Használjuk ki a kád alatti részt. Az akrilkád rögzítő füleket ne csak a munkalaphoz rögzítsük, hanem megfelelő hosszúságú facsavarral a falba is fúrjuk be.
A nagyméretű munkalap elemek toldásánál két lehetőségünk van: – vagy munkalapok hátulján az illesztendő él mentén fészkeket fúrunk, s ezeket menetes szár segítségével egymáshoz szorítjuk, – vagy ha így túl méretes, nehezen mozdítható elemeket kapnánk akkor az egyik munkalap oldalát is szekrényakasztó fülekkel rögzítjük, s a csatlakozó, másik munkalap oldalára is felcsavarozzuk a füleket úgy, hogy már a falra rögzített munkalap mögé toljuk, s e fülek ráüljenek a már falba rögzített fülekre. A vágási felületeket sziloplaszttal szigeteljük a víz ellen.
Használjunk ki minden króm kiegészítők adta lehetőséget, azaz a kád kapaszkodót, törölközőszárítót, akasztókat, tartó elemeket, mert ezek takaró koronggal kerülnek a falra (munkalapra), s e korongok alatti terület bőséges helyet biztosít arra is, hogy ezeken a pontokon, magát a munkalapot is rögzíteni tudjuk a falhoz.
A munkalappal akárcsak a csempével a vezetékeket el tudjuk rejteni, így ez esetben is csak ott bukkannak elő a szerelvények, ahol szükség van rájuk.
A munkalap (bútorlap) adta fürdőszoba-bútorozás lehetőséget teremt arra, hogy akárcsak a konyhát, a fürdőszobát is felszereljük modern tároló elemekkel. A munkalapok hátránya, hogy csak az egyik oldala van dekorlemezzel bevonva, s azokon a helyeken (pl. polc) ahol mindkét oldal látszik, vagy két réteget kell összefordítani, vagy külön dekorlemezt kell ráragasztani a munkalap hátuljára. Ezekkel szemben igen praktikus megoldás lehet a valódi fa. A keményfa lépcsőelem közel azonos vastagságú, mint az átlag munkalap, ha ezt pácoljuk és lakkozzuk, a fürdőszobai klímával szemben (hacsak nem szauna hangulat uralkodik, bár ez eseten a munkalapot is jobb, ha elfelejtjük) kellően ellenálló lesz, s szerencsés színpárosítással kellemes látványt nyújtanak.