Kandallóépítés lakásfelújítással (Simon István Krisztián)

Szeretném előre tisztázni, nem vagyok kandallóépítő, az interneten talált leírásokat, kérdésekre adott válaszokat gyűjtve, valamint egy kandallóépítésről szóló könyvvel a hónom alatt vágtam az építésbe. Az építés 3 hónapig tartott, mert ez mellett még a lakást is felújítottuk, festettem stb…

A lakásfelújítást a kandallóépítés hozta magával, hogy jó helyre kerüljön, át kellett egy kicsit rendezni nem csak ezt a helységet, ahová a kandallót terveztük, hanem a szomszédos szobákat is.

Miért?

Ez a tűztérválasztással indult, amit szintén próbáltam kellő alapossággal körüljárni. Mivel arról sem volt sok fogalmam, milyen tűzterek léteznek, a fórumokban fellelhető típusoknak néztem utána. Első gondolatom egy vízteres kandalló megépítése volt, a kandalló számára kinézett helyek egyike ebből a szempontból ideálisnak tűnt (a kandalló mögötti kazánház miatt), azonban az onnan elérhető kémény keresztmetszetét kicsinek találtam. Valamint a tűztérben a víz felforrását megakadályozó keringetés áramszünet esetén történő biztosítása is bonyolultnak látszott. Így tértem át a légfűtés tervezésére, amire pedig az elhelyezésre szánt másik hely szinte tökéletes volt.

Megfelelő nagyságú (15*25 cm) kémény központi elhelyezkedésű. A kémény egy 50 cm-es vályogfal közepébe épült, a fal túloldalán erre merőlegesen egy válaszfal, melynek két oldalán a szobák. Ezzel két kis probléma volt, ha a kémény elé építem a kandallót a koromzsák nyílás hozzáférhetetlen lesz, illetve a kémény nem gáztömör. Kéményseprők véleményét kikérve a kéménybélelésben állapodtunk meg, de csak a födém fölött, mert a kéményben a födém magasságában elhúzás is volt. A füstcső egyenesen a födémen átvezetve a födémtől kb. egy méter magasságban becsatlakoztatva a kéménybe, így a koromzsák is kialakítható alatta. A kandalló elhelyezésének problémája így megoldódott.

Szóval a központi elhelyezkedés hozta magával, hogy a vályogfal túloldalán elhelyezkedő szobák fűtése is megoldható légfűtéssel. A fórumokban talált típusok megismerése során különösen szimpatikus lett a Supra Temporis 2D, amelyre végül is a választásunk esett. Kecskeméten a Szabó Kandallónál meg is nézhettük működés közben, és Ők is csak jót tudtak mondani róla. Éppen akció lévén gyorsan meg is rendeltük náluk.

Azonban ennek a tűztérnek biztosítani kell az égéshez külső levegő bevezetését, ami újabb problémát szült. Végül ez is megoldódott, a két szoba közti vályogfal tövében. Mivel ezt a szobát szinte teljesen át kellett rendeznünk, valamint a falvésések nyomait is el kellett tüntetni, a szobát ki kellett festeni. Ez volt az első lépés a kandalló megépítéséhez: az égéshez szükséges levegő bevezetése, valamint a kandalló által felmelegített levegő bevezetése a szobákba. Ekkor a nappali felől így nézett ki a kandalló helye:

A képen jól látszik a megszüntetett koromzsák ajtó helye. A légfűtés lényege, hogy a kandalló csak a levegőt melegítse, lehetőleg semmi mást. Ezért a meleg levegőt átvezető flexibilis csöveket 3 cm vastag kőzetgyapot paplannal szigeteltem.
Következő lépésként a laminált padló kivágása, valamint egy kis villanyszerelés következett, a képen látható konnektor áthelyezésével. Már ekkor kialakítottam egy csatlakozást a levegőáramlást segítő ventilátor energiaellátásának. Majd kezdődött az érdemi munka, az első Ytong téglák elhelyezése, melyek a kandalló alapjául szolgálnak. A ragasztáshoz Murexin Variflex típusú ragasztót használtam. A falra hőszigetelés céljából 25 mm vastag kálcium-szilikát lapot ragasztottam, majd a felületét a ragasztóanyaggal átgletteltem, ahogy az Ytong téglák szabadon maradó felületét is. Ezután helyére kerülhetett a tűztér.

Majd folytatódott a falazás, közben a levegőmozgást segítő ventilátor és annak áramellátása is beépítésre került. A falazás során a tűztér felőli oldalakat szintén gletteltem a ragasztóval. Ytong párkányelemet nem tudtam vásárolni, mert a gyártó csak egész raklap forgalmazását látja kifizetődőnek, még a tüzépeknek sem ad kisebb tételben. Így sima Ytong elemből fűrész segítségével készült el a két párkányelem, közé pedig Ytong áthidalót raktam, úgy, hogy a párkányelemekből kivágva kapcsolódnak egymáshoz.

A füstcső behelyezése, és a meleg levegő csövek szerelése következett. A kandalló forgalmazó tanácsára a hátsó kivezetésekre kötöttem, mivel azok szolgáltatnak melegebb levegőt. A szobákba és kürtőre olyan rácsokat terveztem, amelyeken az átáramló levegő mennyisége állítható, hogy a hőmérséklet a különböző helységekben szabályozható legyen.
A kürtő szintén 25 mm-es kalcium-szilikátból készült, a belső fele az építés során szintén glettelve. A kürtőt (ugyancsak a kandalló forgalmazójának tanácsára) úgy terveztem, hogy nem egy légterű lesz, mivel a füstcsövet a födémen keresztül szándékoztam kivezetni, és nem akartam túl nagy hőnek kitenni, lévén ez egy régi saralt nádfödém. Ezért úgy kétharmad magasságban lezártam, és úgy folytattam tovább. Az alsó rész legmagasabb pontjaira kerültek a szellőzőnyílások. A felső harmadban azonban már a füstcsövet szigetelőpaplannal hőszigeteltem, valamint építettem köré kalcium-szilikátból egy falat is, ami áttöri a födémet. Ennek a résznek is van egy szellőző nyílása, ha mégis bemelegedne a kelleténél jobban, akkor tudjon a nappali felé hőt leadni.

A kürtő elkészültével az egészet átgletteltem ragasztóval, de előtte raktam rá üvegszálas hálót is, hogy az illesztéseknél ne repedezzen meg a hőingadozástól. A sarkoknál duplán raktam a hálóból.

Ezután már „csak” a burkolás maradt, aminek a kiválasztása nem kis gondot okozott. Végül rózsaszínű sprengelt márvány került kiválasztásra, a padkára pedig szintén márványlap került.

A nappali kifestésekor a felső részt újra átgletteltem sima glettelő anyaggal, majd csiszolás után a festés is megtörtént. A kürtő színe a fal felső részével egyező, orchidea fehér lett. A hosszúkás kürtő ellensúlyozására 15 cm-es fa párkányt terveztem, színének a nappali bútorzatához passzoló sötétbarna lazúr festéket választottam.

Kivitelezés, szöveg, fotó: Simon István Krisztián