Kandalló építés – korábbi olvasói levelek – 2008/január

A legfrissebb olvasói levelezéseket itt olvashatja.

2008. januári –
Kandalló építéssel kapcsolatos olvasói levelek:


Balogh Szabolcs hozzászólása:
január 15th, 2008 at 10:49

Üdvözlöm!
Először is had gratuláljak az igényes honlaphoz, rengeteg hasznos információt találtam itt. Régóta érdekel a kandalló téma. Régen amikor még albérletben laktunk nyílt tűzterű volt az álmom. Azóta változott néhány dolog. Kiköltöztünk falura és csak 14×14-es kémény van. Ráadásul vegyesen akarok fűteni fával és Napenergiával. (Végső esetben gázzal) Jelenleg vegyestüzelésűben fűtünk fával. Ilyen kis kéményhez duplafalú lemez-kandallóbetét illene. Olyan aminek ~70%-os a hatásfoka és teljesen zárt a belső tér felé. Sajnos az ilyen betét nekem így költözés után nagyon drága lenne. Azt szeretném kérdezni, hogy lehetne-e ilyet házilag készíteni, mivel szeretek barkácsolni? Sok ötletet merítettem a nagyon hatékony EPA Certified wooden stove kályhákból. Kicsit tovább/át gondoltam néhány részletet. Az még a kérdésem, hogy van-e ilyen tapasztalata esetleg ha felmerülnek kérdéseim tervezés és megvalósítás közben akkor fordulhatok-e Önhöz?
Üdvözlettel: Balogh Szabolcs

admin hozzászólása:
január 15th, 2008 at 11:59

Kedves Szabolcs!

Korábban én is gondolkoztam olyanon, hogy az egész kandallót magam építsem, s így gyakorlatilag csak az ajtót kellene készen vennem.
De már ez is gondot okozott, mert önálló kandallóajtót nem találtam sehol, csak cserépkályha ajtót. És ugye ezek közt is van üveges, de az üvegezés ezeknél nem olyan nagy felületű, mint amit egy kandallótűz látványához igényelnék.
Ahhoz pedig, hogy saját kandallóajtót készítsek, s szerezzek bele üveget – végképp nem vállalkoztam.

A tűztér tekintetében én akkor úgy gondoltam, hogy Ytongból megépítem, s samottal burkolom – ez járható út lett volna.

Ha Ön kazánlemezből kíván saját tűzteret építeni, bizonyára járható út, ha tud mivel kazánlemezt vágni és hegeszteni.
Nem tudom megítélni, hogy ez olcsóbb megoldás-e – hiszen ez nagyban függ attól, hogy milyen lehetőségek állnak a rendelkezésre, s mit kell mással elkészíttetni. Mert ha sokmindent készíttetni kell, akkormár valószínűbb olcsóbb a sorozatgyártás.

A másik dolog. Ha saját maga építi a tűzteret, mindenképp célszerű olyen meglévő tűzteret tanulmányozni, amihez a gyártó 70-80%-os hatásfokú nyilatkozatot is ad. Hiszen Ők már kikisérletezték, hogy a hatásfok eléréséhez, hol milyen irányú, és áteresztő képességű levegőnyílások legyenek, milyen legyen a tűztér formája, illetve a benne lévő terelő elemek helyzete.

Én mindezeket figyelembe véve döntöttem úgy, hogy a kandallónak csak a burkolatát építem magam, s inkább vártam egy pár évet, hogy megvehessem az általam elfogadható árú előregyártott tűzteret, de olyat amely az elvárásaimnak meg is felelt.
Mint:
– lakáson kívülről közvetlen égési levegő biztosítása a másodlagos égési levegő esetén is,
– a másodlagos égési levegő az üvegajtóra bukjon (tisztaüveg technika),
– az égési levegő és a füstgáz eltávozás külön-külön szabályozható legyen,
– samottbélése legyen, stb.

Most úgy azt látja, hogy la akarom beszélni a saját tűztér építéséről.
De nekem az a véleményem, ha csak romantikázni akar valaki a kandallóval akkor építhet tűzteret maga, de ha hatásfokot akar akkor jobb készen venni, hiszen a gyártóknak nem ez az első kandallójuk, s bizonyára volt jóegynéhány prototípusuk, mire elérték a 70-80%-os hatásfokot.
Persze ha ügyes – lehet tökéletesen másolni, de ha nem – akkor sokat dolgozott egy olyan kandallóval aminek rossza a hatásfoka, s a kandalló nem olyan, hogy jó akkor elbontom, s csinálok a jövőhéten egy másikat.

