Valójában (mint sok mást is) kettősség jellemzi a lakberendezési világot:
- Egyrészt vannak a jól definiálható vizuális irányzatok (minimalizmus, skandináv, indusztriális, század-közepi modernista, stb.), amelyek elsősorban formanyelvet, színvilágot és anyaghasználatot határoznak meg
- Másrészt léteznek az „életszemlélet alapú” megközelítések (Vastu, Feng Shui, biofil design, tudatos minimalizmus), amelyek inkább filozófiai alapokon nyugszanak
A kortárs dizájn teljes megértéséhez mindkét szempontrendszert figyelembe kell venni, mert ezek gyakran áthatják egymást. Például egy minimál enteriőr követheti a Vastu elveket az elrendezésben, vagy egy modern japandi stílusú lakás tükrözheti a wabi-sabi filozófiát.
Az utóbbi években egyre inkább látható, hogy a tisztán vizuális trendek mellett felértékelődtek a mélyebb jelentéssel bíró lakberendezési filozófiák. Ennek oka lehet, hogy a modern ember otthonától már nemcsak esztétikumot és praktikumot vár, hanem mélyebb harmonizáló hatást, wellness-élményt és spirituális támogatást is – különösen a világjárvány után, amikor az otthon szerepe jelentősen felértékelődött.
Amikor tehát a kortárs lakberendezési stílusok teljes spektrumát vizsgáljuk, a vizuális irányzatok mellett mindenképpen helye van a holisztikus irányzatoknak. Egy mentálisan is kielégítő enteriőr nem lehet kizárólagosan csakis esztétikai alapú megközelítésű. Ez a két irányzatcsokor pedig csak a kategorizálás szempontjából látszik különálló rendszereknek, valójában az igazán élhető enteriőrben egymást kiegészítve egy speciális keveréket alkotnak.
A holisztikus*, avagy életszemlélet alapú lakberendezési dizájn** nem csupán a tér esztétikai megformálásáról szól, hanem arról, hogy az otthonunk hogyan válhat életünk szerves részévé, támogatva testi-lelki jóllétünket. Ez a megközelítés az emberi élet teljességét helyezi a középpontba, és arra törekszik, hogy a tér harmóniában legyen az ott élők értékrendjével, életmódjával és érzelmi szükségleteivel. A holisztikus dizájn nem csak a látványra fókuszál, hanem az érzékelés minden aspektusára – a fények, színek, anyagok és formák összhangjára, amelyek együtt teremtenek egy kiegyensúlyozott, inspiráló környezetet.
A holisztikus dizájn tehát nem csupán egy stílus (stíluscsoport), hanem egy szemlélet, amely arra inspirál, hogy otthonunk ne csak a tárgyak gyűjtőhelye legyen, hanem életünk valódi központja, ahol harmóniában élhetünk önmagunkkal és környezetünkkel. Ez a megközelítés a múlt bölcsességét ötvözi a modern élet igényeivel, hogy olyan tereket hozzon létre, amelyek nemcsak szépek, hanem jelentéssel is bírnak.
A múltbéli irányzatok, mint például a japán wabi-sabi, a skandináv hygge vagy a biofil dizájn, mind olyan filozófiákat hordoznak, amelyek az egyszerűség, a természetesség és az emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozzák. Ezek az esztétikai és életmódbeli alapelvek a modern környezetben is tovább élnek, alkalmazkodva a mai élet kihívásaihoz. Például a biofil dizájn a városi lakásokban is helyet talál, növényekkel és természetes anyagokkal hozva közelebb a természetet. A hygge a stresszes mindennapokban kínál menedéket, míg a wabi-sabi az idő múlásának szépségét ünnepli, segítve az elfogadást és a nyugalmat.
A harmónia keresése: Holisztikus dizájn irányzatok az otthonteremtésben
Létezik egy közös szál, amely összeköti a különböző kultúrákból és korszakokból származó holisztikus design irányzatokat. Ez nem véletlen egybeesés, hanem az emberi természet mélyebb kifejeződése a téralkotásban.
