Főnix-rendszer – A takarékos jövő!

MerkaptMerkapt Kft.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai és a kutatók előrejelzései alapján egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az emberiség környezetszennyező és energiapazarló életvitele hosszútávon a fosszilis energiahordozók kimerüléséhez és ökológiai katasztrófához vezet. A légkör széndioxid szennyezése, az ózonréteg vékonyodása, a növekvő energiafelhasználás okozta problémákra, az alternatív és megújuló energiaforrások alkalmazása nyújthat megoldást.

De mit is takar a megújuló energiaforrások fogalma?

A megújuló energiaforrások a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre álló vagy újratermelődő energiafajták (nap, szél, vízenergia, biomassza, geotermikus energia). Ezen elvek figyelembevételével lett kialakítva, a Főnix-rendszer, mely teljes körűen felöleli a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatakarékos, környezetbarát, alacsony hőmérsékletű fal-padlófűtést, felülethűtést, épületszerkezet-temperálást, kombinálva a legmodernebb szabályozás technológiai elemekkel a tervezéstől a kivitelezésig.

A rendszer elemei:

Kondenzációs gázkészülékek

Kondenzációs kazánA kondenzációs kazán jelentős gázenergia megtakarítást tesz lehetővé egy hagyományos kazánhoz viszonyítva, bármilyen típusú fűtési rendszer (klasszikus radiátoros, padló, vagy fal/panel fűtés) esetében. Különösképpen az alacsony hőfokon üzemelő rendszereknél (például a padló-, a falfűtés vagy a jelentősen túlméretezett radiátorok alkalmazása esetében), ahol akár 25-30%-os megtakarítás is elérhető.
Megfelelő égéstér és hőcserélők alkalmazásával a távozó füstgáz hőmérsékletét 45-50°C -ra hűthetjük le, melynek során a vízgőz lecsapódik és vízzé alakul. Ezen eljárással – visszanyerve a füstgázban lévő vízgőz rejtett hőjének egy részét – energiát takarítunk meg, amit egyébként a kéményen keresztül elveszítenénk. A kondenzációs kazánokban ezt a visszanyert hőt átadjuk a fűtési rendszernek. Továbbá lehűtvén a távozó égésterméket, (mely több mint 100°C helyett csak 45-50°C -osan távozik) csökken a kémény és a köpeny sugárzási vesztesége. Az így elért hatásfok 106%* körül van (az alsó fűtőértékhez mérten).

Hőszivattyús rendszerek

Hőszivattyú
A környezet tele van energiával. Csak a hihetetlen alacsony, -273,15 ^(o)C hőmérsékletre hűtve fogy el belőle az energia. Egy hőszivattyúval a természetben rendelkezésre álló energia egy részét ki lehet nyerni, és mint fűtési energiát vagy melegvíz készítésre fordítandó energiát felhasználni. Egy ilyen gazdaságos készülék alkalmazása minden körülmények között ésszerű. A hőenergiát még -20 ^(o)C hőmérsékleten is ki tudja vonni a környezetből. Egy évre összegezve a természet a szokásos fűtési költségek felét megspórolhatjuk.
Attól függően, hogy a hőszivattyú a környezet mely részéből vonja el az energiát, háromféle típust különböztetünk meg. A vizes hőszivattyú (víz-víz) talajvízből, rétegvízből, tóból vagy patakvízből nyerheti az energiát. A földes hőszivattyú (föld-víz) a talajba behelyezett horizontális vagy vertikális zárt csőrendszerben keringő fagyálló segítségével nyeri ki az energiát a földből. A levegős hőszivattyú (levegő-víz) a kültéri levegőt visszahűtve készíti a fűtésre és használati melegvíz (HMV) felhasználására is alkalmas melegvizet.

