Akit megérintett a biliárdozás élménye, bizonyára elgondolkozott azon, hogy milyen jó lenne, ha egy biliárdasztal az otthonában is rendelkezésére állna.
A régi főúri rezidenciákban helye volt a biliárd asztalnak is.
Külön helyiséget biztosítva nevezték játékszobának – hol jól megfért a kártyaasztal mellett, vagy férfias játék révén helye volt az úgynevezett dohányzószobában. Esetleg egyszerűen csak biliárdszobának nevezték e játszóhelyiséget.
Törley Kastély – dohányzóterem (1930)
A közösségi épületekben (kollégiumok, üdülők, egyéb szálláshelyek, stb.) többnyire a klubszobának nevezett társalkodó helyiségekben kapott helyet.
A mai építésű társasházak esetén újra, egyre gyakrabban kerül kialakításra – a közös úszómedence, szauna és konditerem mellett – a klubszoba, vagy biliárdszoba.
Milyet válasszunk és hova helyezhetjük el.
Ha saját új házat építünk, vagy bővítünk, akkor adott a lehetőség, hogy a játékasztal megkövetelt térigényét nagyobb ingatlan építésével oldjuk meg.
Régi polgári lakásokban jobbak a lehetőségeink, mint az egykori helytakarékos szocialista lakótelepi lakások esetén. Nem mintha, a régi polgári lakások „feldarabolásával”, a leválasztásokkal kialakított, több apróbb lakásban több hely lenne. Sőt, többnyire rosszabb lett a helyzet – a sokszor így kialakuló, gyakran ablaktalan helyiségekkel, vagy azokkal a szobákkal, melyek a leválasztások során közlekedő hellyé (előszobává, folyosóvá) fokozódtak le, így szobának használni, igen kellemetlen lett. Ugyanakkor csak folyosónak, előszobának használni ezeket a tereket – úgy tűnhet, hogy hatalmas kihasználhatatlan terünk marad.
Az ilyen kellemetlen esetekre lehet azt mondani, hogy a játékasztal elhelyezése szempontjából a hátrányból lesz az előny, természetesen figyelembe véve az ideális lakólétszámot.
Ezekben a lakásokban, ha már „kirepültek” a gyerekek, vagy ha fiatal pár költözik be egy ilyenbe, s még nem kívánnak családot alapítani, valamit egyedülállóknak, az ablaktalan szobákban, vagy a túl nagy előszobákban – kellő méret esetén – jól elhelyezhető egy játékasztal.
Amíg egy pókerasztal elhelyezése ideális, ha befér az asztal, s kényelmesen körül tudjuk ülni, a biliárd asztalokkal már más a helyzet.
Az egyik tényező, hogy az asztal körül a dákóval együtt el kell hogy férjünk, hiszen a lökéseket nem akadályozhatja semmilyen más tárgy, sem a fal.
Az asztalok helyigényét a dákó hossza duplán számolva, plusz az asztal pályamérete együttesen adja meg.
Szerencsére az asztalok és a dákók is többféle méretben kaphatóak.
A jó minőségű 2 részes biliárd dákók hossza 148 cm.
Ezeknél vannak egyszerűbb egyrészes dákók 140 illetve 120 cm-esek.
A leggyakoribb biliárd asztal és dákó méretek a hozzá tartozó helyigénnyel:
Biliárd asztal játékfelület mérete | 148cm-es dákóval | 140cm-es dákóval | 120cm-es dákóval |
7′-es asztal: 97X193 cm | 4m x 4,9m | 3,8m x 4,7m | 3,4m x 4,3m |
8′-as asztal: 112×224 cm | 4,1m x 5,2m | 3,9m x 5m | 3,5m x 4,6m |
9′-es biliárd asztal: 127×254 cm | 4,3m x 5,5m | 4,1m x 5,3m | 3,7m x 5m |
Ebből látható, hogy a legkisebb asztal és a legrövidebb dákók megvásárlása esetén is egy élvezhető játékhoz 3,4×4,3 méteres hely, azaz egy majd 15 négyzetméteres szoba kell. Nem sok lakásban lehet lemondani ekkora helyről – ha csaknem, (ahogyan fentebb megemlítésre került) megnőttek a gyerekek, s elköltöztek, vagy eleve egy szobányival nagyobb lakást vettünk, esetleg egyébként is hatalmas a nappalink.
Egyes biliárdasztalok, mint a Brunswick és a Prostar biliárdasztalok 3 részes palakővel rendelkeznek, ami miatt a szállításuk egyszerűbb, normál ajtókon bevihető, viszont csak szakképzett szerelő tudja összeállítani. /szintezés, posztózás, stb/.
Ezzel szemben a Sardi olasz biliárd asztalok 1 részes kőlappal és gyárilag felposztózva érkeznek. A SARDI biliárd asztalok lényegesen könnyebben összeszerelhetőek. Egy kis kézügyességgel könnyen összerakhatja bárki. Viszont a súlya miatt legalább 4 emberre lesz szükség, amíg a biliárd asztal a helyére kerül. Mivel az asztallap egy kőlapos – azaz nagyméretű és nehéz, így egyes ajtókon, szűk helyeken nem biztos, hogy be lehet vele fordulni.
Egy lakás helyiségeit magán és társasági lakrészekre oszthatjuk.
Társasági lakrésznek tekintjük azokat a helyiségeket ahová a vendégeknek bejárásuk van, ahova a vendégeket fogadjuk.
Általában e főbb helyiségek ez előszoba, a nappali, az étkező. Ezek közül a nappali tekinthető ideálisnak, ha nincs egyéb szórakozási célt biztosító közösségi helyiségünk, mint a játékszoba, klubszoba, kínálóhelyiséggel rendelkező borpincénk.