Frissítés
Annak érdekében, hogy a keményítő arányt csökkentsem, illetve lassabb felszívódásúvá tegyem, elkezdtem növelni az útifűmaghéj arányát:
Megkeresem, hol az a maximális útifűmaghéj mennyiség, ami még nem rontja az élvezeti értéket. A fenti képen lévő rizskók úgy készült, hogy 3 evőkanál útifűmaghéjat beáztattam 3dl vízbe és amikor megdagadt, összekevertem a már felhabosított sárgája keverékkel. Minden mást ugyanúgy készítettem, mint a fenti recept, kivéve, hogy 5 perccel tovább sütöttem.
Az útifűmaghéj nem látható és nem érzékelhető. Annyi az eltérés, hogy amíg a fenti recept szerint készült rizskók omlósabb, kanalazásnál könnyen szétválik a rizs szemenként, mint az igazi rizskók, addig ebben egyben marad a szelet, mint egy sütemény, pontosabban lusta asszonyos meggyes-túrós lepényre hasonlít jobban.
2. Frissítés
Még több útifűmaghéjjal.
Tehát ez a rizskók úgy készült, hogy a legelső recepthez képest 6 evőkanál útifűmaghéjat beáztattam 6dl vízbe, de bele kevertem még 10g sztíviás eritritolt és 1 evőkanál vanília aromát is, és amikor megdagadt, összekevertem a már felhabosított sárgája keverékkel. Minden mást ugyanúgy készítettem, mint a fenti recept – kivéve, hogy 10 perccel tovább – azaz 45 percig – sütöttem.
Az útifűmaghéj nem látható és nem érzékelhető. Még lágyabb állagú, finomabb. Tehát összesen 11 evőkanál útifűmaghéjat tartalmaz, ami kb. 77-80g.