Napenergia hasznosító rendszerek

NapenergiaA föld felszínén tárolt energia nagy része gyakorlatilag egyedül a Napnak köszönhető. Ez az energia természetesen közvetlenül is hasznosítható, mivel az intenzív sugárzás majd’ minden nap ingyen rendelkezésre áll. Télen is.
A Nap évente 1400 – 1900 órán keresztül süt. A besugárzott területeken a sugárzási energia 1000 kWh négyzetméterenként. Ez egy négyzetmétert tekintve évente megfelel körülbelül 180 kg barnaszén, vagy 230 kg tűzifa, vagy 95 Nm3 földgáz energiájának.
 
napkollektor
4 – 6 m2 kollektorfelület évente egy héttagú család melegvíz készítési energiaszükségletének 70 %-át fedezni tudja. A Nap időszakonként különböző erősséggel süt. A meleg hónapokban, május és szeptember között a hőenergia szükséglet 90 %-át fedezi. Csak decemberben csökken ez az érték a mélyen járó nap miatt 25 %-ra. Így az egész évre átlagosan a melegvíz készítési energiaigény 70 százalékának a megtakarításával számolhatunk.

Falfűtés, épületszerkezet-temperálás, felülethűtés – WALLTHERM

falfűtés
Az utóbbi időkben erős igény mutatkozik arra, hogy a hagyományosan elterjedt padlófűtés és radiátoros rendszerek kombinációját padló-és falfűtés kombinációjával váltsuk ki, vagy ahol a hőszükségletet teljes egészében fedezni tudjuk, csak falfűtést alkalmazzunk. Ennek fo~ oka elsősorban az, hogy napjainkban az alacsony hőmérsékletű (pl. 45/40°C) hőhordozóval üzemelő fűtési rendszerek hódítanak és a falfűtés vagy a padló-és falfűtés kombináció is ezek közé sorolható.
Nagy előnye a rendszernek az, hogy a hőleadás legnagyobb része sugárzással történik, amely ugyanakkora belső hőmérséklet esetén jobb hőérzetet biztosít. Tehát a megválasztott belső hőmérséklet 2-3 °C-kal csökkenthető változatlan hőérzet mellett, ez jelentős energiamegtakarítást eredményez.

A fűtendő fal hőmérséklete magasabb lehet, mint a padlófűtésnél alkalmazott felületi hőmérséklet, ezért a fajlagos hőleadás a falfelületen lényegesen nagyobb.

A falfelület és a mennyezet fűtésre és hűtésre is használható megfelelő gépészeti kialakítás esetén. • A fűtő-, illetve hűtő réteg relatíve vékony (a padlófűtés betonrétegének vastagságához képest), ezért kicsi a rendszer tehetetlensége a radiátoros rendszerhez hasonlóan. Ez azt eredményezi, hogy úgy, mint a radiátoros rendszernél, az időjárás változásait megfelelő szabályozással gyorsan lehet követni, ugyanakkor az épületszerkezet fűtése ill. hűtése miatt van hőtartó jellege is.

Nyáron hűtési üzemmódban a helyiségekben tartózkodók hőérzetét úgy javíthatjuk, hogy közben nincsenek kitéve huzat és porterhelésnek (mint pl. splitklíma, fain-coil, stb.), a komfortérzet összehasonlíthatatlanul jobb. Nem utolsó sorban az előnyöknél érdemel említést az is, hogy nincs külön helyigény, nincs nedvesedés, penészesedés és korszerű energia-előállító berendezésekkel (kondenzációs kazán, hőszivattyú, stb.) üzemeltethető.

Hűtési igény estén a hagyományos rendszerekhez képest a beruházás költsége alacsonyabb.

Energiatakarékos keringető szivattyúk

A keringető szivattyú egy háztartás villamos energia fogyasztásának 15%-át teszi ki. Az új generációs szivattyúk alkalmazásával a háztartásban 10%-os energiamegtakarítás érhető el, azáltal hogy a keringető szivattyúk 80%-kal kevesebb villamos energiát fogyasztanak, mint „hagyományos” társaik.

