Kandalló építés – korábbi olvasói levelek – 2007/1-9

A legfrissebb olvasói levelezéseket itt olvashatja.

2007. évi
Kandalló építéssel kapcsolatos olvasói levelek (1-9):


Pisák Zsolt
november 14th, 2007 at 10:34

Kedves Tóth Tamás!

Olvastam a “saját zárt tűzterű kandalló építése” rovatban, egy nekem nagyon szinpatikus, modern formájú kandalló építéséről. Ha erről néhány fotót tudnál még küldeni, főleg az építés folyamatáról, szerkezeti felépítéséről esetleg méretekről, szivesen venném. Azóta mit csinálnál másképp (anyagok tekintetében), az Ytongot több fórumon nem ajánlják kúp-nak, erről mi a véleményed? Ragasztóanyagnak mit használtál az Ytonghoz? Használtál-e horganylemezt a Ytong és a tűztér közzé? Samot téglát raktál-e a betét köré? Födém felé milyen szigetelést alkalmaztál? A betét és a burkolata között milyen távolságot hagytál? Kivülröl az Ytongot dryvit hálózted-e? A tűztérajtó és az ytong között aluprofilt használtál? Szóval minden érdekelne az építéssel kapcsolatban.
Ősszel szeretnék építeni egy kandallót, az általad bemutatottat el tudnám képzelni a nappalimban. Ezért szivesen fogadnék bármilyen információt.

Előre is köszönettel: Pisák Zsolt

admin
november 14th, 2007 at 10:35

Kedves Kedves Zsolt!
A válaszaimat beszúrogattam a leveledbe vastagon kiemelve:
> Azóta mit csinálnál másképp (anyagok tekintetében), az Ytongot több fórumon nem ajánlják kúp-nak, erről mi a véleményed?
Ytongból van minden. A 10 cm vastag is átmelegszik, de a kandalló nem arra való, hogy taperoljuk. Az ytong és a tűztér közötti légrés kiválóan átmelegszik (alul-felül szellőzőnyílás) a fentieken ömlik a forrólevegő a nappaliba.

Egyes Kandalló építő cégek azt mondják, hogy az Ytong nem jó kandalló burkolásra mert a szilárdságát elveszti. Ez nem igaz. Kértem állásfoglalást az Ytong-tól: Nem hogy csak burkolásra jó, hanem az Ytongból készített tűztérre amennyiben belső samottburkolást készítünk azt is bírja, azaz légrés nélkül. Természetesen natúr ytongba nem rakhatunk tüzet.

> Ragasztóanyagnak mit használtál az Ytonghoz?

Knauf flexibilis csemperagasztót.
> Használtál-e horganylemezt a Ytong és a tűztér közzé?
Az mire jó?
> Samot téglát raktál-e a betét köré?
Nem, a tűztérbetében, belül van samott burkolat gyárilag.
> Födém felé milyen szigetelést alkalmaztál?
Födém felé nincs szigetelés, mivel a hálószobánk van felette, feleségem imádja a meleget, s itt így kellemes padlófűtésünk van, valamint falfűtés is, mivel a kémény is ebből adódóan a hálószobafalban húzódik.

> A betét és a burkolata között milyen távolságot hagytál?

10cm
> Kivülröl az Ytongot dryvit hálózted-e?
nem
> A tűztérajtó és az ytong között aluprofilt használtál?
Nem csak Ytongból van illetve az ajtókörül 66cm hosszú kerámia járólapból egy keretet raktam ki, az nagyon kell mert a kerámia az ajtó körül igencsak felforrósodik, nem tudom, hogy egy nemesvakolat, ezt hogyan bírta volna. Ez a burkolat azért is praktikus, mert tisztításkor potyogó hamu bekoszolja a dözsvakolatot s azt nem lehet szépen kitisztítani, így a lilás keret alsó vonalánál a hamu odaszóródott, s koszos maradt.

TT

Borhi György
november 14th, 2007 at 10:37

Élvezettel olvastam honlapjukat.
Lenyűgözött az a szakértelem ami süt a cikkekből.
Kérdésem az lenne hogy hol találok hasonlóan felkészült kandallós szakembert?

Üdvözlettel Borhi György

Gangel Benjámin
november 14th, 2007 at 10:40

Üdvözlöm!

