Építési módok kategória bejegyzései

Mi az a Liapor?

A Júra földtörténeti korban, kb. 180 millió évvel ezelőtt kialakult üledékes, szerves anyag tartalmú agyagot kibányásszák, majd homogenizálják és apró darabokban a forgó klinker kemencében 1200 °C hőmérsékleten kiégetik.

Itt először az agyagdarabok megszáradnak, majd a külső felület megolvad. A hő befelé haladásával a belső rész szervesanyag-tartalma kiég, a keletkező gázok az agyagdarabot felfújják, majd a köpenyt felszakítva távoznak. Így a kihűlt golyó külső kemény klinkeres héjjal és egy pórusos belső szerkezettel rendelkezik.
A Liapor duzzasztott agyagkavicsot többféle fajsúlyban, többféle szemcsenagyságban, törten, vagy egészben, vagy a kettő keverékében állítják elő.
Liapor – agyagkavics falazóblokk bővebben… →

Az 1973-as olajválságot követően a jó minőségű (alacsony ‘U’ értékű) építőanyagok nélkülözhetetlenné váltak. Az elmúlt években az építőanyagok hőszigetelő és hőtároló képessége sokat javult. Az új technológiáknak köszönhetően a falazó elemek beépítéséhez szükséges habarcsmennyiség is csökkent. (A kerámia jobb hőszigetelő, mint a habarcs.)
A kutatások és fejlesztések eredményeként létrejött az agyagkavics (Liapor), ami az építkezést modernizálta, mivel minden szempontból kiváló tulajdonságokkal rendelkezik.
A nagytáblás (paneles) építési módnál a falelemek és födémek gyártóüzemben korszerű technológiával készülnek.
A falelemek, a technológiának köszönhetően, magas színvonalúak, így kiváló szerkezetű épületek építhetők belőle. Az építkezés folyamán bizonyos építőipari műveletek (pl. belső vakolás) kimaradnak, így a ház minősége nem külső tényezőktől (például: szakember) függ.

Nagytáblás építés Liaporral – azaz duzzasztott agyagkavicsból készített panelekkel bővebben… →

A polisztirolhab falelemek ragasztó és egyéb segédanyagok nélkül összepattinthatók, belsejüket kézi vagy szivattyús módszerrel három soronként betonnal töltik ki. Az eredmény: a külső oldalon 6, a belsőn 5 cm-es szigeteléssel rendelkező nagy teherbíró, mindössze 25 cm vastag fal. A szerkezetet áthidaló, koszorú és falvég záró elemek teszik teljessé, segítségükkel a falat hőhídmentesen lehet felépíteni.
Polisztirol alapú falazó elem bővebben… →

A rendszer alapja egy polisztirol zsaluváz, melyet betonnal öntenek ki. Így egy kétoldalon jól szigetelt, masszív szerkezetet hozhatunk létre. A ProKoncept Energiatakarékos Rendszer három részből épül fel:
1. Falazati elem
2. Födém elem
3. Tető elem
A ProKoncept alapú házak jó hőszigetelését a három elem együttes alkalmazása teszi lehetővé.

A rendszer együttes alkalmazásával kizárhatjuk a hőhidak képződését. (Hőhídnak az eltérő szigetelőképességű felületeket nevezzük. Ezeken a pontokon a hőenergia gyorsabban távozik a fal többi részéhez képest, a pára itt szokott kicsapódni, a fal ezért átnedvesedik, a vakolat tönkremegy és megjelennek a penészgombák.)
Polisztirol alapú építési rendszer bővebben… →

A PTH téglából PTH habarcsból és a nyílászárók kiváltására alkalmas PTH áthidalóból épült falazatot nevezzük PTH falazatnak.

Kétféle Porotherm falazati rendszert különböztetünk meg:

• Porotherm nútféderes rendszert, mely esetében a nútféderes kialakítású függőleges hézagba habarcsot egyáltalán nem kell tenni, csak a téglák hornyos – eresztékes oldalait kell szorosan egymásba illeszteni, ezért a habarcsfelhasználás – és így a munkaidő szükséglet is – lényegesen alacsonyabb, mint más falazási mód esetén.
• Porotherm habarcstáskás rendszer, mely habarcstáskás falazási technológiával készül. A szorosan egymás mellé helyezett téglák oldalát nem szabad habarccsal megkenni, hanem a vízszintes habarcsréteg készítésénél az egyes téglák között lévő habarcstáskákat kell teljesen ki tölteni habarccsal.

Porotherm falazatok építése bővebben… →

• A tégla története
• Miért energiatakarékos egy téglaház?
• Mi fontosabb a hőtárolás vagy a hőszigetelés?
• Érvek a tégla mellett

A tégla – kérdések és válaszok a tégláról bővebben… →

Térszín alatti létesítmények (pince, alagsor) a Porotherm 38 pincetéglából akkor építhetők, ha a térszín alá süllyesztett szinthez szabványos, vízhatlan talajvíz, illetve talajnedvesség elleni szigetelést terveznek és készítenek. Üzemeltetés során a térszín alatti helyiségekben – még üzemzavar esetén sem – emelkedhet tartósan a relatív páratartalom 65% fölé.
A talajnedvesség elleni szigetelést a hazai gyakorlatban jelenleg legelterjedtebben kétrétegű ragasztott szigetelésként készítik bitumenes csupaszlemezből vagy bitumenes fedéllemezből.
Az alábbiakban röviden ismertetjük a bitumenes talajnedvesség elleni szigetelés kialakításának szabályait.

Falazás különleges szabályai pincetéglánál bővebben… →

Néhány mondatban összeszedtük az ANICO Kft. könnyűszerkezetes házai és a hagyományos technológiával épült lakóházak közötti különbségeket.

Favázas könnyűszerkezetes építési mód bővebben… →

A könnyűszerkezetes építési technológia világszerte az egyik legelterjedtebb építési rendszer. A világon a családi házak többsége könnyűszerkezetből épül (Észak-Amerika, Skandinávia, Távol-Kelet stb.) és legnagyobbrészt fából. Először Észak-Amerikába kezdtek el foglalkozni az acélvázas szerkezettel és ez az építési technológia az 1940-es évek óta folyamatos fejlődésen ment át.
Először a válaszfalak készítésére használták, majd a fejlesztések eredményeként teherhordó szerkezetet gyártottak belőle.

Acélvázas könnyűszerkezetes építési mód bővebben… →

Az acél, és a vasbeton vázszerkezetű építményeket esetén, gyűjtőnéven vázas építési rendszerről beszélünk, melynek lényege, hogy a teherhordó falszerkezetek teljes kiváltásával vázpillérek és kiváltógerendák sorozatából álló, térbeli rúdszerkezet viseli az épület terhét. Ez a megoldás szintszám kötöttség nélkül teljes kötetlenséget biztosít a téralakítás, formálás és a terület kihasználás szempontjából.
A vázszerkezetű építmények nagy szakmai felkészültséget igényelnek, de a kialakított építmény rendkívül biztos, hosszú élettartamú, ami azt is jelenti, hogy jóval igényesebb, tehát költségesebb, mint bármely egyéb építmény. Pl. a hang- és hővédelemhez bonyolultabb, több és értékesebb gépészeti felszereltség szükséges, az alapozás különösen gondos nagy értékű munkát jelent.

Acél és vasbeton vázszerkezetű építmények bővebben… →