Kandalló kategória bejegyzései

A kandallót általában nem használjuk kizárólagos fűtésként, viszont az őszi és tavaszi időszakban kiválóan temperálja a lakást, ugyanakkor léteznek olyan megoldások, mellyel egész télen biztosítható a lakás melege. Belsőépítészeti szempontból általában az az ideális, ha a lakás központi helyiségébe tervezzük, hiszen itt tartózkodik legtöbbet a család, vendéget is itt fogadunk. Az elsődleges és legfontosabb feltétel azonban az, hogy megfelelő kéménnyel rendelkezzünk.
Milyen kandallót, hova? – röviden bővebben… →

Említést kell tenni olyan kandallóutánzatokról, amelyek kizárólag díszítő jellegűek, nem fűthetők. Ezek a berendezések igen gyakoriak például az angol tömeglakásokban, s kívülről semmiben sem különböznek a fűthető kandallóktól.
Kapcsolódó cikk: – Díszkandalló , – Álkandalló

Tűzterüket gyakran parazsat, lángot utánzó, kis teljesítményű színes villogó izzóval világítják meg. A díszítőkandallók és a valódi kandallók között átmenetet képeznek azok, melyek valamilyen a beépített elektromos hőleadó berendezést tartalmaznak; ez esetben már nem tekinthetjük ezeket fűtési rendszertől független kandallóknak.

A kandalló a fűtési rendszerben bővebben… →

A kandallók építésének anyagait három főcsoportba sorolhatjuk: tűzálló kerámiák, a fémek és a nem tűzálló burkolóanyagok.

Tűzálló anyagokból készül a tűztér, a füstkamra, valamint a kéménycsatlakozás. A nem tűzálló anyagokat a tűztéren kívül eső részek, falazatok, burkolatok és kiegészítő-kitöltő falak készítésére használják. A fémek közül a kandallóépítéshez leggyakrabban szürkeöntvényeket, acéllemezeket, idomacélokat és kisebb mennyiségben színesfémeket alkalmaznak.
A kandalló tűzálló építőanyagai bővebben… →

Építési kerámiák

Mészhomok tégla:

Mészpor és kvarchomok keverékéből készül sajtolással. Hőszigetelő, fagyálló és hőálló képessége rosszabb az agyagtégláénál. Kéményépítéshez egyáltalán nem használható. Kandalló köpenyfalazatnak (burkolatnak) viszont kiválóan alkalmas esztétikus anyaga, valamint nagy testsűrűsége miatt. Rossz hőszigetelő képessége jó hővezetővé teszi, így nagy mennyiségű hőt tárol és sugároz ki a fűtendő helyiségbe.
A kandalló nem tűzálló építőanyagai bővebben… →

A kandalló és környéke számtalan módon alakítható, de a tervezésben a leglényegesebb harmóniát teremteni a helyiség és a kandalló között. A tervezés során a belsőépítészeti kialakítás az alapvető, a kandallónak alkalmazkodnia kell a helyiség, a lakás arányaihoz, elemeihez és anyagaihoz. A kandalló tervezéséhez azonban tisztában kell lennünk a fűtés követelményeivel, a hőszükséglet fogalmával, valamint a kémények fajtáival és működésével.

Az adottságok feltárása és a lehetőségek pontos megismerése után következhet az igényeinknek legjobban megfelelő kandallótípus kiválasztása, végül a méretezés és tervezés, a formák, anyagok és részletek meghatározása.

A kandalló méretezés alapjai 1. a kémény méretezése bővebben… →

Gyűjtőkémények

A gyűjtőkémények előnye a falazott kéményekkel szemben a gyorsabb megépítés és a gazdaságosabb üzemelés, azaz a nagyobb teljesítmény és a tökéletesebb égés.
A gyűjtőkémény belül változó keresztmetszetű kör, kívül négyzet alaprajzú, kettős falú, előre gyártott elemekből épül.
Különleges bekötési szabályai vannak, és kivitelezéskor rendkívül pontos elhelyezési munkát igényel, ezért csak szakember felügyeletével építhető A gyűjtőkémény-típusok közül kiemelkedik a Schiedel kéményrendszer, amely a jó kéménnyel szemben támasztott összes követelménynek eleget tesz, akár kandallóhoz, akár más tüzelőberendezéshez csatlakozik.
A 60-as évek elejéig az egyhéjú kémény képviselte a legmagasabb műszaki színvonalat. A tüzelőberendezések égéstermékgázának magas hőmérséklete miatt alig volt velük probléma. Az olajtüzelés fokozódó alkalmazásával egyre növekvő mértékben következtek be kéménykárosodások. Az alacsony égéstermékgáz-hőmérsékletek, a csekély mértékű égéstermékgáztömeg-áramlások és az ezzel kapcsolatos kondenzvíz- és savképződés okozták a problémákat.

