Fafödémek

A fafödémeket az elmúlt száz évben a vasbeton födémek még a családiház építésben is szinte teljesen kiszorították. Ugyanakkor a könnyűszerkezetes építési módok terjedésével kerülhetnek ismét előtérbe.

A fafödém előnyei:

  • csekély önsúlya,
  • előregyárthatósága, száraz, szerelő jellegű építése,
  • jó hőszigetelése,
  • kis súlyához viszonyított jó lég hang-gátlása,
  • megújuló alapanyaga, környezetet nem károsító felszámolhatósága.

hátrányai:

  • korlátozott lépéshang-szigetelő képessége,
  • csekély hangszigetelő-képessége,
  • gomba- és rovarvédelem szükségessége,
  • a tűzvédelem miatti korlátozott alkalmazhatósága.

Napjainkban megfigyelhető újbóli térhódításuk az ökologikus mozgalmakhoz, és a könnyűszerkezetes házak, ‘készházak’ technológiájához köthető.

 


Történelmi szerkezetek

A csapos gerenda-födémek sűrűgerendás, alul sík szerkezetek. A lefelé szintenként vastagodó fal fél-tégla széles felületére felfekvő gerendák együttdolgozását a – 2 m ként beépített, 3 cm átmérőjű, 10-15 cm hosszúságú keményfa köldökcsapok, s a mezőközépen beépített ékek segítségével oldották meg. A gerendavégek befülledését szellőzéssel biztosították. A födém alsó felületét nádszövettel erősítve vakolták, fölső síkjára feltöltésre került a padló. A múlt századforduló nagy bérházainak padlásfödémje általában így készült.

A pórfödém – neve is erre utal – a paraszti építés eszköztárába tartozik. A 60-80 cm tengelytávra elhelyezett és alulról látszó fagerendák fölső síkjára deszkázatot szegeztek, melynek csatlakozási éleit hézagléccel zárták le. Erre agyagtapasztás készült, ami egyaránt szolgálta a hő- és tűzvédelmet, valamint a terménytárolásra alkalmas sík felületet.

A pólyásfödém hasonló rendeltetésű. A gerendák közeit lécre csavart, agyaggal átitatott szalmacsóvák sorával töltötték ki. A födémre homokfeltöltés és agyag tapasztás került.

A borított gerenda-födém lényegében a pórfödém alsó gerendasíkon deszkázott változata.

A béléses borított gerendás födém a gerenda oldalára szegezett lécekkel fogadja a takaróléces deszkázatot, a szerkezeti magasság így csökkenthető.

A vakgerendás borított gerendás födém kétrétegű szerkezet. A béléses gerendás födém alatti síkban, a falra pallók támaszkodnak, melyek a födémtől legalább 3 cm-rel elmaradnak. Ezekre kerül a deszkázat, melyet nádszövet közvetítésével vakolnak. Ez a szerkezet jelenti az álmennyezet ősét.

Fafödémek szerkesztése:

  • ha a födém alsó síkja burkolt, a gerenda-kiosztást kizárólag tartószerkezeti szempontok határozzák meg,
  • látszó gerenda-kiosztásnál az esztétikai szempontoknak érvényesülniük kell,
  • a gerenda keresztmetszete 4:7 – 5:7 oldalarányú, a szokásos (60-80 cm-es) tengelytáv esetén magassága első közelítésként a: fesztáv legalább 1/16-od arányában vehető fel.

A gerendakiosztás szabályai:

  • a gerendák egy vonalban fekszenek fel a falra (a kisebb falkeresztmetszet csökkentés érdekében),
  • a födém kevés és rövid kiváltással (pl. kéménynél) készül,
  • a gerendákkal párhuzamos falak mellé (legalább 3 cm hézaggal) gerenda (fél gerenda) kerül,
  • a fagerenda távolsága a kéménytől legalább 8 cm,
  • a szerkezeti elemek toldása: régebben ács-szerkezetű kötésekkel, ma (rozsdamenetes) acél szerelvények (szeglemezek) segítségével,
  • a gerenda a falra (fedéllemez alátétsávra) ~15 cm-t fekszik fel, a gerendavég befülledését 2-3 cm-es légrés akadályozza meg,
  • a gerendavéget kiékelik, és falkötő vasakkal lehorgonyozzák,
  • a fallal párhuzamos szélső gerendákat – hármat összefogva – laposvasak kötik kia falhoz,
  • a könnyű válaszfalak méretezett fagerendákra ülnek fel,
  • a nehéz válaszfalak acél „I” tartókra épülnek, vagy átmenők.

Korszerű fafödémek

Fafödém alkalmazása manapság családi házak – elsősorban könnyűszerkezetes házak – körében jön szóba. Helyzetét tekintve lehet közbülső és padlásfödém, vagy beépített tetőterek felső (pl. torokgerendával egyesített) zárófödémje.
A gerendákat pallóból fűrészelik, vagy kisebb darabokból, szegezett tartóként állítják elő. A kis keresztmetszetű, karcsú gerendákat sűrű (40-45 cm) tengelykiosztással tervezik.
A gerendák közötti mezők készíthetők:

  • a deszkázatra fektetett szigetelőlemezre készített könnyűbeton kitöltéssel,
  • előregyártott könnyűbeton, vagy vázkerámia béléselemekkel,
  • réteges, szerelt konstrukcióként, szálas hőszigetelő anyagú kitöltéssel, faforgácslemezes kéreggel, úsztatott cement-esztrich aljzatú padlóval.

A fafödémek értékelése:

  • elemeinek együttdolgozása (a csapos gerendafödém kivételével) többtámaszúsága csak nehézkesen oldható meg,
  • rezgés-érzékenyek,
  • legalább 8 cm éghetetlen feltöltéssel mérsékelten tűzállóak,
  • csekély saját súlyuk ellenére – réteges felépítésüknek köszönhetően – léghang gátlásuk kedvező,
  • a nedves üzemű helyiségek (pl. fürdőszoba) hidegpadlóit vízszigeteléssel kell ellátni.

A fenti cikk a Házépítők Lapjáról került át a 3D Lakberendezésre, a Házépítők Lapjával történő összevonás miatt.

Érdemes lehet megnézni ezeket is:

.

Ha a böngésződben futtatod a uBlock, vagy hasonló kiegészítőt, (vagy magát a javascriptet,) akkor blokkolod a képek és a menürendszer megjelenítését. Kapcsold ki, ha élvezhető tartalmat akarsz látni!

^
^