A holisztikus design filozófiák – legyen szó skandináv, japán, koreai vagy más tradíciókról – mind egy alapvető emberi törekvést tükröznek: a külső környezetünkkel és önmagunkkal való harmónia megteremtését. Ezek az irányzatok különböző kulturális és történelmi gyökerekből táplálkoznak, mégis meglepően hasonló vizuális és funkcionális megoldásokhoz vezetnek.
A közös mentális igény
Az emberiség évezredek óta keresi az egyensúlyt. A modernkor felgyorsult tempója, a túlstimulált környezet és a fogyasztói társadalom nyomása felerősítette bennünk a vágyat egy olyan tér iránt, ahol:
- Lecsendesedhetünk és feltöltődhetünk
- Kapcsolódhatunk a természethez
- Megtalálhatjuk az egyszerűségben rejlő szépséget
- Funkcionalitás és esztétikum egyensúlyban van
- A tárgyaink jelentőséggel és történettel bírnak
Ez az igény kultúráktól függetlenül hasonló vizuális kifejezési formákhoz vezetett, ami jól mutatja, hogy alapvető emberi szükségletekről van szó.
A holisztikus design közös jellemzői
Bár az egyes irányzatok részleteikben és filozófiai hátterükben különböznek, számos közös vonást fedezhetünk fel bennük:
1. Természetes anyaghasználat: Fa, kő, bambusz, pamut, len és más természetes anyagok dominálnak, gyakran természetes színükben megtartva.
2. Letisztult színvilág: Neutrális, természetes színpaletta – fehérek, krémek, földszínek, pasztell árnyalatok, amelyek nyugalmat árasztanak.
3. Funkcionális egyszerűség: A „kevesebb több” elve – minden elemnek célja és helye van, kerülve a felesleges díszítettséget.
4. Minőség mennyiség helyett: Kevesebb, de tartós, értékes darab, gyakran kézműves kivitelben.
5. Térkihasználás tudatossága: Átgondolt terek, ahol a funkciók és a mozgás harmonikusan illeszkednek.
6. Fény és levegő: A természetes fény maximalizálása, a levegős terek kialakítása.
7. Természetközeliség: Növények jelenléte, természeti elemek bevonása, kültér és beltér közötti határok lágyítása.
8. Időtlenség: Trendekkel szemben az időtálló megoldások előnyben részesítése.
9. Személyesség: Az emberi lépték tisztelete, a személyes kapcsolódás lehetősége a térhez és a tárgyakhoz.
A tradíciók találkozása a modern igényekkel
Különösen érdekes, ahogy ezek az ősi bölcsességen alapuló design filozófiák választ adnak a modern ember problémáira. A minimalizmus segít a túlfogyasztás ellenében, a természetközeliség ellensúlyozza a digitális világban töltött időt, míg a tudatos jelenlét gyakorlása a tér használata során csökkenti a stresszt.
Ez a holisztikus megközelítés nem pusztán esztétikai választás, hanem életmód. Az otthon nem csupán a tárgyak gyűjteménye, hanem a belső harmónia külső kivetülése – egy tér, ahol teljes emberként lehetünk jelen.
A következőkben részletesen bemutatom az egyes holisztikus design irányzatokat, de fontos látnunk, hogy mindegyik ugyanarra a mély emberi igényre ad választ: hogy otthonunk ne csak lakóhely, hanem a lelki-fizikai egyensúly forrása is legyen.
A főbb „életszemlélet alapú” dizájn irányzatok
1.1. Feng Shui
A kínai eredetű Feng Shui (jelentése: szél és víz) több ezer éves hagyomány, amely a tér energiáinak harmonizálásával foglalkozik az optimális életenergia (chi) áramlásának biztosítása érdekében.
