Födémek

A födémek vízszintes teherhordó szerkezetek, melyek feladata a terek felső lezárása, az egymás fölötti szintek elválasztása.
Megkülönböztetünk a boltozatos födémeket – azaz nyomásra igénybe vett szerkezeteket és a síkfödémeket – azaz hajlításra igénybe vett szerkezeteket. Ez utóbbiak anyaguk szerint fafödémek, acélgerendás födémek, vasbeton (monolit, előregyártott, részlegesen előregyártott) födémek.

Az elmúlt százötven évben épült – a jelenlegi épületállomány tekintve jelentős volument képviselő – szerkezetekre kiterjedően a fejlődés az alábbiakkal jellemezhető:

19. sz. közepe	pince és földszint fölött boltozat, feljebb fafödém,
az acélgerendás (poroszsüveg) födémek megjelenése,
1867-1914.	az acélgerendás födémek különféle változatai,
1870. – Nyugat-Európában	vasalt beton födémek,
1880.	acélgerendák között beton elemek,
1893-1909.	Mátrai salakbeton födémek kiterjedt alkalmazása,
19-20. sz. fordulóján	szalagacéllal, köracéllal vasalt beton szerkezetek,
1910.	mai értelemben vett vasbeton szerkezetek,
1911.	falkötő vas helyett vasbeton koszorú,
I. világháború után	sűrűbordás, majd idomtestes födémek,
1928-42.	bauxit-cement alkalmazása,
1930.	az előregyártás gondolatának megjelenése,
II. világháború után	a tömeges igények kielégítésére előregyártott vb. födémek – előfeszített vasbeton elemek,
20. sz. második fele	a monolit vasbeton-építésben a korszerű zsaluzati rendszerek fejlesztése, az előregyártás és a monolitikus építés előnyeinek egyesítése: részlegesen előregyártott födémek.

A födémkialakítás általános követelményei

Statikai szempontok:

a síkfödémek hajlításra igénybe vett szerkezetek, lehajlásuk korlátozott (monolit vasbeton födémeknél: I/600, előregyártott födémeknél: I/300 – ahol „I” a fesztávot jelenti),
a méretezés önsúlyra és hasznos (állandó és változó) teherre, a rezgések figyelembe vételével történik,
a födémek falakra, vázgerendákra támaszkodnak, a felfekvések mértékét az igénybevétel és a szilárdsági adatok figyelembe vételével kell meghatározni,
a többtámaszúságot célszerű kihasználni,
az épület vízszintes merevítésére alkalmasan tárcsaként kell szerkeszteni,
a falak összefogására koszorúval kell kialakítani,
elemekből épített födémeknél az elemek együttdolgozásának lehetőségét meg kell teremteni

Épületszerkezeti szempontok (az összetett igények kielégítésére a födém kiegészítő rétegekkel, szerkezetekkel egészül ki):

felső zárófödémen: a csapadék- és hővédelem,
alulról hűtő födémen: a hővédelem,
a közbenső födémen: a felületképzés és a hangvédelem (lég-, test- és lépéshang-védelem), esetenként a használati, üzemi víz elleni védelem követelményét kell kielégíteni,
tűzvédelem, akusztika, gépészet takarása stb. esetén álmennyezetre van szükség,
a födémek külső peremén (koszorú, gerenda felületén) hőszigetelést kelt beépíteni,

tűzállósági követelmények:

épületgépészeti szempont, hogy a padló és a födém között vezetékek és szerelvények elhelyezésére van szükség, ez történhet a bordák közötti feltöltésben, a vékony vasbeton lemezes szakaszok fölötti feltöltésben, vagy álmennyezetben.

A födémek értékelésének szempontjai

a teherviselés, az együttdolgozás, a többtámaszúság megvalósulása,
az alakváltozás – lehajlás – korlátozása,
a konzol kialakításának lehetősége,
a rezgésérzékenység,
a tűzállóság szintje,
a léghang-gátlás színvonala,
az épületszerkezeti alakíthatóság: erkélyek, loggiák építése, nedves üzemű helyiségek födémmezői, födémáttörések kialakítása.

A fenti cikk a Házépítők Lapjáról került át a 3D Lakberendezésre, a Házépítők Lapjával történő összevonás miatt.