Olvasva az oldalát egy dolog nagyon megragadott: – Másodlagos beáramlású levegő (un. szekunder).
Elnézését kérem ,hogy ilyennel zavarom, de máshol nem találtam erről bővebb leírást és nem tudom, hogy nálunk hogyan lehetne ezt megvalósítani.

Jelenleg építkezünk és most kerülne sor a kandalló rakására kb.egy héten belül, amely befűtené az egész házunkat. Nagyon megköszönném ha tudna erről egy bővebb tájékoztatást adni , vagy rajzban metszetet.
Előre is köszönöm segítségét .

Tisztelettel: Gangel Benjámin

admin
november 14th, 2007 at 10:50

Tisztelt Uram!

A másodlagos égési levegő lényege, hogy az égés során, olyan füstgázok is keletkeznek, melyek az elsődleges levegőből nem kapnak elég oxigént.

A másodlagos égési levegőt gyakorlatilag a fa lángja fölé vezetjük s ekkor ezek a gázok is meggyulladnak, ez intenzív égésnél látszódik is, amikor a fa fölött közvetlen ég a levegő, s látszólag a tűztér felső részében a semmiben hömpölyög a láng.

Gondoljon egy hegyományos kályhára, két ajtó van rajta, esetleg három, de a felső nem csak azért, sőt van hogy egyáltalán nem azért van, hogy ott rakjon a tűzre, az a tisztítást szolgálja, illetve, azon is van szabályozó nyílás, – a másodlagos levegőt szabályozza vele.

Ha építteti a kandalló tűzterét akkor a kandalló építőnek tudni kell, hogyan kell kialakítani, feltéve ha akar ilyet a mester.
Nekem előregyártott kazánlemezes kandallóbetétem van, aminek a másodlagos levegő ellátása biztosított. De sok előregyártott tűztérbetétnek sincs másodlagos égési levegő ellátása.
Ez utóbbiaknál nem volt lényeg a hatásfok.
A lényeg,ha nincs másodlagos égési levegő ellátás, akkor ezek a gázok égés nélkül távoznak, azaz azonos hőnyereségért több fát kell eltüzelni. Természetesen más dolgok is befolyásolják a fogyasztást, olcsóbb készülékeknél kispórolják a huzatszabályzást, nem raknak be pillangószelepet, így a fa gyorsan leég, s kap elég levegőt, de a sok levegő ki is viszi a meleget a kéményen.
Szóval kellenek a szabályozók és a másodlagos levegő, ha az ember nem csak tüzelni akar, hanem gazdaságosan fűteni.

A másodlagos levegőt – épített kandallóknál, a hátfal mögött a tűztér felső peremén vezetik be.

Az előregyártott tűztérnél az ajtó felső pereménél, a füstpárkány alatt bukik be az üvegre a hideg másodlagos égési levegő, így a beáramló levegő abban is segít, hogy az üveg tisztább maradjon.

Nem akarom elkeseríteni, de épített kandallók esetében ritkán szempont a hatásfok, inkább a nosztalgia a szempont.
Ahhoz, hogy a kandallónak jó legyen a hatásfoka sok dolog kell, s a másodlagos égési levegő csak egy.
Kell jó huzatszabályozás (füstgáz és égési levegőre egyaránt),
természetesen, zárt tűztér kell,
külső égési levegő ellátás nem csak az üzembiztonság miatt kell, hanem azért is, hogy ne a lakás felfűtött levegőjét engedjük ki a kéményen,
kell jó hőátadás, mert a kandalló csak az üvegen keresztül adja a hőt sugárzással, a burkolat alá légjáratot biztosítva légfűtéssel sok hőt kinyerhetünk, s fontos, hogy a kéményben lévő fűstgáz hője is minél hosszabban át tudja adni a hőjét a lakás levegőjének.
S a legfontosabb: – kell egy jó huzatú kémény.

Sok sikert.

Amit leírtam, nem tanácsadás, mert nem vagyok szakember, csak műkedvelő.

Üdvözlettel:
Tóth Tamás

Fontos: az mese ami általában írnak a kandallókról, hogy ősszel tavasszal átmeneti fűtésnek jó, persze az ami csak dísznek való.
De egy igazi kandalló a télen az igazi, mert teljes üzemben működhet,
Ha nincs kint elég hideg, akkor vagy sűrűn rakunk rá kevés fát, vagy ugyanúgy megrakjuk mint télen, s folytjuk (ha van mivel) az égést, hogy lassabban égjen. Igen ám, de akkor nem az igazi a huzat, emiatt a füst lassabban távozik, s kormolja a tűzteret, az üveget.

