A természetes építési anyagok és a modern szabályozás konfliktusa: hogyan őrizhetjük meg a hagyományt a bürokrácia árnyékában?

Akik képesek lennének egyéni kivitelezéssel, avagy évszázados népi hagyományként kalákában építkezni, és az anyagi helyzetük tekintetében az olcsó, de környezetbarát és energiatakarékosságot biztosító természetes alapanyagok beépítésével az otthonteremtésre, azok bürokratikus akadályokba ütköznek. Emiatt kénytelenek az iparilag előregyártott drágább megoldásokhoz folyamodni, akkor is ha képesek lennének a gyakorlatiasságuk miatt önmaguk megteremteni a lakhatásukat.

.

Balaton-felvidéki jellegű nádfedeles féltornácos ház – inspirációs kép (ha megnyitod a cikket további mesebeli házat találsz!)

Egyfelől teljesen érthető az építés bürokratizáltsága, hiszem az építés és a lakhatás biztonságát így kívánják megkövetelni, ugyanakkor ha egy jóléti ország bürokráciáját lehet megtapasztalni, azaz mint valami fejlett országhoz való tartozás képzete céljából, holott ezzel szemben egy ilyen ország lakosságának jó része számára indokolatlan anyagi terhet jelent, avagy több évtizedes eladósodottságot kell felvállalniuk ezért az építési biztonságért cserébe.

Régen a néplélekben, a tudatalattiban megvolt az építési tudás, az emberek (a család, a barátok) egymásnak kölcsönösen felépítették a házaikat, és apáról fiúra szált az építési gyakorlat, egyszerű természeti tudással. Igaz sokkal korszerűtlenebb (de természetesebb) anyagokkal, puritánabb életkörülményekkel, de környezetbarátabban. Most a technológia és a bürokrácia fejlődésével mindez a népi tudás az enyészetté lesz. Amíg akár a 1980-as években teljesen természetes volt a kalákás családi ház építés, most akik ilyesmire szánják rá magukat – lassan már valami egzotikus ősembernek számítanak, akiket megcsodál az internet népe.

 

Ez a probléma jól szemlélteti a modern építészet és szabályozás kettősségét: a biztonság és a minőség garantálásának szándéka szembe kerülhet az egyéni lehetőségekkel, a helyi hagyományokkal, és az alacsony költségvetésű, de fenntartható megoldásokkal. A kaláka (közösségi építkezés) hagyománya egyedülálló érték volt, amely nemcsak az otthonteremtést tette elérhetővé, hanem a közösségi szellem erősítését is szolgálta.

.

Zsindelytetős erdei rönkház – inspirációs kép

1. A modern építési szabályok és a természetes anyagok ellentmondása

  • Biztonság és szabályok:
    A modern építési szabályok célja az, hogy mindenki számára garantálják a lakhatási biztonságot, de ezek gyakran olyan költségekkel és technikai követelményekkel járnak, amelyek a házilagos kivitelezést ellehetetlenítik.
  • Természetes anyagok tanúsítvány hiánya:
    A természetes alapanyagok, mint például a szalma, föld, vagy vályog, nem felelnek meg a mai szabványoknak, mert ezek az anyagok nem egyenletesek, és nem lehet őket mindig ugyanúgy vizsgálni, mint az iparilag előállított építőanyagokat.
  • Bürokratikus akadályok:
    Az építési hatóságok által előírt tanúsítványok, engedélyek és ellenőrzések kvázi kizárják a hagyományos építési technológiák alkalmazását, még akkor is, ha azok bizonyítottan hosszú élettartamúak és fenntarthatóak.
.

Zsindelytetős, terméskő falazatos erdei ház – inspirációs kép

2. A népi építési tudás elvesztése

Régen az emberek az építési tudást generációról generációra adták át, és ez a tudás nemcsak az anyagokkal való bánásmódot foglalta magában, hanem az adott környezethez való alkalmazkodást is. Például:

  • A vályog, a szalma vagy a kő helyben elérhető volt, és az emberek tudták, hogyan lehet belőlük házakat építeni.
  • A kaláka rendszere biztosította, hogy a közösség együtt dolgozzon, és így csökkentek az anyagi terhek.

Ez a tudás azonban a modern építőanyagok és technológiák térhódításával lassan eltűnt, hiszen a gyakorlatban már nincs szükség rá. Az emberek egyre inkább függenek az ipari gyártású építőanyagoktól, amelyekhez gyakran csak szakképzett emberek tudnak szakszerűen felhasználni.

3. Az anyagi teher és az adósságspirál problémája

Az eladósodás a modern építés egyik legsúlyosabb társadalmi problémája, különösen olyan országokban, ahol a jövedelmek és az építési költségek közötti szakadék hatalmas:

  • Az emberek kénytelenek hitelt felvenni, hogy megfeleljenek az építési szabályoknak és követelményeknek, ami hosszú távú anyagi terhet ró rájuk.
  • Az iparilag előállított megoldások, bár biztonságosabbak és tartósabbak lehetnek, sokkal drágábbak, mint a helyben elérhető természetes anyagok.
.

Cseréptetős, deszka oromfalas, sarazott termésköves, esetleg vályog falazatú vidéki ház – inspirációs kép

4. Mit lehetne tenni?

A helyzet javítása érdekében többféle megoldást is el lehetne képzelni (A képzeletnek csak a valóság szab határokat):

  • Hagyományos technológiák szabványosítása:
    Ha bizonyos természetes alapanyagokat és technológiákat szabványosítani lehetne (pl. vályog vagy szalma tanúsított építési rendszerek formájában), az lehetővé tenné ezek szélesebb körű alkalmazását.
  • Támogatási programok:
    Az állam vagy más szervezetek támogathatnák a hagyományos építési technológiák használatát, például képzési programokkal, anyagtámogatással, vagy engedményes szabályozással.
  • Kaláka újjáélesztése:
    Bár a modern világban nehéz a közösségi építkezéseket újra bevezetni, kisebb falvakban vagy önfenntartó közösségekben ez még mindig működhetne, ha helyi szabályozás megengedőbb lenne.
.

Zsindelytetős, de kúpcserepes, zsindely oromfalas, sarazott termésköves, esetleg vályog falazatú vidéki ház – inspirációs kép

Példa videók (Lukács László – Az élet iskolája):

Vályogház építés 1.rész – Vályogvetés
.
Vályogház építés 2.rész – Falazás
.

5. Egyensúly a modernitás és a hagyomány között

A legfontosabb kérdés az, hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a modern építési szabályok, az anyagi teher csökkentése, és a fenntartható, természetes anyagok használata között. Ehhez szükség lenne:

  • Rugalmas szabályozásra, amely lehetővé teszi az egyéni kivitelezést.
  • Olyan közösségi programokra, amelyek támogatják a helyi hagyományok megőrzését.
  • Az emberek oktatására, hogy a hagyományos építési technológiák ismét részévé váljanak a közgondolkodásnak.


A modern bürokrácia a környezettudatos építési irányelvek mögött gyakran a természetes anyagok önálló alkalmazását háttérbe szorítja, és inkább a profitorientált ipari szereplőket ösztönzi fenntartható technológiák fejlesztésére, ami paradox módon ellentmond a valódi ökopolitikai elveknek.

Érdemes lehet megnézni ezeket is:

.

Ha a böngésződben futtatod a uBlock, vagy hasonló kiegészítőt, (vagy magát a javascriptet,) akkor blokkolod a képek és a menürendszer megjelenítését. Kapcsold ki, ha élvezhető tartalmat akarsz látni!

^
^