Kandalló építés – korábbi olvasói levelek – 2007/10-19

A legfrissebb olvasói levelezéseket itt olvashatja.

2007. évi
Kandalló építéssel kapcsolatos olvasói levelek (10-19):


Szőke Szilvia hozzászólása:
november 20th, 2007 at 12:07

Olvastam cikkét a 3D-lakberendezes.hu oldalon a zárt tűzterű kandallóépítéssel kapcsolatban, ezért fordulok Önhöz a kérdésemmel.

Kis ház építését tervezzük (kb 30 m2 alapterület, 2 szint), kandallóval, amely a házikó fűtését is megoldaná. Olyan tűzteret keresünk, amely ennek megfelelően rendelkezik csőcsonkkal az égési levegő szabadból való bejuttatására, illetve megoldható a hamu az égéstérből a pincébe(alsó szint) történő lejutása, amellyel a hamuzás és takarítás jóval egyszerűbb és tisztább lenne. Ezt a megoldást egy Seguin típusú tűztérnél találtuk, de annak nem volt égési levegő csonkja. Ezt a két megoldást szeretnénk ötvözni, és ebben kérném a segítségét. Tud ilyen tűztér megoldásról?

Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel,

Szőke Szilvia

admin hozzászólása:
november 20th, 2007 at 12:11

Kedves Szilvia!

Sajnos nem tudok ilyen “dupla” megoldásról.

Bár ha belegondolok, az én KOBOK tűzterem esetében a hamugyűjtőt dobozt (tűztéren keresztül kiemelve üríthető csak) körbefogja az égési levegő csatlakozó csonk.
Ügyes ember az égési levegő csonkját levágja úgy, hogy azt egyenesen lefelé lehessen vezetni. s gyakorlatilag a pincei hamutároló egy lenne az égési levegő ellátó csatornával. Tehát házilag (heggesztéssel) megoldható.

Ugynakkor az én típusom esetén nem lenne sok értelme, mert a hamutartóba a rácson csak az apróhamu esik bele. A többség a tűztér alján marad, tehát Önöknek mindenképp olyan tűzteret kell venniük, ami üzem közben mozgatható hamurácsos, tehát aminek van rudazata, s megforgatható, hogy lepotyogjon a hamu, mert az magától nem hull le csak részlegesen.

Üdvözlettel:

Tóth Tamás

Szőke Szilvia hozzászólása:
november 20th, 2007 at 12:13

Kedves Tamás!
Köszönöm nagyon gyors válaszát!

Valószínűleg a pincés hamuzás ötletét el kell vetnünk, mert úgy tűnik, hogy ebben a formában ez sajnos kivitelezhetetlen lesz.

Így marad az égési levegő becsatlakozási lehetőség fontossága. A Kobok tűztéren kívül tudna javasolni más típusú tűztereket is, melyek rendelkeznek ezzel a csonkkal? A Kobok-kal az a baj, hogy van rajtuk ’szoknya’, ami a tüzifa tárolását a kandalló/tűztér alatt lehetetlenné teszik – a hely szűke miatt ez nagyon fontos lenne számunkra. Esetleg ez a “szoknya” levehető???

Tulajdonképpen olyan tűzteret keresünk, amely “ráül” az alapra (vagy csak sima lábakon áll) ÉS van égési levegő csonkja. Van ilyen? A kandalló “szakboltokban” eddig még nem nagyon tudtak minket eligazítani, így csak az internetre tudunk hagyatkozni….
És végül melyek azok a típusok/márkák, melyeket szívesen ajánlana – minőség és megbízhatóság szempontjából?

Válaszát előre is nagyon köszönöm.

admin hozzászólása:
november 20th, 2007 at 12:17

A “szoknya” mögött van az égési levegő csonk és a hamugyűjtő doboz, tehát ha nem lenne szoknyája akkor sem tudná berakni oda ezektől a fát. Nem ismerek más módszerű külső égési levegő ellátást, tehát ebből adódóan, ha külső levegőt szeretnének bevezetni, nem fogják tudni a fát alá rakni, ha csak nem emelik elég magasra a tűzteret, hogy a szoknya alatt legyen hely a fának. Szóval más hely kell a fának (oldalsó padka alá, falfülkébe, vagy egyszerűen csak egy kosárba.).

Lehetne még egyebekkel kísérletezni. Például a GODINnak vannak olyan tűzterei amik alulról veszik a levegőt, s nincs rajtuk csonk, s ha építünk egy zárt üreget alá akkor megoldható a külső levegő ellátás, de szerintem akkor sem marad hely a fának alul, ráadásul a GODINok, s más hasonló márkák, ha zárt égési levegőssé tehetőek akkor is csak az elsődleges égési levegő tekintetében, mert ezek a másodlagos égési levegőt az üvegezés mentén elölről kapják, tehát nem teljesen zárt rendszerűek, s lényegesen drágábbak is mint a KOBOK.
Én annak idején e krómozott ajtajú Kobokot 250 ezerért vettem, s hasonló dizájnban égési levegő csonk nélkül – “márkás” tűztérre 700 ezres árajánlatot kaptam. – tehát nekem tökéletesen megfelelt a Kobok, különösen, hogy az általam elvárt minden műszaki paraméterben megfelelt.