A kandalló méretezés alapjai 2. a kéménykürtő bővebben… →

Kandallók méretezése

A kandalló tervezési fázisában a kiválasztott forma és megoldás ismeretében a lehetőségeket felül kell vizsgálni. A kémény égési levegőjének és a fűteni kívánt helyiség hőigényének függvényében meg kell állapítani a tüzelőrésznek és környezetének méreteit.
Az első lépés a fűteni kívánt légtér (helyiség) hőszükségletének kiszámítása. Második – ha meglevő kéményről van szó – a kémény minőségvizsgálata és a méretek alapján az ellenőrző számítás vagy új kémény esetén a megfelelő típus megtervezése.
A hőigény és a kéményméretek birtokában el kell dönteni, hogy zárt vagy nyitott tűzterű berendezést (lehet vagy) akarunk építeni. A meglevő kémény miatt könnyen csak zárt tűzterű mellett dönthetünk, míg ha új kémény készül, nyílt tűzterű berendezést is építhetünk.

A kandalló méretezés alapjai 3. a kandalló egyedi tervezése bővebben… →

• Kandallót csak szilárd, teherbíró alapra, ill. statikailag méretezett vagy ellenőrzött födémre szabad építeni.
• Falra szerelt kandallók esetében főfalnak vagy függőleges tartószerkezetnek kell viselnie a függőleges terheket és az oldalnyomatékot.
• A kandallót védeni kell a talajnedvességtől és talajpárától.
• A kandallónak legyen saját kéménye, amely megfelel az OÉSZ és az MSZ előírásainak.
• A kandalló és elhelyezése feleljen meg a BM tűzvédelmi rendeleteiben előírt követelményeknek.

A kandallóépítés tervezési és kivitelezési szabályai bővebben… →

– aki fával fűt, tárolt napenergiát hasznosít

A fa a növények napfény hatására végbemenő asszimilációjának terméke. Ha az évente eltüzelt fa mennyisége nem több annál, amennyi új faanyag az erdőben utána nő, akkor a fa elégetésétől nem változik meg a légkör CO₂-tartalma. A fák növekedésük során pontosan ugyanannyit kötnek le az éghajlatot befolyásoló, „üvegházi” hatást kiváltó szén-dioxidból, mint amennyi teljes elégetésükkor keletkezik.

A fatüzelés, mint környezetbarát fűtési mód bővebben… →

Ma aki csak teheti, kandallót épít, illetve vásárol. Az erre specializálódott cégek lényegében készen – előre gyártva – szállítják a megrendelőnek, akinek nincs más dolga, minthogy intézkedjen, hogy az előre kijelölt helyére építsék be a lakásnak nemcsak meleget, hanem – leginkább – hangulatot is szolgáltató berendezést. Ehhez szabadon lehet választani a legkülönbözőbb keretek közül. A kandalló azonban, akármilyen nagy is a divatja napjainkban, nem új: több száz éves múltra tekint vissza.

A kandalló éppenséggel a legősibb tüzelőberendezés, ha úgy tetszik, a kályha őse. Eleink, minthogy ők sem voltak kevésbé fázósak, mint mi, jobb híján tüzet raktak a házban. Többé-kevésbé meleg lett, rajta az ételt is megfőzték-megmelegítették, a füst azonban, miközben a padláson át szabadon távozott, ott terjengett, kellemetlen büdöset és párásságot okozott a lakásban. Időbe telt, amíg rájöttek arra, hogy a földre rakott égő fahasábok fölé kürtőt építve és azt a házon kívülre vezetve kettős nyereséggel számolhatnak: mentesülnek a füsttől és jelentősen csökken a tűzveszély. A középkorban egész falvak pusztultak el a lángokban, de a kőépületeket sem kímélték a tűzvészek.

A kandalló és a fűtés története bővebben… →