A födémek vízszintes teherhordó szerkezetek, melyek feladata a terek felső lezárása, az egymás fölötti szintek elválasztása.
Megkülönböztetünk a boltozatos födémeket – azaz nyomásra igénybe vett szerkezeteket és a síkfödémeket – azaz hajlításra igénybe vett szerkezeteket. Ez utóbbiak anyaguk szerint fafödémek, acélgerendás födémek, vasbeton (monolit, előregyártott, részlegesen előregyártott) födémek.
Az elmúlt százötven évben épült – a jelenlegi épületállomány tekintve jelentős volument képviselő – szerkezetekre kiterjedően a fejlődés az alábbiakkal jellemezhető:
19. sz. közepe | pince és földszint fölött boltozat, feljebb fafödém, |
az acélgerendás (poroszsüveg) födémek megjelenése, | |
1867-1914. | az acélgerendás födémek különféle változatai, |
1870. – Nyugat-Európában | vasalt beton födémek, |
1880. | acélgerendák között beton elemek, |
1893-1909. | Mátrai salakbeton födémek kiterjedt alkalmazása, |
19-20. sz. fordulóján | szalagacéllal, köracéllal vasalt beton szerkezetek, |
1910. | mai értelemben vett vasbeton szerkezetek, |
1911. | falkötő vas helyett vasbeton koszorú, |
I. világháború után | sűrűbordás, majd idomtestes födémek, |
1928-42. | bauxit-cement alkalmazása, |
1930. | az előregyártás gondolatának megjelenése, |
II. világháború után | a tömeges igények kielégítésére előregyártott vb. födémek – előfeszített vasbeton elemek, |
20. sz. második fele | a monolit vasbeton-építésben a korszerű zsaluzati rendszerek fejlesztése, az előregyártás és a monolitikus építés előnyeinek egyesítése: részlegesen előregyártott födémek. |