Tóth Tamás

Veszprémi Péter hozzászólása:
november 26th, 2007 at 15:42

Kedves Tamás,

Olvastam a “saját zárt tűzterű kandalló építése” c. cikket és találtam benne egy utalást, hogy 14×14-s kéménybe is köthető kandalló.

Kb. 3 évvel ezelőtt építettünk egy kandallót (Edilkamin Tekno 1 tüztér) egy ikerkéménybe (2db 14×14-s) ami az átadást követően jól müködött kb. 2 alkalommal, de azóta sem tudjuk használni, mert ömlik ki belőle a füst. A kerületi kéményseprő (XII.ker.) ellenőrizte a huzatot füstpatronnal, az rendben volt, de használni továbbra sem tudjuk.
Beszéltem sok kandallós szakértővel, de megoldást nem tudtak mondani. A legutóbbi azt javasolta, hogy bontsuk el, mert ilyen kéménybe nem is fog működni. Mielőtt átalakítottuk a lakást ebben a kéménybe egy nyílt tűzterü kandalló volt és a szomszéd a mai napig is használ egy ilyet minden gond nélkül.

Kérdésem, hogy tud-e valamilyen megoldást javasolni vagy esetleg szakembert, aki megnézné a kandallót.

Segítségét előre is köszönöm,

Üdvözlettel,

Veszprémi Péter

admin hozzászólása:
november 26th, 2007 at 16:28

Kedves Péter!

A megfelelő huzathoz a kémény keresztmetszete csak az egyik tényező. Nekem azért működik a kandallóm 14-es kéményben, mert a kéményem kb. 9 méter magas. A tűztér füst elvezető csonkjának a keresztmetszete akkora – valahol olvastam, de nem tudom már hol – hogy a huzat 4,5 méter magas kémény esetén megfelelő legyen. Tehát ha a kémény magasabb, akkor a keresztmetszet lehet kisebb. S természetesen több tényező is befolyásolja a huzatot, ezek közül az elhúzás mértéke, szöge lehet a legfontosabb.
Ha önmagában jó a kémény huzata, más tényezők is lehetnek:
– az égési levegőt a lakásból kapja, s korszerű nyílászárók vannak a lakásban – szintén nem lehet huzat, hiszen nincs levegő utánpótlás, vákuum nem lehet a lakásban.
– az előző rossz hatást tovább rontja, ha egy légtérben van például egy konyhai szagelszívóval, s a szagelszívó valódi, azaz a szagot a lakásból kifele szívja, de nincs bevezető nyílás, rés, így jobb híján a szagelszívó a kéményből szívja a levegőt.

– természetes dolog, hogy bizonyos külső hőmérséklet esetén, – az én tapasztalatom szerint +10-15-fok – a huzat beindulása nehezebb, tehát ha begyújtunk akkor füstöl, majd ahogy jobban átmelegszik a kémény beindul a huzat, de ez csak egy átmeneti pár perces állapot. A hűvösebb levegő lefele jönne a kéményben, s mint egy légdugó visszanyomja a forró füstöt, s mikor a füst győz akkor beindul a huzat. Általában a nagyobb keresztmetszetű kéményeknél fordul elő, hogy a hideg levegő szinte ömlik be a kéményen s nem engedi ki a füstöt (amíg hideg a kémény) – ekkor egyesek a porszívóval befújatnak a kéménybe begyújtás előtt, mintegy kifújva a hideg levegőt.
– banális probléma is lehet, pl: nem vette észre, hogy el van zárva a pillangószelep – a füst elvezetésnél – a fa korrekt begyulladásáig nyitva kell, hogy legyen, s majd ha nagyon ég akkor kell elzárni. Ugyanez előfordulhat az égési levegő ellátás szabályozójával, vagy beesett egy döglött gólya a kéménybe.

Más ötletem nincs, aki építette (vásárolt tűztér esetén jobb szó a telepítette) a kandallót annak kellene garanciát vállalni arra, hogy az ahogyan elkészítette az üzemszerűen működőképes. Természetesen (részben joggal) van az, hogy ha egy kandallóépítő meghallja, hogy 14-es kéménybe kell kandallót kötni, akkor látatlanul elutasítja a munkát.

Üdvözlettel:
Tóth Tamás

Marton Gyula hozzászólása:
november 26th, 2007 at 18:30

Kedves Tamás!

Vettünk egy kész kandallót Bricostorból, tűztér+burkolat kőből. Mivel nincs benne megfelelő információ a beépítéshez, így az a kérdésem lenne, hogy milyen magasan legyen a kémény bekötésének, vagy lehet rögtön kéménybe kötni?
Láttam az oldaladon, hogy 45 fokos szöget javasolsz, ha az abban leírtak szerint kötöm be, az jó?
Mire figyeljek oda?