Fő elemei:
- Az öt elem (tűz, föld, fém, víz, fa) egyensúlyának megteremtése
- Bagua térkép használata a tér és életterületek összehangolására
- Chi energia szabad áramlásának biztosítása
- Szimmetrikus elrendezések és harmonikus formák alkalmazása
- Kiegészítők (kristályok, tükrök, csengők) alkalmazása az energia irányítására
- Helyes tájolás és elhelyezés (különösen ágy, íróasztal, tűzhely esetében)
- Akadálymentes, rendezett terek kialakítása
Filozófiai háttér: Az ember, a tér és a kozmosz közötti harmónia megteremtése, ahol az épített környezet tükrözi és támogatja a természet energiaáramlásait, ezáltal segítve a benne élők egészségét, jólétét és sikerességét.
1.2. Vastu shastra
Az indiai eredetű Vastu Shastra több mint 5000 éves szakrális építészeti és térrendezési rendszer, amely a természeti erők, kozmikus energiák és az ember kapcsolatának harmonizálására törekszik.
Fő elemei:
- A tér felosztása 9×9-es mandala (Vastu Purusha Mandala) alapján
- Az öt elem (föld, víz, tűz, levegő, tér) megfelelő elhelyezése
- Égtájak szerinti tájolás (minden funkciónak optimális irány)
- Aranymetszés és szakrális geometria alkalmazása
- Középpont (Brahmasthan) szabadon hagyása az energia áramlásához
- Szimmetrikus épületformák előnyben részesítése
- Megfelelő színhasználat az égtájak szerint
Filozófiai háttér: A mikrokozmosz (emberi lakótér) és makrokozmosz (univerzum) közötti összhang megteremtése, ahol az épített környezet a kozmikus rend leképeződése, és így elősegíti a lakók fizikai, mentális és spirituális fejlődését, valamint az univerzális energiákkal való harmonikus kapcsolatát.
Mindkét rendszer évezredes megfigyeléseken alapul, és holisztikus megközelítéssel kapcsolja össze a fizikai teret a benne élők jóllétével, felismerve a környezet mélyreható hatását az emberi tapasztalásra.
1.3. Biofil dizájn
A biofil (vagy biofílikus) dizájn azon az evolúciós elméleten alapul, hogy az emberek ösztönösen vonzódnak a természethez és más életformákhoz.
Fő elemei:
- Természetes anyagok használata (fa, kő, bamusz, növényi textíliák)
- Bőséges növényhasználat a belső terekben
- Természetes fény maximalizálása
- Természeti formák és minták alkalmazása
- Természetes szellőzés és vízhasználat
- Panoráma és kilátás a természetre ahol lehetséges
- Évszakok változásának beengedése a térbe
Filozófiai háttér: Az ember és természet eredendő kapcsolatának helyreállítása, a természettől való elszakadás negatív következményeinek ellensúlyozása a városi környezetben.
1.4. Tudatos minimalizmus
A tudatos minimalizmus túlmutat az egyszerű esztétikai irányzaton, valódi életfilozófiává nőtte ki magát.
Fő elemei:
- Szándékos egyszerűsítés, csak a valóban értékes és szükséges tárgyak megtartása
- „Kevesebb, de jobb minőségű” szemlélet
- Multifunkcionális bútorok és terek
- Letisztult, de nem rideg terek
- Energiahatékony megoldások
- Átgondolt tárolási rendszerek
- A felesleges fogyasztás tudatos elkerülése
Filozófiai háttér: A materializmustól való eltávolodás, tudatosabb fogyasztói magatartás, érték-központú gondolkodás, környezettudatosság.
1.5. Wabi-Sabi
Ez a japán filozófia a tökéletlenség, mulandóság és befejezetlenség szépségét ünnepli.
