Lakásvásárláskor 14 kulcsfontosságú szempont: Átfogó értékelési útmutató az energiahatékonyságtól a kényelemig

Álmaid otthonának keresése izgalmas, de egyben kihívásokkal teli folyamat is lehet. Legyen szó akár első lakásról, akár családi otthonról, a döntés, amit meghozol, hosszú évekre meghatározza mindennapi életedet és pénzügyi helyzetedet. De honnan tudhatod, hogy valóban a legjobb választást hozod meg?

Ebben a részletes útmutatóban 32 kulcsfontosságú szempontot vizsgálunk meg, amelyek segítenek átfogóan értékelni bármely ingatlant. Az energiahatékonyságtól kezdve a kényelmi funkciókon át egészen a hosszú távú fenntarthatóságig, minden lényeges aspektust érintünk. Célunk, hogy felvértezzünk téged azzal a tudással, amivel magabiztosan navigálhatsz az ingatlanpiac útvesztőjében.

Akár kezdő lakásvásárló vagy, akár tapasztalt ingatlanbefektető, ez az útmutató értékes eszköz lesz a kezedben. Segítségével nem csak a jelenlegi állapotot tudod felmérni, de a jövőbeli lehetőségeket és esetleges buktatókat is előre láthatod. Készen állsz, hogy profi módon értékeld következő otthonodat? Vágjunk bele!

1. Energetikai tanúsítvány értékelése

• a) Az energetikai tanúsítvány besorolásának jelentősége (AA++ értéktől a JJ minősítésig terjed.):
  Ez a besorolás mutatja a lakás energiahatékonyságát. Minél jobb a besorolás (AA++ a legjobb), annál kevesebb energiát fogyaszt az ingatlan. Ez nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, de jelentősen befolyásolja a rezsiköltségeket is.
• b) Mit jelent ez a gyakorlatban a rezsiköltségek szempontjából?:
  Egy „A” kategóriás lakás akár 30-50%-kal kevesebb energiát fogyaszthat, mint egy „C” kategóriás. Ez havi szinten több ezer forintos megtakarítást jelenthet a rezsiköltségekben.

2. Szigetelés minősége

• a) Falak szigetelése:
  A jó falszigetelés csökkenti a hőveszteséget télen és a hőnyereséget nyáron. Ellenőrizd a falak vastagságát és anyagát. Utólagos hőszigetelés jelentősen javíthatja a lakás energiahatékonyságát.
• b) Tető/padlástér szigetelése:
  A tetőn keresztül távozhat a legtöbb hő, ezért kiemelt figyelmet érdemel. Ellenőrizd a padlástér szigetelését, ha van hozzáférésed. Jó szigetelés esetén a padlástér hőmérséklete közel azonos a kültéri hőmérséklettel.
• c) Pince/aljzat szigetelése:
  Az aljzatszigetelés nemcsak energetikai, de nedvesedési szempontból is fontos. Ellenőrizd, nincs-e dohos szag vagy látható nedvesedés a pincében vagy földszinten.
• d) Hőhidak jelenlétének ellenőrzése: A hőhidak olyan pontok, ahol fokozott a hőveszteség. Gyakran előfordulnak sarkoknál, erkélyeknél. Télen ezek a pontok hidegebbek, nyáron melegebbek lehetnek a környezetüknél. Hideg felületen nagyobb a párakicsapódás, így télen ezeken jelenhet meg a penész.

3. Nyílászárók állapota és típusa

• a) Egyrétegű, kétrétegű vagy háromrétegű üvegezés:
  A több rétegű üvegezés jobb hő- és hangszigetelést biztosít. A háromrétegű üvegezés a legjobb, de drágább is. Figyeld meg, párásodik-e az ablakok közötti tér, ami szigetelési problémára utalhat.
• b) Műanyag, fa vagy alumínium keretek:
  Mindegyik anyagnak vannak előnyei. A műanyag olcsó és jól szigetel, a fa természetes és esztétikus, az alumínium tartós. Ellenőrizd a keretek állapotát, különösen a tömítéseket.
• c) Nyílászárók légzárása, hőszigetelő képessége:
  Próbáld ki, mennyire zárnak jól az ablakok és ajtók. A rossz légzárás huzatot és jelentős hőveszteséget okozhat.

4. Fűtési rendszer

• a) A fűtési rendszer típusa (gáz, elektromos, távfűtés, hőszivattyú, stb.):
  Minden típusnak vannak előnyei és hátrányai. A gáz gyakran olcsóbb, de a telepítése akadályokba ütközhet, valamint az égéstermék elvezetés problémás lehet. A szigorodó szabályozások nem sok jövőt biztosítanak neki. A hőszivattyú energiahatékony, de drágább lehet a telepítése.
• b) A rendszer kora és hatékonysága:
  Egy régebbi rendszer akár 30-40%-kal is pazarlóbb lehet, mint egy modern. Kérdezd meg a rendszer korát és az utolsó karbantartás idejét.
• c) Okos termosztátok vagy zónás fűtésszabályozás megléte:
  Ezek a rendszerek lehetővé teszik a fűtés precíz szabályozását, akár szobánként is, ami jelentős megtakarítást eredményezhet.

