvesztesnek kell nyilvánítani.

c) A 8-asban nincs játékvesztés.

Szabályértelmezés:
nem tekinthető tehát hibának, ha a fehér golyó a karambol után falat ér, vagy ha ezután a megjátszott golyó egy másik falat, illetve valamelyik golyó bármelyik falat éri. Azt a játékost, akinek már két hibája (vagy hibakombinácója és/vagy a fent említett lökéskombinációja) lett regisztrálva, vagy a játékvezetőnek vagy ellenfelének figyelmeztetnie kell e körülményre, egyébként nem szabad alkalmazni a háromhiba-büntetést, és csak két hibája lesz továbbra is.

20. Szándékos hibák és sportszerűtlen magatartás

Minden hiba szándékosan is elkövethető. Ha valamelyik játékos nyilvánvalóan szándékosan követ el hibát azért, hogy valamely golyó helyzetét megváltoztassa, e cselekmény sportszerűtlen magatartásnak minősül. Szabályértelmezés: háromféle hibát különböztetünk meg.
Ezek:

a) nem szándékos hiba, amely kihagyás, figyelmetlenség vagy nem tökéletes kivitel következménye;

b) korrekt szándékos (taktikai) hiba, amikor is a játékos korrekt módon löki meg a dákóval a fehér golyót;

c) sportszerűtlen magatartásnak minősülő minden egyéb hiba.

21. Hiba utáni eljárás

Hiba után az alábbiak szerint kell eljárni:

a) a lökés jogát az ellenfél kapja meg;

b) a hiba folytán lyukba került golyókat vissza kell állítani a tőpontra, illetve a hosszvonalra, ha a játék szabálya előírja;

c) az ellenfél a fehérgolyó kézben lehetőséggel élhet (kivétel a 14/1-es játék: ha a fehér golyó lyukba került vagy elhagyta a játékmezőt, akkor a játékos csak a homlokmezőből játszhat előre).

22. Biztonsági játék

A biztonsági lökések megengedettek. Miután a fehér golyó érintett egy célgolyót, a célgolyónak vagy egy másik golyónak, illetve a fehér golyónak érintenie kell valamelyik falat, vagy pedig valamelyik golyónak lyukba kell esnie. Ha a játékosnak ez nem sikerül, hibát követ el, és ellenfele következik lökésre. Szabályértelmezés: biztonsági lökések után mindig az ellenfél következik játékra. Csak a 14/1-es játékban kell visszatenni a biztonsági lökésnél belökött golyót. A biztonsági lökéseket be kell mondani (kivétel a 9-es játék). Ha a játékos ezt nem közli a játékvezetővel (ha nincs, akkor az ellenfelével), akkor – amennyiben a be nem mondott biztonsági lökéskor belökte saját golyóját a lyukba – tovább kell löknie.

23. Meghatározások


23.1. A golyók visszaállítása

Minden olyan golyót, amely hiba vagy biztonsági játék következtében kerül lyukba, vissza kell helyezni, ha a szabály előírja. Ha egynél több célgolyót kelt visszaállítani, e golyókat a tőponthoz lehető legközelebb, a hosszvonalra kell állítani. A visszahelyezett golyóknak érinteniük kell egymást, és lehetőleg úgy kell felrakni azokat az asztalra, hogy az ott levő golyókhoz a lehető legközelebb álljanak és ne ragadjanak, de ha hozzáérnek valamelyik asztalon levő golyóhoz, az is elfogadott. Abban az esetben, ha az egész hosszvonal foglalt, a golyót a hosszvonal tőpont előtti, meghosszabbított részére kell állítani. Minden golyót a játékvezető állít fel, de a lökésre következő játékos kérheti, hogy a játékvezető újból állítsa fel őket. A golyókat számsorrendben kell felrakni. Ez azt jelenti, hogy a tőponthoz legközelebb a kisebb számú golyót, majd mögé a többit, emelkedő számsorrendben. A 8-as játékban a hibával eltett vagy biztonsági lökéssel belökött 8-as golyó játékvesztéssel jár. 9-es játékban a hibával eltett 9-es golyó nem jár a játék elvesztésével, a 9-es golyót vissza kell helyezni a tőpontra, és a következő játékos kézből játszhat. Szabályértelmezés: a játékvezetőre tartozik, hogy eldöntse, fel kell-e újból állítani azokat a golyókat, amelyeket a biztonsági lökés után a szabály értelmében már felállított, de a következő játékosnak valami miatt nem tetszik.

23.2. A golyók kiugrása

a)Hiba,
lökésjog elvesztése

Ha a fehér golyó a játékmezőn kívül áll meg, hibának számít. Ha valamelyik célgolyó áll meg a játékmezőn kívül, az is hibának minősül (kivétel a 14/1-es játék). Mindkét esetben az ellenfél következik lökésre, és golyó a kézben pozíciója lesz. A célgolyókat vissza kell állítani a tőpontra (kivétel: az ellenfél golyója a 8-as játékban), és csak a 9-es golyót kell visszatenni a 9-es játékban.

b)Az
asztalra visszaugró golyók

Ha a fehér golyó elhagyja a játékmezőt, de aztán magától visszatér, e körülmény nem számít hibának. (De pl. ha az asztalon felejtett krétáról jön vissza, az már hiba.)

c) Világítótestek az asztal felett

Az asztal felett levő világítótestek az asztal részét képezik. Ha egy golyó felugrik és hozzáér a világítótesthez, de ezután visszaesik a játékmezőbe, ez az esemény nem számít hibának.

d) A lyukból visszaugró golyó

Amennyiben a fehér vagy valamelyik színes golyó lyukba esik, majd magától visszatér a játékmezőre, nem tekinthető lyukba küldött golyónak. Ott kell hagyni, ahol megállt.

e) Külső behatás

Ha egy vagy több golyó külső behatásra elmozdul, a játékvezetőnek meg kell kísérelnie a lehető legpontosabban visszatenni azokat az eredeti állásba. Ha egy lyukhoz közel álló golyó külső behatásra belesik a szóban forgó lyukba, a játékvezetőnek e golyót lehetőleg pontosan vissza kell helyeznie eredeti helyzetébe. Ezek után az éppen soron levő játékos tovább lökhet.

23.3. Inkorrekt asztaljelölések

A játékosnak tilos krétával vagy egyéb eszközzel jeleket rajzolni az oldalfalra vagy a játékmező posztójára, hogy ezek révén például jobban fel tudja mérni a szögeket. Az ilyen cselekmény sportszerűtlen magatartásnak és hibának minősül – az ellenfél golyó a kézben állásból játszhat.

23.4. A távolság felbecsülése

A játékosnak nem szabad sem golyóval, sem a háromszöggel, sem egyéb segédeszközzel felmérni, hogy a fehér vagy valamelyik színes golyó átfér-e egy résen vagy "kiskapun". Kizárólag a kézben tartott dákóval szabad ilyesfajta becsléseket végezni. Ettől eltérő eljárást sportszerűtlen magatartásnak kell minősíteni, hibának tekinteni, és az ellenfél golyó a kézben állásból játszhat.

forrás: http://moszy.atw.hu/