Fő elemei:
- Természetes, gyakran nyers vagy egyszerűen megmunkált anyagok
- A tökéletlenség elfogadása és ünneplése
- Patina és időbeli változás értékelése
- Aszimmetrikus formák
- Pasztell és földszínek
- Kézműves, egyedi tárgyak
- Természetes fény és árnyék játékának hangsúlyozása
Filozófiai háttér: A zen buddhizmus elvei, a múlandóság elfogadása, a jelen pillanat értékelése.
1.6. Hygge
Dán életfelfogás, amely a kényelem, melegség és az otthon örömteli meghittségét helyezi középpontba.
Fő elemei:
- Meleg, puha textilek bősége (gyapjú, kötött anyagok)
- Meleg fények (gyertyák, lágy világítás)
- Természetes anyagok
- Kényelmes, ölelő bútorok
- „Kuckók” kialakítása
- Társas együttlétre tervezett terek
- Szezonális dekorációk
Filozófiai háttér: A meghittség, biztonság és közösségi élmények ünneplése, különösen a zord külvilággal szemben.
1.7. Lagom
Svéd fogalom, amely a „épp elegendő” filozófiáját képviseli – a túlzás és a hiány közötti egyensúlyt.
Fő elemei:
- Funkcionális, de nem túl puritán dizájn
- Fenntartható anyagok és megoldások
- Harmonikus színpaletta (nem túl rikító, nem túl visszafogott)
- Praktikus, de esztétikus tárgyak
- Kiegyensúlyozott terek (nem túlzsúfolt, nem túl üres)
Filozófiai háttér: A fenntarthatóság, egyensúly és mértékletesség eszméje, a közép útjának megtalálása.
1.8. Sōtō
A kortárs japán minimalizmus, amely a funkcionalitást és a tér tisztaságát hangsúlyozza.
Fő elemei:
- Rendkívül letisztult, funkcionális terek
- Rejtett tárolási megoldások
- Neutrális színpaletta
- Kevés, de gondosan válogatott dekoráció
- Térelválasztók, tolóajtók
- Többfunkciós bútorok
Filozófiai háttér: A zen buddhizmus „üresség” fogalma, a tiszta tudat és tér kapcsolata.
1.9. Neuroesztétika alapú dizájn
Az agykutatás eredményeit alkalmazó, relatíve újabb irányzat, amely azt vizsgálja, hogyan hat a környezet az agyműködésre és a közérzetre.
Fő elemei:
- Az agy számára kellemes formák és minták (fraktálok, biomorfikus formák)
- Tudományosan meghatározott színhasználat
- Akusztikai tervezés
- Jó tájékozódást segítő térkialakítás
- Stressz-csökkentő elemek
- Megfelelő stimuláció (sem túl sok, sem túl kevés)
Filozófiai háttér: A tudomány és dizájn ötvözése, az emberi agy működésének mélyebb megértése és alkalmazása a téralkotásban.
Ezek az irányzatok gyakran nem tiszta formában jelennek meg, hanem egymással és a hagyományosabb stílusirányzatokkal keveredve, reflektálva a mai kor összetett igényeire és az emberek holisztikus jóllét iránti növekvő igényére.
Van még több is,
… de nemzetközi szinten ezek tekinthetőek a legmeghatározóbbaknak. A holisztikus dizájnirányzatok földrajzi eloszlása és terjedése nem véletlenszerű, hanem komplex kulturális, történelmi, gazdasági és spirituális tényezők összjátékának eredménye. Vélhetően minden náció gyökereiben fellehető a térszervezés holisztikus aspektusa. Ha furcsállod például, hogy az északi kultúrák befelé forduló, elmélkedő harmóniakeresése elterjedt és ezzel szemben a közkedvelt a mediterrán térség kifelé forduló, közösségi harmóniája pedig nincs a toplistán, akkor olvasd el az alábbi cikket: Miért épp ezek a holisztikus dizájnok hódították meg a világot?