Télen mikor begyújtunk, s még nem indul be a huzat, akkor persze még kormol (hiszen a kéményből a meleg levegőnek ki kell nyomni a hideg levegőt, a hideg jönne lefele, de ha beindul akkor leég minden korom, s gyönyörű lesz az egész.

Szóval egy jó kandalló télen az igazi.

GB
november 14th, 2007 at 10:52

Nagyon köszönöm a válaszát és a segítségét.

Remélem a kandallókészítőm is érteni fogja , mert először mikor közöltem vele elég érdekesen nézett rám kb. egy percig majd közölte , hogy “amiket szokott építeni azokba elég a fa”.
A válaszom szerényen csak annyi volt, hogy “ok , de nem mindegy hogyan”.

Péter Gábor
november 20th, 2007 at 11:57

A különböző fafajták fűtőértékét keresve találtam rá az oldalukra, ami így első pillantásra is sok információval fog majd kisegíteni a későbbiekben , mert nyaralóm fűtését kandallóval szeretném megoldani.

Szeretnék azonban egy kérdésre választ kapni Önöktől. Régebben használtam hőtárolós kályhát és rengeteg “kő” maradt meg belőle. A családi házunkba egy kályhás épített öntöttvas betét felhasználásával egy kandallót. Tőle is kérdeztem, hogy van-e értelme vagy egyáltalán valami felhasználási lehetősége ezeknek a hőtároló tégláknak, ( mármint a hőtároló képességére gondolok), de nem kaptam tőle meggyőző választ. Önök szerint mi a helyzet ezzel? Kérem indokolják is meg.

Köszönettel

Péter Gábor

admin
november 20th, 2007 at 12:00

Tisztelt Péter Gábor!

Mint szakember nem tudok válaszolni önnek, csak mint műkedvelő.

Szerintem a hőtároló téglának ugyanaz az előnye és a hátránya, mint a csempekályhának a kandallóval szemben.

Magyarán. Ha egy nagy tömegű anyagot a hő forrása és a fűtendő tér közé építünk, akkor a fűtés előbb a nagy tömegű anyagot melegíti fel, s majd a meleg tömeg fűti a lakást.
Ennek előnye, hogy egyenletes hosszú idejű hőleadást biztosít. Egyszer jól megrakja a kályhát, s csak lassan lesz meleg, de a meleget akkor is fogja biztosítani amikor már a tűz kihunyt.

Tehát, ha délután ötkor hazajön a munkából a család, s akkor gyújt be a nappaliba, ha nincs nagy hőtároló tömeg akkor rögtön fűteni fogja a lakást, s ez esetben a kis tömegű fűtő berendezés a praktikus, hiszen amikor lefekszik a család, nem rakját a tüzet, az kialszik, s nem fűti feleslegesen a nappalit, mikor ott senki sem tartózkodik. Erre jó a kandalló. De ha egy nagy tömegű cserépkályhába gyújt be akkor lehet hogy addigra lesz meleg mire lefekszenek aludni, és senki nem lesz a nappaliban, s fölöslegesen fűt, de du. 5-8-ig meg fázni fognak.

Ugyanakkor, ha ön azt mondja, hogy ön ugyan elmegy dolgozni reggel, de a családból maradnak itthon, s reggel még begyújt a nappaliban, s nem akarja hogy a felesége egész nap a tüzet őrizze, de meleg legyen egész nap – amíg ön haza nem ér -, akkor ezt nagy tömegű kályhával tudja elérni. Tehát praktikusan egy nagyméretű cserépkályhával.

Önnek kell tudni, hogyan akar fűteni, s ennek függvényében kell megválasztani a fűtőberendezést.

Üdvözlettel:

Tóth Tamás

Péter Gábor
november 20th, 2007 at 12:01

Köszönöm. Én is ugyanezt mondtan el a kandallósnak, de legtöbb vélemény jóformán egy kézlegyintésben merült ki. Most, így utólag gondoltam rá, hogy mi az építés költségében már megegyeztünk és egyszerüen lehet, hogy nem akart magának többlet munkát.

.

A webáruház további használatához
a sütik használatát el kell fogadni.
További információk