Alternatív építés kategória bejegyzései

Napjainkban már általános igénnyé vált, hogy az iroda-, vagy lakóház – egyébként kihasználatlan – tetőfelületén az utca forgatagától elzárt, kellemes pihenőkertet alakítsunk ki. Így a telek kihasználtsága, és ezzel az ingatlan értéke is ugrásszerűen növekszik.

Az emberek mellett azonban élőlények millióinak is életteret adunk egy tetőkerttel. Pozsgások, vadvirágok és, fűfélék, apró bogarak, lepkék és madarak, ahogy megteremtődnek a feltételei, elkezdik kialakítani maguk számára a megfelelő környezetet. Kialakul egy új élettér az eddig csupaszon heverő holt felületeken.
Zöldtető – az extenzív és intenzív zöldtetők bővebben… →

ProKoncept tetőelem alkalmazása lehetővé teszi, hogy az elkészült hagyományos fa ácsszerkezet elkészítése után, egy munkafolyamattal azonnal három munkafázist helyettesítsünk:

• a tetőlécezést (A tetőelemben speciálisan kialakított cseréptartók vannak). Rendkívül jó teherbíró-képességének köszönhetően akár Bramac cserépfedéseknél is használható.
• a tetőfóliázást (A tetőelem hármas kapcsolata és speciális anyaga miatt tökéletesen víz- és párazáró.)
• a szigetelést (Az átlag 14 cm vastag polisztirol gondoskodik a tető kifogástalan hőszigetelésről).

Ezzel a módszerrel lényegesen olcsóbban alakíthatunk ki látszógerendás tetőt, hiszen nincs szükség a ‘dupla’ ácsszerkezetre. A tető kivitelezési ideje kb. a felére csökken, szigetelése szintén hőhídmentes lesz.

Polisztirol tetőelem bővebben… →

A ProKoncept födémrendszer egy alul-felül sík, sűrű bordás, fejlemezes monolit vasbeton szerkezet.
Geometriai kialakítását a polisztirol födémelemek bentmaradó zsaluzatként biztosítják.
Minden épület födémét, egyedileg ‘testreszabva’ gyártjuk, igazodva a legkülönlegesebb igényekhez is.
A födémrendszer terheléstől függően akár 10m távolság áthidalására is alkalmas, a helyszínre szállítása, behelyezése nem igényel darut, a födém fesztávok kötetlenek.

Polisztirol alapú födémrendszer bővebben… →

A polisztirolhab falelemek ragasztó és egyéb segédanyagok nélkül összepattinthatók, belsejüket kézi vagy szivattyús módszerrel három soronként betonnal töltik ki. Az eredmény: a külső oldalon 6, a belsőn 5 cm-es szigeteléssel rendelkező nagy teherbíró, mindössze 25 cm vastag fal. A szerkezetet áthidaló, koszorú és falvég záró elemek teszik teljessé, segítségükkel a falat hőhídmentesen lehet felépíteni.
Polisztirol alapú falazó elem bővebben… →

A rendszer alapja egy polisztirol zsaluváz, melyet betonnal öntenek ki. Így egy kétoldalon jól szigetelt, masszív szerkezetet hozhatunk létre. A ProKoncept Energiatakarékos Rendszer három részből épül fel:
1. Falazati elem
2. Födém elem
3. Tető elem
A ProKoncept alapú házak jó hőszigetelését a három elem együttes alkalmazása teszi lehetővé.

A rendszer együttes alkalmazásával kizárhatjuk a hőhidak képződését. (Hőhídnak az eltérő szigetelőképességű felületeket nevezzük. Ezeken a pontokon a hőenergia gyorsabban távozik a fal többi részéhez képest, a pára itt szokott kicsapódni, a fal ezért átnedvesedik, a vakolat tönkremegy és megjelennek a penészgombák.)
Polisztirol alapú építési rendszer bővebben… →