5. Hűtési rendszer

• a) Légkondicionáló megléte és energiaosztálya:
  • Egy ideális világban a hűtési és a fűtési rendszer ugyanaz: A mennyezeti és falfelületi hőleadó (vagy hőelvonó) rendszer, amely geotermikus, vagy levegő-víz hőszivattyús megoldású általában. De ugorjunk vissza az általános felfogás szerinti téma megközelítésre:
  • Ha van légkondi, ellenőrizd az energiaosztályát. Az A+++ a legjobb. Egy hatékony légkondi akár 50%-kal kevesebb energiát fogyaszthat, mint egy régebbi modell.
• b) Passzív hűtési megoldások (pl. árnyékolás, szellőztetési rendszer):
  A jó árnyékolás és szellőzés csökkentheti vagy akár ki is válthatja a légkondicionálás szükségességét. Figyeld meg, vannak-e külső árnyékolók vagy átszellőztetési lehetőségek.

6. Melegvíz-előállítás

• a) Vízmelegítő típusa és hatékonysága:
  A hőszivattyús bojlerek a leghatékonyabbak, azonban vigyázz a fűtött lakás levegőjéből nyerik a hőt és hangjuk is jelentős lehet. De átgondoltan tervezve nyáron akár némileg hűteni is tudsz vele. Jó hatásfokkal állítják elő a használati melegvizet a kombi kondenzációs gázkazánok, vagy az átfolyós elektromos vízmelegítők. Ellenőrizd a készülék korát, típusát és kapacitását.
• b) Napkollektoros rendszer megléte:
  A napkollektorok jelentősen csökkenthetik a melegvíz-előállítás költségeit. Ha van ilyen rendszer, kérdezz rá a hatékonyságára és karbantartási igényére. Mert vannak amelyek csak 3 évszakosak.

7. Világítás

• a) Energiatakarékos fényforrások vagy LED világítás használata:
  A LED-ek akár 90%-kal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos izzók. Figyeld meg, milyen világítási rendszerek vannak a lakásban.
• b) Természetes fény kihasználása:
  A jó természetes megvilágítás csökkenti a mesterséges világítás szükségességét. Figyelje meg, mennyire világosak a helyiségek napközben.

8. Megújuló energiaforrások

• a) Napelemek megléte vagy telepítési lehetősége:
  A napelemek jelentősen csökkenthetik az áramszámlát. Ha nincsenek, érdeklődj a telepítési lehetőségekről (tetőszerkezet teherbírása, tájolás).
• b) Geotermikus rendszerek:
  Ritka, de rendkívül hatékony megoldás. Ha van ilyen, kérdezz rá a működési tapasztalatokra és költségekre.

9. Szellőzés

• a) Természetes szellőzés lehetőségei: A jó természetes szellőzés javítja a levegőminőséget és csökkenti a penészesedés kockázatát. Figyeld meg, lehet-e kereszthuzatot csinálni.
• b) Mesterséges szellőztető rendszer hatékonysága: Ha van ilyen rendszer, kérdezz rá a karbantartási igényére és hatékonyságára.
• c) Hővisszanyerős szellőztetés megléte: Ez a rendszer télen a kiáramló levegő hőjével melegíti az érkező friss levegőt, jelentősen csökkentve a fűtési költségeket.

10. Árnyékolás

• a) Külső árnyékolók (redőnyök, zsalugáterek) megléte:
  A külső árnyékolók hatékonyabban védik a lakást a felmelegedéstől, mint a belsők. Ellenőrizze állapotukat és működésüket.
• b) Belső árnyékolás (függönyök, rolók) minősége: Bár kevésbé hatékonyak, mint a külsők, a jó minőségű belső árnyékolók is segíthetnek a hőmérséklet szabályozásában.

11. Háztartási gépek

• a) Beépített háztartási gépek energiaosztálya:
  Ha vannak beépített gépek (pl. sütő, mosogatógép), ellenőrizd az energiaosztályukat.
• b) Okos mérőórák megléte:
  Ezek az eszközök részletes információt nyújtanak az energiafogyasztásról, segítve a tudatosabb használatot.

12. Épület tájolása és elhelyezkedése

• a) Napfény kihasználása:
  A déli tájolású ablakok télen több napfényt és hőt engednek be. Figyeld meg, mikor és melyik helyiségbe süt be a nap.
• b) Széljárás figyelembevétele:
  A jó szellőzés fontos, de a túl szeles környezet növelheti a fűtési igényt. Figyeld meg, mennyire szélvédett a lakás.