Ez most úgy tűnik, hogy csak a tűztér számít, s a burkolat lehet amatőr kivitel. Ez persze nem így van. A burkolatnál is ügyelni kell, hogy a füstcső és a tűztér által a burkolat alá leadott hőt elvezessük, azaz a burkolat alatt a légtér és a lakás légtere, közt a légáramlás megfelelő legyen, hiszen a burkolat alóli meleg kivezetésével nagyon jó légfűtéshez juthatunk, bár tény hogy a kandalló hőélvezetét a hősugárzás biztosítja. S persze a burkolatnak a hőterhelést is bírni kell.

Ez a privát véleményem, és biztosan van ellenvélemény.

Sok sikert!
Tóth Tamás

Kálmán Attila hozzászólása:
január 16th, 2008 at 22:42

Tisztelt Tamás!

Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra. Tavasszal tervezem én is, hogy kandallót építek, és hasonló problémákkal találtam szembe magam, mint amiket a cikkben olvastam. Én is társasházban lakom, adott a 14×14-es falazott kémény stb… Sok kérdésre már az írásából választ kaptam, de van néhány további.
Abban a falban, amihez a kandalló támaszkodna (és a kémény is ebben van) fut jónéhány elektromos vezeték. Ezeket kell-e védenem a hőtől? Ha igen, hogyan?
Olvastam olyan lehetőségről, hogy egy kandallóval több helyiség fűtése is megoldható. Ehhez valamilyen csövön vagy “levegő-vezetéken” egyszerűen el kell vezetni a kiáramló forró levegőt. Ön szerint hogyan lehetne ezt megmegvalósítani? (A szomszéd helyiség válaszfala kb 2-2,5 méterre van a leendő kandallótól.)
Beszéltem a kéményseprővel, hogy szerinte a meglévő kémény használható-e egyáltalán szilárd tüzelésre. Véleménye szerint igen, de mindenképpen át kell vizsgáltatnom kamerával, és a meglévő beton tisztítóajtót ki kell cseréltetnem egy megfelelő acél ajtóra. Mivel ebbe a kéménybe korábban is volt kötve cserépkályha (amit később gázfűtésre alakítottak át, majd gázkonvektor vette át a helyét), és gond nélkül üzemelt, nem igazán értem, miért kellene megtennem. Egyáltalán kell-e külön engedélyt kérnem az (újra)üzemeltetéshez?
A cikkben szerepel, hogy a tűztér ajtaja körül valamilyen nem éghető anyaggal kell a nyílást burkolni, mivel ez nagyon átforrósodik. Ez pontosan mi legyen, ill. elegendő-e alul-felül, vagy oldalra is kell?
Végül egy infó, talán hasznos lehet másoknak: hosszas keresgélés után én a Haas+Sohn cég betétjeinél maradtam. Műszakilag nagyjából tudják azt, amiről a cikkben szó volt, és az áruk is hasonló, ráadásul megfelelnek a szigorú német szabványoknak (pl. 80% feletti hatásfok, alacsony kilépő füstgáz-hőmérséklet stb).

Üdvözlettel:
Attila

admin hozzászólása:
január 17th, 2008 at 08:26

Kedves Attila!

A vezetékek hőterhelhetőségéről nincs infóm, de szerintem ha az a falban fut s rajta a vakolat nem lehet gond.
Igaz a burkolat alól kilépő levegő adott esetben szinte égeti az ember kezét, s nem mértem még meg soha ennek a levegőnek a hőmérsékletét, de szerintem nem haladja meg a 100 fokot, s egy egyvezeték szigetelése hogy leégjen szerintem, több 100 fok kell.

Légfűtés! igen lehet. Mivel a kandalló burkolatot célszerű úgy építeni, hogy a burkolat alá bemenjen alul a szoba levegője, s felül – a mennyezet alatti nyíláson pedig távozik a forró levegő, ezt a levegőt lehet csatornázni, a mennyezet alatt futva elvezethetjük más szobákba, s minden szobában a légcsatornára szabályozható szellőző nyílást szerelünk, s így szabályozható módon az egész lakásban tudunk egy kandallóval fűteni.
A visszatérő légáramlás biztosítására ügyelni kell, tehát vagy nyitva kell hagyni a szobaajtókat, vagy a válaszfalakba visszatérő szellőző nyílásokat kell építeni.

Az én ismereteim szerint is egy kémény használatba vétele előtt, s újbóli használatba vétele előtt is, a “kéményseprő” céggel jóvá kell hagyatni a kéményt. Ugyanakkor ezt vagy nem tudja minden kéményseprő, vagy nem érdekli őket.

