fal kategória bejegyzései

Amikor elkezdtük tervezni a házunkat, az első nagy kérdés nem az volt, hogy hány szoba legyen, vagy milyen színű a homlokzat. Hanem az, hogy miből épüljön a fal. Mert ugye, ezt utólag nem nagyon lehet megváltoztatni – ami egyszer falazva van, az ott marad. Évtizedekig – sőt akár generációkon át.

A képen kisméretű tégla, kerámia falazóblokk, ytong és mészhomok tégla falazatvariációk láthatóak.

És persze mindenki más mondott mást. Az egyik ismerős a hagyományos téglára esküdött („száz éve ebből építenek!”), a másik az Ytongot dicsérte („gyors, könnyű, modern!”), a harmadik meg a Liaporról mesélt („természetes, lélegzik!”). A mészhomok téglát meg alig ismerték, pedig az is ott lapult a lehetőségek között.

Szóval mi van akkor, ha nem vagy építészmérnök, nem érdekel a lambda-érték meg a nyomószilárdság, de szeretnéd tudni, hogy melyik anyagból lesz jó házad? Amelyikben nem fázol télen, nem izzadsz nyáron, nem repedezik a fal, és nem visz csődbe az energia-számla?

Akkor ez a cikk neked szól.

Miből építsem a házam? – Tégla, Ytong, mészhomok tégla, Liapor – melyik falazóanyag a nyerő? bővebben… →

A folyamatosan emelkedő energiaáraknak köszönhetően, az ingatlanok esetén egyre nagyobb jelentősége van a rezsiköltségeknek. A rezsiköltség is egy szempont lett az ingatlan vásárlóknál, hiszen a vásárlás után az új tulajdonost fogják terhelni ezek a költségek. Minél energiatakarékosabb egy ingatlan, annál értékesebb lehet az ingatlanpiacon.

Mitől válik energiatakarékossá egy otthon? Miért fontos ez? bővebben… →

A sövényfalú ház, vagy más néven paticsfalú ház a Kárpát-medence egyik legősibb és legtermészetközelibb építési technikája. Ez a módszer évszázadokon át szolgálta a vidéki közösségeket, különösen ott, ahol bőségesen állt rendelkezésre fa, sár és vessző – tehát szinte minden, ami a házhoz kellett, megtalálható volt a telek végében vagy az erdőszélen.

Széki, Forrószegi tájház: A ház háromosztatú, nádfedeles, sövényfalú.

A sövényfalú (paticsfalú) ház – természetközeli építkezés, ősi tudás alapján bővebben… →

A boronafalas építészet kapcsán gyakran találkozunk a farkasfogas és fecskefarkas kifejezésekkel, amelyeket sokszor szinonimaként használunk. De valójában van-e különbség közöttük? És hogyan kapcsolódik ezekhez a legegyszerűbb gerezdbe kötés?

Különböző boronafal sarokkötések

Farkasfogas, fecskefarkas boronafal: Mit jelentenek pontosan ezek a kifejezések? bővebben… →

Álmaid otthonának megtalálása izgalmas kaland, de egyben hatalmas felelősség is. Akár első lakásodat vásárolod, akár költözni készülsz, a döntésed évekre, sőt évtizedekre meghatározhatja az életedet. De hogyan lehetsz biztos abban, hogy a kiszemelt ingatlan valóban megfelel az elvárásaidnak, és nem rejt kellemetlen meglepetéseket? Cikkünkben részletes útmutatót adunk ahhoz, mire figyelj egy lakás megtekintésekor, legyen szó akár használt, akár új építésű ingatlanról.

Kövesd 21 pontos ellenőrzőlistánkat, és hozz megalapozott döntést életed egyik legfontosabb befektetéséről!

Lakásvásárlás okosan: 21 pontos lista, hogy mit nézz meg a lakásban, mielőtt aláírod a szerződést? bővebben… →

A komfortérzetünket úgy is tudjuk növelni, hogy közben a fűtési költségünket csökkentjük.

Köztudott, hogy minél alacsonyabb hőmérsékletű vízzel fűti a lakást a kazánunk, annál gazdaságosabb. Különösen igaz ez a kondenzációs kazánoknál.
Régi akár nyílt tűzterű, akár turbós gázkazánról van szó, ott vigyáznunk kell, hiszen a kazánba visszatérő víz hőmérsékletének magasabbnak kell lenni, mint a füstgáz harmatpontja. Ez kb. 55-60 fok közötti határérték.
A kondenzációs kazánokban pedig éppen az a lényeg, hogy a visszatérő víz hőmérséklete minél alacsonyabb, annál erősebb a füstgáz harmatpont alatti kondenzációja, azaz a füstgáz vízpárájának a kicsapódása. Ez a kicsapódás, a halmazállapot változás – többlet energia leadással jár. Minél alacsonyabb hőmérsékletű vízzel tudjuk kifűteni a lakásunkat, illetve ezt a hőt jobban leadva, így a visszatérő víz is minél alacsonyabb hőmérsékletű, annál jobb hatásfokot érhetünk el a kondenzációs kazánunk működtetésében.

Itt már a fűtéscső a nappali falában van:

Mindez szép és jó – azonban, minél alacsonyabb hőmérsékletű a fűtővíz, annál nehezebben adja le a hőt, hiszen a szoba hőmérséklete és az előre menő víz hőmérséklete között a hőmérséklet-különbség egyre kisebb lesz. Ez a probléma csak úgy oldható fel, ha a fűtőtest felületét növeljük. Ez bizonyos mérethatár felett értelmetlen kivitelezést jelentene radiátorral. Pláne, hogy a többlapos radiátorok egyre nagyobb arányban csak konvekciósan tudják leadni a hőleadást fokozni (azaz a levegő melegítésével), és egyre kisebb arányban sugárzással. Ez nem előnyös, hiszen a sugárzással leadott hő alacsonyabb hőmérsékleten is kellemesebb, jobb hőérzetet biztosít.

Ellenben, ha padló-, fal-, vagy mennyezetfűtést alkalmazunk, akkor nagyobb felületet tudunk átmelegíteni. Ez a meleg, sugárzó fűtéssel biztosítja a kellemes hőérzetet.

Ha fűtésfejlesztés (most csakis vizes fűtésről beszélünk) közben is lakni kívánjuk a lakást, a 3 felületfűtési mód közül a legkisebb kosszal, pakolással és kellemetlenséggel a falfűtés jár, az alábbi módszerrel – feltéve, ha van szabad falfelületünk. Az pedig rendelkezésre állt.

Falfűtés utólagos kialakítása lakott lakásban, gipszkarton, vagy kőporcelán alá – csináld magad módszerrel bővebben… →

Egy falazatnak sokféle (szilárdság, tartósság, tűzállóság, hővédelmi, hangvédelmi) követelményeket kelt kielégíteni.
A fal elváltozásai bővebben… →