Köszi válaszod!

üdv Gyula

admin hozzászólása:
november 26th, 2007 at 18:56

Kedves Gyula!

Rögtön is beköthető, s rövidtávon olcsóbb, mert kevesebb saválló füstcsövet kell venni, de gondolj bele, ha minél magasabban kötöd be a füstcsövet a falba, annál több hőt tud átadni a füstcső a lakásnak, s így relatíve kevesebb fát kell felhasználni azonos meleg eléréséhez.

Persze ahhoz célszerű hogy a lakás levegője egy alsó nyíláson belépve s egy mennyezet alatti nyíláson kilépve légfűtésként cirkuláljon a kandalló burkolat alatt. Azaz a burkolat alatt a füstcsőtől felmelegedő levegő ki tudjon jönni a burkolat alól. Ha nem biztosított ez a légáramlás akkor a füstcső fűtési hatásfoka lényegesen rosszabb.

Tehát a bekötést, ha még változtathatsz, rakd minnél magasabbra.

Eredetileg (nem M.o.-on) a kandallóknak a kéményt úgy is készítették, hogy a füstcső a födémbe csatlakozott, így a füst útja a tűztér felett függőlegesen helyezkedett el. Ez biztosította a legjobb huzatot a melllett, hogy a fűstcső így adta át a meleget a leghosszabban a lakásnak. Másrészt a kéménytisztítás is egyszerűbb volt, a korom a tűztérbe hullott, s nem kellett külön alsó kéménytisztító-nyílás.

A 45-fokos szögben történő bekötés azért előnyös, mert a kéményhuzatot kevésbé akadályozza, mint a 90 fokos könyök. Persze ha a huzatod 90 fokkal is megfelelő, akkor nem lehet gond.

Üdv!
Tóth Tamás

Emese D hozzászólása:
december 30th, 2007 at 16:29

Kedves Tamás,

Szeretnék a nappaliban (80 légm3) gáz fűtés mellett egy vaskályhát (kandallót) alkalmi fűtés, illetve hangulat keltés céljából. Alapozás hiánya miatt “lemezkéményt” kell kialakítanom? Milyen kémény megoldás létezik, ami a legkevésbé bolygatná meg az alsó szintet? Két nyílászáró közti pillér (38cm) előtt alkalmas a hely a kialakításra? e pillérnél van lehetőségem hogy a külső téri terasz oldalon vezessem el a kéményt. Kintről meg is tudnám oldani a kandalló oxigén igényét.

Tsztelettel:

D Emese

admin hozzászólása:
január 2nd, 2008 at 16:27

Kedves Emese!

Hogy utólag, hova építhet kéményt, szerintem statikussal kellene egyeztetnie.
Szerintem, ha a határoló falon belül épít kéményt akkor nem kell alap – persze tömör aljzat (aljzatbeton) kell.

Az alapra azért van szükség, hogy az alap a fagyhatár alól indul, s így a fagy ne emelje meg az épületet, mert pl: egy egyenetlen emelés hatására az épületszerkezetben törés keletkezhet.
Ha szoba alatti aljzatban nincs fagyás, ekkor nem emeli meg az ajzatot, így az ide állított kéményt sem tudja bántani. Az én épített kandallóm (födémig ér) is alap nélkül áll a nappaliban
( na persze láttam már olyan házat, hogy a fagy a sávokban terített aljzatbetont megemelte, s így szép kis törésvonal dudorodott ki a nappali hosszában.)
Ebben szakember véleményét kérje ki!

Én csak szükségmegoldásnak tekinteném az acélkéményt, hogy a kandalló felett a falat áttörve kivezessem, s egy külső önálló acélkéményben vezessem el a füstöt.
Egyrészt a forró füstgáz hőjét nem hasznosítjuk. – egy épített kémény esetén legalább a fal belső oldalán meleg füstgáz némileg hasznosul.
Másrészt az ilyen kémény sokkal hidegebb, s emiatt a huzat nehezebben indul meg (hideg légdugó) benne nagy hidegben, különösen, hogy így a füstben lévő vízpára sokkal nagyobb mértékben csapodna ki, s ennek lefelé irányuló mozgása, tovább nehezítené légáramlást, s a kémény átmelegedését (bár ezt is le lehet szigetelni).

Én a határoló fal belső oldalán építenék kéményt, természetesen a megfelelő födém és tetőhéj áttöréssel.
Szerintem fűtés szempontjából gazdaságosabb, biztosabb üzemet eredményez, s nem csúfítja a külső teret.

Persze az átmeneti kényelmetlenséget el kell viselni, amit a belső kémény-építéssel jár.

S persze nem nélkülözheti egy szakember véleményét, de én magamnak ezt a módot választanám, ha nem lenne kéményem.

.

A webáruház további használatához
a sütik használatát el kell fogadni.
További információk