Lehetőleg minél pontosabban kövessük a feljelölt ívet, mert ez nagyban befolyásolhatja a homlokfal boltívkoszorújának alakját. A felhúzott két hátsó fal azonos magasságú legyen, ezt vízmértékkel is ellenőrizzük . Fontos, hogy a felhúzott falrész téglái közül azonnal kaparjuk ki a felesleges habarcsot, és a fugaközökben azonos mélységben simítsuk el . A következhet téglakandallónk boltíves koszorújának falazása. E kényes művelethez a lemezsablon ívére jelöljük fel a téglák és a fugák helyét is, a falon ceruzával húzzuk meg a kandalló falának függőleges határvonalát, amely a már lerakott tégla alappal azonos méretű. A koszorú kialakításának megkönnyítése érdekében a már felépített hátsó falakat hidaljuk át egy 10 mm vastag rétegelt lemezdarabbal. A sablonlapot állítsuk be középre. Elmozdulás ellen téglákkal biztosítsuk a sablont alul és az áthidaló lapra helyezett darabokat. A boltíves koszorút jobb- és baloldalról kiindulva egyszerre kell felhúznunk. Élükkel a sablonra támaszkodó, habarccsal egymáshoz tapasztott téglák meghosszabbított felezővonalai mindig sugárirányúak legyenek. Ezt falazó habarcs rátöltésével könnyen elérhetjük.
A már felrakott koszorúrész homlokfelületének függőlegességét ajánlatos vízmértékkel gyakorta ellenőrizni, s az adódó eltéréseket azonnal korrigáljuk. A boltíves koszorút felül két, élére állítottan beillesztett téglával zárjuk le. Ezeket célszerű enyhén ék alakúra faragnunk. A kandallótest további falazatát, a koszorú melletti részt kötésben felrakott téglákból húzzuk fel. Minden sort a függőleges szélektől kiindulva rakjunk, a boltív mellé szükség szerinti méretű; és alakú faragott darab kerüljön. A kandallónak most is egyszerre rakjuk fel a jobb- és baloldali sorait, s ezek szimmetriáját gyakran ellenőrizzük. Amennyiben szükséges, az észlelet hibákat azonnal korrigáljuk. A fugákat se felejtsük el soronként mielőbb kimélyíteni, elsimítani, és a téglák felületéről is azonnal mossuk le a habarcs és más szennyeződéseket. Faragással, sarokcsiszolóval idomosra munkált téglasor alkothatja a párkányt, de megteszi egy vaskos öreg fenyő- vagy tölgygerendából kialakított fakeret is, amelyet gyalult pallóból levágott fedlappal zárhatunk le.
A teljesen felépített díszkandallónkat már csak kissé „öregítenünk” kell. Ezt megelőzően korongos huzalkefével alaposan koptassuk le a téglák felületét, majd portalanítás után kenjük be többször, erősen hígított, selyemfényű; színtelen lakkal. Ezáltal az égetett agyagtéglák színe mély tónusú lesz, s később még „érettebbé”, patinásabbá válik. Már csak sűrű fémszitából, 1 mm vastag lágyacél lemezből kialakított szikrafogót kell a tűztér elé helyeznünk, s elé ülve még a „melegét” is élvezhetjük, feltéve ha a szikrafogó mögé egy elektromos hősugárzót teszünk.
sj
forrás: Ezermester 2000. 1997/11