Én is jeleztem a kéményseprőnek, hogy kandallót akarok építeni, s kérdeztem, hogy a kémény használatának engedélyezése hogyan történik.
Erre meglepő módon igen kényelmes választ kaptam: – ha kész a kandalló és legközelebb jön, szóljak neki.
Legközelebb szóltam neki, kiállította a számlát a kémény átvizsgálásáról, s közölte, hogy mostmár félévente jön, mert a vegyestüzelésű kéményt, így a kandallóét is félévente ellenőrzik. Az ellenőrzés abból állt, hogy megkérdezte, jól működik-e a kandalló. Azért is hívom a kéményseprőnek fizetendő pénzt egyszerűen füstadónak, hiszen nem kapok érte semmi szolgáltatást, s persze örül is az ember, hogy ennyiből megússza, ha egyszer tudom, hogy jól működik a kéményem.

Nekem például így beton tisztító ajtó van, amire ma már azt mondják nem lehet, mert ha kiesik akkor bejöhet a füst a lakásba. Más dolog, hogy az én tisztító ajtóm dupla, azaz 4 betonlapnak kell kiesni, hogy be jöjjön a füst, s plusz még egy tükör is takarja az ajtót, így nem tud kiesni. S a betonlap kéményajtó nevetségesen olcsóbb egy acél ajtóhoz viszonyítva.

Nem éghető anyag az ajtó körül: lehet ytong kerámialappal burkolva, tégla, kő, stb. Természetesen minden irányban. Tehát az a lényeg, hogy az üvegen keresztül sugárzó hő ne találkozzon az ajtó körül éghető anyaggal.
A klasszikus kandallóknál, ha fa füstpárkányt, avagy szemöldökfát rakunk (az e leggyakoribb veszélyforrás az éghetőség szempontjából), akkor alá kell egy nem éghető áthidaló is, s ennek a kiugrása, s a magassága olyan kell, hogy legyen, hogy a kandallóból kiáramló hősugárzást teljesen árnyékolja, azaz a hősugarak ne érjék a szemöldökfát.

Üdvözlettel:
Tóth Tamás

Kovács László hozzászólása:
január 23rd, 2008 at 13:18

Üdvözlöm Tamás !

Elismerésem a rengeteg hasznos infó összegyűjtéséért. Én is elkezdtem építeni egy tradicionális külsejű kandallót, a lábazat zsalukőből keszült, amit kiöntöttem betonnal. Erre került a Brico.-ban vásárolt A1 kandallóbetét – itt követtem el a hibát – , se külső légcsatlakozó , se másodlagos beőmlőnyílás. A betétet 10-es Ytongal építettem körbe, 15- 15 cm-es légréssel. Gyönyörű nagy üvegajtó, ami már kevésbé kormolódik mint eddig – már csak a két felső sarok – mert, a “füstterelő” lemezre – gondolom ez helyettesítené a pillangó füstelzáró szerepét – vágtam két csíkot kb. 8-10 % a teljes felületnek. Így jobb a huzat, ami gondolom több meleget is visz ki, bár a levegőben táncoló lángnyelveket itt is megfigyeltem. A 200-as csonkról szűkítettem vissza 180-ra. A kéménybe kötés kb. 2.80 – 2.90 m körül van. A szoba jelenlegi belmagassága 3.15 m. Nos, a kérdésem a következő lenne: a füstcső eltakarását szolgáló felső burkolatot kálcim szilikát lapokból építsem, vagy erre a cálra tökéletesen megfelel az Ytong is? Mivel a lehető legmagasabban van bekötve a füstcső, az ősszel visszabontott – valamivel tetősík alá – és újra rakott kb. 16 x 16-os, régi, nagyméretű téglából készült kéménybe, ezért a csőből nyerhető meleg levegőt hasznosítani szeretném. Leegyszerűsítve, a felső burkolat egy “zárt doboz “(persze szellőző nyílás erre is kerül, mert nem szeretném felrobbantani az egészet ) úgy gondoltam, hogy a mennyezet alatt csinálnék egy záró tetőelemet, amire kialakítók két kiömlőnyílást, amin keresztül alu flexi csöveken, vagy tűzálló giszkartonnal, el tudom vezetni a meleg levegőt az állmennyezet felett másik két helyiségbe.
A kandalló a szoba egyik sarkában van, de nem egy hagyományos derékszögűben mert a kéményt is oda építették, így a kémény alapja és a szoba sarka együtt egy derékszögű háromszögre hasonlítt a legjobban. A nem hagyományos sarok megoldás miatt, tetemes mennyiségű hely van betét és az oldalfalak, valamint a hátfal között. Képek nélkül kicsit bonyolult a leírni.
A második kérdésem a következő lenne: az Ytong vagy a kálcium szilikát vagy az Izover panelek a meleg hatására kibocsátanak-e magukbol káros anyagokat, mert ugye a felső burkolat belsejét, nem tudjuk felületkezelni. A kandalló ajzatát úgy alakítottam ki, mit a klasszikus modelleknél, ahol a betét közepe alatt van egy áthidaló, ami alá tüzifát lehet rakni, ” dísznek- pókkeltetőnek”. Nos, ott beszívja a levegőt és felül nyomja vissza-ki a felmelegített levegőt, így kialakul egy církuláció ami ugye súrolja a belső falakat….Gondoltam már arra is , hogy beépítek cserélhető légszűrő betéteket is a kiömlő nyílásokhoz.
Az Ön által leírtakból arra következtettem, hogy a betét mögötti téglafalakat elég lenne Ytongal burkolnom – védenem.

