Fajhő

A fajhő a testek anyagi jellemzője, amely egységnyi tömegű testtel közölt hőnek és az általa létrehozott hőmérséklet-változásnak a viszonya.

A fajhő mértékegysége: kJ/(kg × K).

A víz fajhője bizonyos körülmények esetén: 4,19 kJ/(kg × K); jele: c.
Ez azt jelenti, hogy 1 kg tömegű 14,50C-os víz hőmérsékletének 1 Kelvinnel (10C-kal) való emeléséhez 4,19 kJ hőenergia felvétel szükséges.
A nagy fajhő azt jelenti, hogy aránylag sok hőt kell közölni ahhoz, hogy az anyag hőmérséklete 10C-kal növekedjék, vagyis sok hőt tud magában elnyelni és tárolni. A kis fajhőjű anyag ezzel szemben csak kevés hőt tud befogadni.
A hőtárolásra felhasználható az anyagok halmazállapot-változása is. Ebben az esetben a melegítés vagy a hőleadás hőmérséklet-változás nélkül valósul meg. Ez a rejtett, ill. a párolgási hő jelenségével – ami a halmazállapot-változáshoz szükséges -magyarázható. Ahhoz, hogy a jégből víz legyen, továbbá, hogy a víz gőzzé váljon, azaz halmaz-állapotát megváltoztassa, hőt kell közölni, ill. fordított esetben hőleadás jön létre, ekkor fagyási (dermedés), ill. olvadási, valamint párolgási, ill. lecsapódási (kondenzációs) hőről beszélhetünk. Mivel a halmazállapot-változás során a hőmérséklet nem változik, ezért nevezik ezt a hőenergiát rejtett hőnek. Az 1kg tömegű 0OC-os jég felolvasztásával 335,2 kJ, míg ugyanennyi 1000C-os víz elgőzölögtetéséhez – tengerszinten [1,0131 bar nyomáson] – 2257 kJ hőenergia-mennyiség szükséges.
A folyadékból szilárd halma állapot-változáshoz tartozó mérsékletet dermedéspontnak, ill. szilárdból folyékony halmazállapotnál olvadáspontnak és a folyadékból gőz halmazállapot-változáshoz tartozó hőmérsékletet forráspontnak, ill. a gőzből folyékony halmazállapot-változásnál Iecsapódási hőmérsékletnek nevezik. A forráspontnál a gőzzé válás a folyadék belsejében megindul, azaz a folyadék forrásba jön.
Túlnyomású folyadék forrásponti hőmérséklete növekszik, kisebb légnyomás (pl. nagy magasságban) esetén pedig csökken.
A folyadékával érintkező vízgőzt nedves telített vízgőznek nevezzük. Jellemzője, hogy a forráspontnál hidegebb felülettel érintkezve azonnal lecsapódik, folyadékká alakul.

.