A hasonlóságok eredete
- Ha nézegeted a különféle holisztikus enteriőröket, könnyen arra a következtetésre juthatsz, hogy jónéhány esetben nem igazán látsz különbséget – mintha összefolynának az egyes irányzatok. Ami az egyik embernek Sōtō, a másik embernek Tudatos minimalizmus, míg egy harmadik személynek Lagom. Ez azért lehet, mert fizikai látványra – mögöttes holisztikus filozófiák ellenére, és ez egész lakásra érvényesülő térszervezési megoldásoktól és kultúráktól függetlenül hasonló vizuális kifejezési formák jöhetnek létre, ami jól mutatja, hogy alapvető emberi szükségletekről van szó. Az emberi belső, hiába különböző kulturális és történelmi gyökerekből táplálkozik, az eredmény mégis meglepően hasonló vizuális és funkcionális megoldásokhoz vezet.
- Egy másik vetületben, azt is megtapasztalod, hogy egy holisztikus enteriőr besorolható egy-egy esztétikai lakberendezési stílusba, vagy esetleg több esztétikai stílus által jellemezhető eklektikába. Rengeteg nem életfilozófiákra vagy holisztikus szemléletre, hanem inkább vizuális és történeti esztétikára épülő stílus létezik. Ezek a stílusok gyakran a korszakok vizuális és kulturális jegyeit tükrözik, és inkább a látvány, a formák és az anyagok harmóniájára építenek, mintsem egy mélyebb filozófiai vagy életmódbeli megközelítésre. Azt, hogy valaki egy esztétikai stílusban megtervezett szobát be tud sorolni egy holisztikus irányzatba, csupán mélyebb szemléletmód és nyitottság kérdése. Ha valaki pl. egy század-közepi skandináv modernista enteriőrben meglátja a lagom holisztikáját annak ellenére, hogy az eredeti látványtervező kizárólag csak az esztétikai tervezéssel foglalkozott – két dolgot is jelent:
- Egyrészt aki észreveszi a tér holisztikus jellegét, átfogóbb látásmóddal rendelkezik,
- másrészt viszont, azt is megállapíthatjuk, hogy minden „csupán” esztétikai tervezésben megbújik a holisztika. Amikor „csak” a fizikai valóságot tervezzük, valójában az ergonómiával, az anyag és színhasználattal – valójában ott bújik meg a mélyebb belső igényünk is a lelkületünk harmóniájára. Azaz a mentális igényünk az esztétikai stílusokban is megjelenik.
*Holisztikus: A „holisztikus” szó jelentése egészet, teljességet hangsúlyozó, vagyis egy jelenséget, problémát vagy rendszert nem csupán az egyes részeire bontva, hanem összefüggéseiben, egészként vizsgáló megközelítés. A holisztikus kifejezés a görög „holosz” szóból ered, melynek jelentése „teljes” vagy „egész”.
**Életszemlélet alapú lakberendezési dizájn: Fontos a pontos megnevezés de nem könnyű a helyzet. Az „életszemlélet alapú lakberendezési dizájn” kifejezés magyarul jól kifejezi, hogy ezek a stílusok nem csupán vizuális megjelenésről szólnak, hanem mélyebb filozófiai vagy életmódbeli alapokon nyugszanak. Ezt röviden a holisztikus jelzővel illethetjük, ami frappánsan rövid, cserébe viszont kellően nemzetközi.
Az angol nyelvben is számos kifejezéssel illetik, mint:
- „Philosophical design styles”: Ez a kifejezés hangsúlyozza a filozófiai alapokat.
- „Életmód-alapú design”: Ez az életmódra utal, és hasonló az „életszemlélet alapú” megközelítéshez.
- „Holisztikus tervezés”: Ez a holisztikus szemléletet emeli ki, amely az egészre, az összhangra és az egyensúlyra fókuszál.
- „Mindful design”: Ez a tudatosságot és az életminőség javítását helyezi előtérbe.
- „Wellness-központú design”: Ez az egészség és jóllét szempontjait hangsúlyozza.