A rendszerhez tartozó A-jelzésű szivattyú előnyei:

  • a szivattyú pillanatnyi teljesítménye, amely az újdonságnak számító beépített kijelzőn folyamatosan nyomon követhető, 6 Watt-ra is csökkenhet- egyszerű beépíthetőség, kezelhetőség és beállítás,
  • szabályozott és állandó fordulatszámú üzemmód egy szivattyúban,
  • beépített termikus védelem,
  • állandó mágneses motortechnológia,
  • választható automatikus éjszakai üzemmód

Központi szellőző berendezések

Az energiaköltségek csökkentése érdekében az épületeket ma már energiatudatosan, „tömören” építik. A teljesen tömör fokozott légzárású ablakok, ajtók, födém és falak takarékoskodnak a hővel és gondoskodnak a megfelelő zajvédelemről is.

Ha valaki a hővédelmet és a levegőcserét össze akarja kötni az ellenőrzött lakásszellőztető rendszerekben megfelelő megoldásra talál. Különösen az alacsony energiafogyasztású házaknál tapasztalható a magas légpáratartalom, mely a szellőzés megoldása nélkül, egészségügyi problémákat von maga után és épületfizikai hátrányok várhatók, ha nincs megfelelő levegőcsere. A kedvező szobaklíma a 40 és 60% közé eső páratartalmú levegő, a 65% feletti páratartalom igazi táptalaj a penészgombáknak, amik komoly veszélyt jelentenek az egészségre, lakóépületünk állagára. Egy négyszemélyes háztartásban könnyen keletkezik napi10-15 kg vízgőz, ami a levegőből összegyűlve a hiányzó szellőzés miatt a hideg felületeken csapódik le. Hagyományos szellőztetéseknél rengeteg energia vész kárba. A háztartások energiaszükségletének 82%-át a fordítjuk fűtésre, mi pedig ennek az 50%-át szellőztetjük ki az ablakon. Nem beszélve a szabadon beáramló pollenekről, porról és az egyéb káros anyagokról.

Annyi bizonyos, hogy az optimalizált hőszigetelés és a megfelelő szellőzőrendszer együtt kell, hogy járjon, hogy hatásos megtakarítást érjünk el, az egészség és az épületvédelem érdekében. A szellőztető rendszerek biztosítják, a hagyományos, ablaknyitásos szellőztetés mellőzésével, hogy a ház helységeinek levegője mindig friss legyen.

Esővíz hasznosító rendszerek

EsővízhasznosításA földön található 1,4 millió köbkilométer víz 97%-a az ember számára felhasználhatatlan tengervíz. A fennmaradó 3% édesvíz nagy része a sarkvidékeken és gleccserekben található fagyott állapotban. A szabadon felhasználható édesvízkészlet a Föld vízkészletének csupán 0,3%-át teszi ki.
A mennyiségnél nagyobb probléma a vízminőség. Nitrátok, foszfátok, növényvédőszerek és más kémiai anyagok vízbe kerülése miatt a tisztítás egyre bonyolultabb és drágább. Az esővíz felhasználása – az ivóvíz megtakarítás érdekében – nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy kíméletesebben kezeljük ezt a természeti kincsünket.

Minden lakos naponta átlagosan 132 liter értékes ivóvizet használ el, megközelítőleg az alábbi megoszlás szerint.

ivóvíz felhasználásunk megoszlása

A számokból jól látszik, a felhasználási területek felénél az ivóvíz esővízzel helyettesíthető lenne, mert ezekhez a területekhez az ivóvíz nem feltétlenül szükséges. Ez a háztartásoknak akár 50%-os ivóvízdíj megtakarítást is jelenthet.

Előfeltétel azonban az, hogy az esővíz-hasznosító berendezés biztosítani tudja a kívánt vízminőséget. Az esővíznek megvan az az előnye, hogy ingyen van, nem kell tisztítani, és nem kell szállítani. Az alábbi felhasználási területeken az esővíz kiválóan alkalmazható, és még pozitív mellékhatásai is vannak.

  • A WC öblítéseknél lehet a legtöbbet megtakarítani, és nem képződik vízkő.
  • Optimális mosógépekhez, mert lágyvíz, ezért 50%-al kevesebb mosóporra van szükség, és nem vízkövesedik el a mosógép.
  • Jól felhasználható növények öntözésére, mert így a növények optimális módon jutnak ásványi anyagokhoz.

