Égéshő

Az égéshő az a hőmennyiség, amely 1kg tömegű tüzelőanyag elégetésekor keletkezik olyankor, ha a keletkező füstgázokat 0OC-ig lehűtjük.
Ezt felső fűtőértéknek is szokták nevezni.
A tüzelőberendezések füstgázainak ilyen mértékű visszahűtésére általában nincs mód.
Ezért bevezették az alsó fűtőérték fogalmát is, amely a füstgázokban levő nedvesség párolgáshőjét – mint hasznosítható hőmennyiséget -nem veszi figyelembe.
Az alsó fűtőérték tehát – közelítőleg – a párolgáshővel csökkentett felső fűtőértéknek felel meg.

Fajhő

A fajhő a testek anyagi jellemzője, amely egységnyi tömegű testtel közölt hőnek és az általa létrehozott hőmérséklet-változásnak a viszonya.

A fajhő mértékegysége: kJ/(kg × K).

A víz fajhője bizonyos körülmények esetén: 4,19 kJ/(kg × K); jele: c.
Ez azt jelenti, hogy 1 kg tömegű 14,50C-os víz hőmérsékletének 1 Kelvinnel (10C-kal) való emeléséhez 4,19 kJ hőenergia felvétel szükséges.
A nagy fajhő azt jelenti, hogy aránylag sok hőt kell közölni ahhoz, hogy az anyag hőmérséklete 10C-kal növekedjék, vagyis sok hőt tud magában elnyelni és tárolni. A kis fajhőjű anyag ezzel szemben csak kevés hőt tud befogadni. Folytatás

Hőcsere

A hőenergia terjedése – a hőcsere – háromféle módon valósulhat meg: hővezetéssel, hőátadással és sugárzással. Mindhárom esetben a hőenergia terjedésének alapfeltétele a hőmérséklet-különbség.
Összefüggés az elnyelt, a visszavert és az átmenő sugárzások között. Folytatás

Hőmennyiség

A hőmennyiség fogalmának tisztázásához tudnunk kell, hogy mit nevezünk energiának. Ez a köznapi életben is gyakran használt szó munkavégző képességet jelent. Fizikai értelemben csak akkor beszélhetünk munkavégzésről, ha az erőkifejtés hatására mozgás is létrejön. Folytatás

Hőmérséklet

A testeket és a környezetünket hidegnek, melegnek stb. érzékeIjük. Hőérzetünk azonban a hőmérséklet mérésére nem használható, mert megbízhatatlan és szubjektív. Például, ha egyik kezünket hideg, a másikat pedig meleg vízbe mártjuk, akkor természetes, hogy érzékelésünk is megfelel a várakozásnak. Ezután mindkét kezünket langyos vízbe helyezve, egyik kezünkkel hideget, a másikkal pedig meleget fogunk érzékelni. Ennek az az oka, hogy a langyos víz a hidegebb vízhez képest melegérzetet, míg a forró víznél hidegebb langyos víz hidegérzetet okoz. Folytatás

Hősugárzás

A hőközlés harmadik módja a hősugárzás. Ilyenkor a hőenergia meleg felületről – elektromágneses hullámok formájában – úgy jut a hideg felületre, hogy ebben az esetben a hőátadás közvetitő közeg (pl. levegő) nélkül is létre jön. A hősugárzás hullámhossztartománya: 0-400mikron. Folytatás

Hőtágulás

A testek a hő hatására megváltoztatják méreteiket. Ez a tulajdonság a fűtéstechnikában sok problémát jelent (pl. a fűtési csővezetékek hőtágulásának kiegyenlítéséről, a vízmennyiség térfogat-növekedésének elhelyezéséről gondoskodni kell). De a kandallók esetében is, a helytelenül megválasztott egyes szerkezeti elemek eltérő hőtágulásából adódóan törés jöhet létre. Folytatás

Hőteljesítmény

A hőenergia-termelés, vagy -fogyasztás mértéke nem közömbös a fűtőkészülékek kiválasztásánál. Hőteljesítménynek nevezzük az időegység alatt szolgáltatott vagy fogyasztott hőmennyiséget.

A hőteljesítmény mértékegysége: W (watt): 1W=1J/s

Mészhomok tégla

Mészpor és kvarchomok keverékéből készül sajtolással. Hőszigetelő, fagyálló és hőálló képessége rosszabb az agyagtégláénál. Kéményépítéshez egyáltalán nem használható. Kandalló külső burkolatának viszont kiválóan alkalmas esztétikus anyaga, valamint nagy testsűrűsége miatt. Rossz hőszigetelő képessége jó hővezetővé teszi, így nagy mennyiségű hőt tárol és sugároz ki a fűtendő helyiségbe.

Samott-tégla

A kandalló építéséhez felhasználható samottok színe a sárgásszürkétől az izzásban levő élénkvörösig terjed. Vegyileg közömbösek, tömörek, mechanikai hatásokkal szemben jól ellenállnak. Minőségüket az MSZ írja elő. A tűzálló samottok Al2O3 + TiO2 tartalma min. 30% legyen. Kandallóépítéshez elsősorban a derékszögű téglák jöhetnek számításba, ritkább esetben a fekvő és álló éltéglák, válltéglák vagy pillértéglák

1 / 2 oldal12