A wabi-sabi, a biofil dizájn vagy a tudatos minimalizmus mind olyan irányzatok, amelyek túlmutatnak a puszta vizuális megjelenésen, és mélyebb értékeket, életfilozófiát képviselnek. A változatos terminológia tehát segíthet abban, hogy árnyaltabban különbséget tegyünk a materiális és a filozófiai alapú stílusok között.
A homedecor.hu összes lakberendezési stílust bemutató cikkeinek tartalomjegyzékét itt találod: Lakberendezési stílustár
TL;DR – Rövid összefoglaló
(Nyisd le a nyilat ha nem látod!)
A holisztikus lakberendezés nem csupán látvány – egy életszemlélet, amely a belső békét és a külső harmóniát egységben kezeli. Ebben az átfogó útmutatóban bemutatjuk, hogyan teremthetsz olyan otthont, amely támogatja a testi-lelki jóllétet, összhangban az értékrendeddel. Fedezd fel a wabi-sabi, hygge, tudatos minimalizmus vagy biofil dizájn világát, és inspirálódj, hogy a tér, amelyben élsz, valóban rólad szóljon.
A cikkben az alábbi fejezetekről olvashatsz:
- Valójában (mint sok mást is) kettősség jellemzi a lakberendezési világot:
- A harmónia keresése: Holisztikus dizájn irányzatok az otthonteremtésben
- A közös mentális igény
- A holisztikus design közös jellemzői
- A tradíciók találkozása a modern igényekkel
- A főbb „életszemlélet alapú” dizájn irányzatok
- 1.1. Feng Shui
- 1.2. Vastu shastra
- 1.3. Biofil dizájn
- 1.4. Tudatos minimalizmus
- 1.5. Wabi-Sabi
- 1.6. Hygge
- 1.7. Lagom
- 1.8. Sōtō
- 1.9. Neuroesztétika alapú dizájn
- Van még több is,
Gyakori kérdések
(Nyisd le a nyilat a válaszokhoz!)
Mi a különbség egy vizuális és egy holisztikus lakberendezési stílus között?
A vizuális stílusok (pl. skandináv, minimalizmus) főként formákat, színeket és anyagokat definiálnak, míg a holisztikus stílusok (pl. wabi-sabi, feng shui) életfilozófián alapulnak, az ember testi-lelki jóllétét helyezik a tértervezés középpontjába.
Minden esztétikai stílus lehet holisztikus is?
Igen, egy enteriőr akkor válik holisztikussá, ha az elrendezés, anyagválasztás és funkciók összehangoltan támogatják a lakók életmódját, értékrendjét és mentális jóllétét – függetlenül attól, hogy milyen esztétikai stílusba sorolható.
Holisztikus lakberendezés = spirituális vagy ezoterikus?
Nem feltétlenül. Bár néhány irányzat (pl. Feng Shui vagy Vastu) spirituális gyökerekkel rendelkezik, a holisztikus szemlélet inkább az emberi természet mélyebb megértésén alapul – célja a harmónia, nem dogmatikus hitrendszer.
Hogyan tudom eldönteni, hogy az otthonom mennyire „holisztikus”?
Tedd fel magadnak a kérdést: támogatja-e az otthonod a testi-lelki regenerálódásodat, tükrözi-e az értékeidet, és segíti-e a mindennapi működést? Ha igen, már a holisztikus irányba haladsz.
Ha egy stílus nem ősi filozófiából ered, attól még lehet holisztikus?
Abszolút! A tudatos minimalizmus például modern életformára adott válasz, mégis mélyen holisztikus, mert szándékosan választ el a fogyasztói túlzásoktól és az elnyomó térhasználattól.
Milyen élethelyzetekben lehet különösen hasznos a holisztikus szemlélet?
Stresszes időszakokban, életmódváltáskor, gyermek születésekor, munkaváltásnál — mindenhol, ahol fontos a mentális egyensúly és az otthon mint támogató háttér szerepe.
