Önmagában egy épület megsüllyedése az alapelemek különböző mértékű süllyedése még nem okoz problémát, ha annak mértéke az előre számított értéket alatt marad. Ugyanakkor az előre nem tervezett változások az épületszerkezeteken olyan feszültségeket eredményezhetnek, melyek hatására az anyag tönkremenetelét (repedés, törését, torzulás) eredményezhetik.
Az alaptestek előre nem tervezett süllyedésének vagy süllyedéskülönbségének leggyakoribb okai:
- az épület alapozási síkját a fagyhatár felett alakították ki,
- az alaptestet nem méretezett külpontos terhelés éri,
- az alaptestek nem a teherhordó talajra támaszkodnak,
- az alaptestek alatti talaj egyenetlenül tömörödik, vagy eltérő szilárdságú talajokra – korábban megbolygatott talajra támaszkodik,
- az alaptest egy része bent maradt, át nem vágott régi alaptestre támaszkodik.
A süllyedéskülönbségek jele általában a ferde irányú, általában közel 45°-os repedések megjelenése a falban, s a repedések az alaptestektől indulnak ki.
A falnyílás egyik alsó sarokpontja és az alaptest közötti repedés, a gyenge alap töréséről, elnyíródásáról tanúskodik.
Az épület válaszfalain is keletkezhetnek ferde síkú repedések, ill. a válaszfal elválhat a mennyezettől, ha az a lábazati falak közötti feltöltés után tömörödik és a válaszfal alapozása nem szabályosan történt.