13. Épület kora és építési technológia

• a) Korszerű építési technológiák alkalmazása:
  Az újabb épületek általában energiahatékonyabbak. Kérdezz rá az építés vagy felújítás idejére és a használt technológiákra.
• b) Passzívház vagy alacsony energiaigényű ház kritériumainak való megfelelés:
  Ha ilyenről van szó, kérj részletes információt a ház energetikai jellemzőiről és működési tapasztalatairól.

14. Karbantartási szempontok

• a) Rendszeres karbantartás fontossága az energiahatékonyság fenntartásában:
  Kérdezz rá az eddigi karbantartási gyakorlatra. A rendszeres karbantartás növeli a rendszerek élettartamát és hatékonyságát.
• b) Várható felújítási költségek az energiahatékonyság javítása érdekében:
  Ha vannak azonnal szükséges vagy közeljövőben esedékes felújítások, próbáld meg felmérni ezek várható költségét.

+1. A kényelem

A fenti 14 pont eléggé csakis energiahatékonysági szempontú taglalás, holott a címben az szerepel, hogy „az energiahatékonyságtól a kényelemig”. Valójában minden egyes energiahatékonysági szempontú megoldásnak van egy kényelmi, avagy komfort hozadéka. A korszerűbb, energiatakarékosabb megoldások egyúttal nagyobb kényelemmel, nagyobb komfortérzettel járnak. De ez azért nem mindig van így. Elég csak arra gondolni, hogy minél korszerűbb egy eszköz, annál bonyolultabb. Minél bonyolultabb, annál nagyobb kitettséggel vagyunk a szervizhálózatok és a közműszolgáltatók felé. Tehát az éremnek két oldala van.

Csak megemlítek néhány szélsőséges negatív példát:

• Ha van egy régi gáztűzhelyünk, akkor azt egy gyufával bármikor meggyújthatjuk és tudunk főzni, sütni – ha van gáz. Ha most (amíg még nem tiltják be) telepítünk egy gáztűzhelyet, azt csak úgy tehetjük meg szabályosan, hogy egy szagelszívót is telepítünk, de olyat amelyik a szabad térbe szívja el az égésterméket. Ez a szagelszívó csak úgy kaphat áramot, hogy egy áramérzékelő relén keresztül működjön és az áramérzékelő relé nyit egy mágnesszelepet, ami a gázt biztosítja a tűzhelynek. Tehát a gázt csak akkor fog kapni a tűzhely ha előtte bekapcsoljuk a szagelszívót. Azaz, ha nincs áram akkor főzni sem fogunk a gázzal, mert a mágnesszelep nyitásához áram kell.
• Másik példa: Egy régi, rossz hatásfokú konvektor, egyrészt kevés és viszonylag olcsó alkatrészekből áll, másrészt áram nélkül működik. Pont úgy mint egy családi ház vegyes-tüzelésű nyílt rendszerű gravitációs központi fűtése. Mihelyt energiatakarékosabb, jobb hatásfokú rendszerre váltanánk, az azonnal áramigényt von maga után. Tehát a korszerűbb esetekben áramhiány esetén gázfűtésünk sem lesz.
• Természetesen mindkét esetben megoldható a probléma átmeneti időszakra szünetmentes tápegységekkel, de az egyrészt plusz beruházás, másrészt az akkumulátor többletigény nem igazán tekinthető környezetbarát megoldásnak.

Ezzel szemben illik pozitív példát is hoznom:

• Indukciós főzőlap, jobb hatásfokú, mint a kerámia főzőlap és csakis árammal, gáz nélkül működik és csakis az edényt melegíti. Sokkal egyszerűbb a telepítése, ha a lakás „Amperszáma” megfelelő hozzá. A szagelszívó tényleg csak a szagok elvezetésére, vagy megkötésére kell hogy szolgáljon. Nem kell az égéstermék elvezetéséről gondoskodni, mert nincs égéstermék, így a lakás levegője is egészségesebb lesz.
• Elektromos fűtés. Nem kell gázterv és gázhálózat engedélyeztetés. Nem kell kéménybélelés, nem kell évenkénti kémény-felülvizsgálat.
  • Ha hőszivattyús a fűtésünk, akkor kis energiafogyasztású de zajosabb, bár létezik csendes kültéri egység is.
  • Ha direkt-elektromos rendszerű, akkor nem energiatakarékos – ha a 100% hatásfok már nem az 🙂 – de jól tervezett felhasználási célú irányított megközelítéssel és sugárzó fűtési móddal azzá tehető. Ugyanakkor egyszerű konstrukció minimálisabb meghibásodási eséllyel, kicsi helyigénnyel és abszolút csendes.