Lenne még kérdésem, de már gondolom így is elég sokat írtam.
Ha mégis felkeltettem az Ön vagy más ezen remek oldal olvasójának érdeklődését, az építés jelen szakaszáról tudok képeket készíteni.
Előre is köszönöm, tisztelettel: Kovács L.

admin hozzászólása:
január 23rd, 2008 at 14:09

Kedves László!

Igyekeztem a leírtakat vizualizálni.

A füstterelő lemez, s a pillangó szelep feladata más. A terelő lemezzel a füst, ill. láng útját növeljük a kandallóban, s általuk a hosszabb út és a nagyobb hőfelvevő felület miatt a kandallók hatásfoka jobb. A pillangószelep pedig egyértelműen a füstgáz útjában állva, a huzat mértékét lehet szabályozni vele.

A légfűtés levegőjének átvezetése másik helyiségekbe jó ötlet.

Kálcium szilikát, vagy Ytong? – mindegy. Azt írta, hogy klasszikus kandallót épít, ami akkor valószínűleg olyan, hogy a füstpárkány fölötti kürtő rész egy csonkagúla formájú, tehát itt a falak nem függőlegesek, hanem befelé dőlnek. Ezt Kálcium szilikát lapból könnyebb elkészíteni.

A “tetemes mennyiségű hely” a tűztérbetét és az oldalfalak közt nem jelent problémát szerintem.

Bocsátanak-e ki káros anyagot? – Nem tudom! Mivel nyilatkozni, csak maguk a gyártók nyilatkoznak, s ők bizonyára azt, hogy nem.
Ha jól meggondoljuk, a szárazhabacsok is tartalmaznak mindenféle adalékot, pláne egy flexibilis ragasztó, amivel én az ytongot ragasztottam, azok kibocsátásáról sem tudunk semmi negatívat.
Nekem pl: az Ytong szimpatikus építő anyag. Ennek ellenére van aki azt mondja nem építi be, mert a felhasznált alumínium paszta összetételét nem teszi közzé az Ytong, így nem tudni pontosan mi van benne.

Nade a kóla összetételét sem ismerjük mégis megisszuk, és persze rengeteg káros dolgot fogyasztunk, amiről tudjuk, hogy káros. Szóval ilyen káros témában nem tudok mit mondani.

Levegőszűrőben már én is gondolkoztam, csak az fogná a cirkulációt. Én a bejutó levegőt szűrném, hogy a lakásból bevándorló “porcicák” ne gyülekezzenek a burkolat alatt, s ha így az tiszta marad, akkor a kimenő meleg levegő is tiszta lesz.

A betét mögötti téglafalat burkolni ytonggal? Lehet, ha sok a helye, s az a gondja, hogy a fölfűtött fal határoló fal, s nem az utca fele akarja a falat fűteni. igen akkor az ytonggal a hőátadást tudja csökkenteni, másrész a kémény füstgáza továbbra is jelentősen fogja fűteni ezt a falat (praktikusabb a homlokzatot hőszigetelni).

Üdvözlettel:
Tóth Tamás

Kovács László hozzászólása:
január 23rd, 2008 at 18:12

Kedves Tamás!
Köszönöm válaszát, a betét mögötti téglafalat egy szlovákiai, kandallóépítő házaspár javaslatára ” burkolnám ” mert szerintük,a téglafalat érő huzamosabb hőhatás, hosszútávon gyengíti a téglafalat. A fal túoldalán a kamra, ill. a konyha van.
Amit még a lelkemre kötöttek, ne legyen vezeték a kémény közvetlen környezetében,vagy a kémény oldalfalába vésve, mert így keleltkezik a legtöbb tűzeset. Társasházaknál ki tudja mi van a kémény túloldalán, érdemes utánanézni… Valaki levelében olvastam a vezetékes problémát, gondoltam megosztom az infót.

Nagy tisztelettel:László

.

A webáruház további használatához
a sütik használatát el kell fogadni.
További információk