Ezeken a tényeken túl az esővíz-hasznosítás segít csökkenteni a csatorna terheltségét nagy mennyiségű csapadék lehullásakor vagy a hóolvadások alkalmával, mivel zárt medencékbe gyűlik, és visszatartásra kerül a csapadék. Az esővíz-hasznosító rendszert elszivárogtatással kombinálva egy ökológiailag optimális megoldás jön létre.

Faelgázosító kazánok

Faelgázosító kazánokA faelgázosító kazán működési alapelve:
A fában lévő maradék nedvesség szárítása, elgázosítása (pirolízis) és a könnyen éghető alkotórészek előégetése hagyományos módon a tüzelőanyag-aknában történik. A tüzelőanyag eközben a parázsággyal a rostély helyett egy különleges nyílás felett fekszik. Ezen a nyíláson keresztül levegő hozzáadásával ég lefelé az égés során keletkező gáz. Ez a főégés, aminek a hőmérséklete elérheti az 1100°C-ot. A kékes színű lefelé mutató lángnyelv a gáz égésére hasonlít. Az égéstér kerámiából készül a magas hőmérséklet elviselése céljából. A „generátoros” változatban a beáramló levegő mennyisége jól adagolható a ventilátor segítségével, így az égés folyamata jobban szabályozott. A hatásfok meglepően jó, 80-90%!
Következésképpen az égés minősége annyira jó, hogy csak csekély hamu keletkezik, szennyező anyag is csak igen kis mértékben, tehát kijelenthetjük, hogy a faelgázosító kazán működése környezetbarát. A keletkező hamu is természetes eredetű, ezért nem szennyezi a környezetet.

Néhány további előny:

  • a nagy darab fák tüzelésének lehetősége munkát takarít meg a fűrészeléskor és hasításkor
  • a ventilátor egyenletes és hatékony égési folyamatot biztosít
  • a huzatventilátor megkönnyíti a begyújtást és minimálisra csökkenti a füst elillanását a kazánházba
  • az ötletes szerkezet lehetővé teszi az egyszerű és problémamentes tüzelést
  • kitűnő hozzáférhetőség tisztításkor és söpréskor.

A faelgázosító kazánok szükségképpen egy jól méretezett tárolótartály vizét melegítik fel azért, hogy a viszonylag rövid idő alatt nagy teljesítményt leadó égési folyamat alatt keletkező nagy mennyiségű forróvizet eltárolhassuk a folyamatos felhasználásra. Így küszöbölhető ki, hogy sűrűn kelljen “etetni” a kazánt. Éppen ezért a napkollektoros rendszerekkel harmonizál, hiszen mindkettő a puffertárolóban tárolja az előállított melegvizet.

Pellettüzelésű kazánok

pelletA pelletálás egy régóta ismert eljárás, melynek során az alapanyagot kötőanyag hozzáadása nélkül, nagy nyomáson kis rudakká préselik. A tömörítési eljárás előnye, hogy tiszta, jól kezelhető, csomagolható és gazdaságosan szállítható anyagot eredményez. Szinte mindent anyagot lehet pelletálni, amely apró méretűre darálható, illetve szemcseszerkezete és nedvességtartalma megfelelő.
Energiahordozóként világszerte leginkább a fafeldolgozó iparban keletkező gyaluforgács és fűrészpor hulladékot hasznosítják pelletálás révén. A fa pellet nagy fűtőértékű, könnyen tárolható és szállítható, tiszta tüzelőanyag, mely a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest jóval kedvezőbb árú is.

Hazánkban a fa mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a mezőgazdaságban nagy mennyiségben keletkező egyéb szerves hulladékok, valamint a direkt “zöldenergia” előállítása céljából termesztett növények.

A pellet a ma elérhető “legzöldebb” energia!

A Főnix-rendszert azoknak ajánljuk, akiknek fontos a környezet tudatos megóvása az energiatakarékossági szempontok mellett.

Bővebb információk a cikk tulajdonosa:
Merkapt Kft. – honlapján