A napkollektor a Nap sugárzásából közvetlenül hasznosítható hőenergiát állít elő. A napsugarak egy különleges üvegen áthaladva az abszorberben elnyelődnek és hővé alakulnak át, mely az abszorber csővezetékében keringetett hőátadó anyagot felmelegíti. Az így felmelegített hőátadó anyag a továbbiakban, a közvetlenül felhasználandó vizet hőcserélőkön keresztül melegíti fel, a különféle napenergia hasznosító rendszerekben. Ezen elv alapján számos napkollektor kialakítás létezik.
A síkkollektor bővebben… →

A vákuumcsöves napkollektor a legújabb és leghatékonyabb napkollektor fajta, fejlettebb a sík kollektoroknál. Gyengébb fényviszonyoknál és hidegebb időben is hatékonyan működik. 50-95 fokos víz előállítását teszi lehetővé, így nem csak a háztartásokban, de az iparban és a mezőgazdaságban is jól hasznosítható.

A vákuumcsöves napkollektor gerincét a vákuumcső adja, mely egy 1,5 – 2 m hosszú üveg cső. Ebben található egy réz cső, ami a hőt gyűjti össze. A vákuum szigeteli el az összegyűjtött hőt a környezettől, biztosítva a legmagasabb hatásfokot hidegebb időben is. A vákuumcső hengeres formájából adódóan a napsugárzás hosszabb ideig közvetlenül éri az abszorbert, így nagyobb hatékonyságot eredményez a kora reggeli és a késő délutáni órákban.

Az összes ilyen vákuumcsöves rendszerben glikol fagyállót alkalmazunk lehetővé téve a fagypont alatti felhasználást is. A panelok orientációja hasonlóan a sík kollektorokhoz, dél-kelet dél-nyugat irányú. Párhuzamosan, vagy sorosan is csatlakoztathatóak. A vákuumcsövek sérülés esetén könnyen cserélhetőek, egy vagy két cső sérülése estén a rendszer még működőképes marad.
Vákuumcsöves napkollektor bővebben… →

Egy Gödöllő határában megépült passzívházat mutatunk be. (11,9 kWh/m²év)

A helyi adottságok figyelembevételével a 164 m² hasznos alapterületű épület 124 m²-es lakóterület került passzívházként megvalósításra. A 2 beállásos garázs és a gépészeti helyiség a 75 %-ig talajba süllyesztett kialakítás jóvoltából különleges elbánást nem igényel hőtechnikai szempontból, azonban ennek az épületrésznek nem is kell passzívház tulajdonságokkal bírnia.

Passzívház építés a gyakorlatban bővebben… →

Passzívház filozófia: szüntessük meg az épületek energiaveszteségét. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor nélkülözhetjük a fűtést.
Sok esetben az energiatakarékosságot a fűtőközeg (jelesül a földgáz) megújuló energiával történő helyettesítésével azonosítják, mivel a megújuló energia nem kerül pénzbe (napenergia, geotermikus energia). Azonban az épület veszteségei nem csökkennek, az eredmény csak látszólagos, mivel a megújuló energia hasznosításával csökken a fűtőenergia (földgáz) felhasználás és ezzel arányosan csökken a fűtési számla összege. Ezeknél a megoldásoknál nem lehet nélkülözni a fűtési rendszert, az épületekben megtalálhatóak a hőleadó berendezések radiátor, padlófűtés vagy falfűtés formájában.

Passzívház építészeti koncepció bővebben… →

Mint ahogyan az előző fejezetben kifejtettük, az energiamérleget jelentősen befolyásolják a határoló szerkezetek tulajdonságai. Vegyük sorra ezeket:

• falazat
• padlók és födémek
• nyílászárók

Miután az épület tájolása és tervezése során a passzívházzal kapcsolatos kívánalmakat teljesítettük, a gyakorlatban alkalmazott különböző anyagok és eljárások tekintetében az anyagválasztáskor csupán egyetlen fő szempontot kell figyelembe venni a falazáskor, ez nem más, mint a rétegtervi hőátbocsátási tényező. Ha ennek értékét sikerül a falazat esetében U=0,1 W/m²K alatt, vagy ennek környékén tartani, akkor eleget tettünk ennek a kívánalomnak. Az első fotón Ytong falazat látható Austrotherm által gyártott grafit-dúsítású polisztirol szigeteléssel.
A Passzívház határoló szerkezetei bővebben… →