webmester összes bejegyzése

részlet

1. A játék kezdete
Egy mérkőzés érmedobással kezdődik.
Az érmedobás győztese választhat a kezdés joga és az oldalválasztás joga között.
Minden szett után oldalt cserélnek a csapatok, ugyanígy szettenként váltakozik, hogy ki kezdi a szettet.
A szettkezdés után mindig az a csapat indíthatja középpályáról a játékot, amelyik az utolsó gólt kapta.
A játék költségeit (érmebedobás) felváltva fizetik a játékosok, úgy hogy először az érmedobás vesztese fizet.

2. Kezdés középpályával
A labda a kezdőkörön belül kell elhelyezni, nem szabad azonban beszorítani a bábu lába alá.
A rudak gyors mozgatása vagy az asztal rázása révén nem szabad zavarni az ellenfelet. Ez fault-al büntethető.
A csapat, mely kezd, közli az ellenfelével, hogy készen áll a játékra egy "mehet" vagy "Ready" keretében.

A játék akkor kezdődik el, amikor a másik csapat is visszaigazolta, hogy készen áll a játékra.
Az ellenfélnek 5 másodperce van arra, hogy a mehet elhangzása után felkészüljön a mérkőzésre.
Lövési vagy passzolási kísérlet előtt a játékosnak érintenie kell egy másik bábut, mely akar maga el is végezheti a passz/lövő kísérletet. (egy passz)
Az idő számítása onnan kezdődik, hogy mindkét csapat részéről elhangzott a mehet.
Ha egy szabálytalanság miatt kapja meg egy csapat a labdát, akkor egy esetleges halott labda esetén vagy ha a labda elhagyja a pályát a kezdés joga a szabálytalanság előtt eredetileg kezdő csapatot illeti meg.

3. Lövési/Passzolási kísérlet:

3.1 Passzok (általánosan)
A labdát csak mozgásból szabad az 5-ös sorról a 3-asra továbbítani. Ha a labda az 5-ös soron nyugvó vagy leszorított állapotban van, akkor a passz előtt a labdának egy másik bábut is érintenie kell. Az önmagában, hogy a labdát fellökte a falra, nem jelenti azt hogy passzolt egyet.
Ez a szabály szintúgy érvényes a kapussorról az 5-ös sorra való passznál.
Egy állított labdás passz a kapustól a csatársornak azonban megengedett.

3.2 Lövés kezdésből:
A labdának egy érvényes középpályás gól előtt legalább egyszer el kell hagynia az 5ös sort. Ha kapura lövi a csatár a labdát, mielőtt elhagyta volna egyszer az 5ös sort, akkor az ebből származó gól érvénytelen, akkor is, ha a labda megpattan bármin. A labda ezek után visszakerül a középpályára és ismét az a csapat kezdhet, amely eredetileg kezdett.

A kezdésből lőtt öngólok érvényesek.

3.3 Lövés középpályáról (nem kezdésből)
Egy középpályás lövésnél csak mozgásból szabad ellőni a labdát.
Ha esetleg megállna a labda középpályán, vagy leszorított helyzetbe kerülne, akkor egy másik bábunak hozzá kell érnie a lövés előtt.
Egy állított labdás lövés esetén az ellenfél kapja meg a labdát a középpályájára.

4. Védekezés a passz ellen

Többszörös hozzáütése a rúdnak a falhoz (2-3 erős falkapcsolat) tilos és a büntetése fault.
Továbbá, ha a labda a saját vonzáskörzeten kívül helyezkedik el, akkor semmilyen módon sem szabad befolyásolni mozgásában.
A kezdésből született kontra gól, tehát az a gól, melyet a védekező 5ös sor rögtön visszalőtt az érvényes gólnak számít.

Szabálymagyarázás:
Amennyiben a labda már elhagyta a védekező középpályáját és már a támadó csatársoránál tartózkodik, akkor azáltal, hogy hozzáüti a csatár a rudat a falhoz gyakran előfordul, hogy visszaugrik a labda. Ha meghiúsult a passz az erős ütés közben, akkor a passzt fogadó csatár kapja meg a labdát. Minekutána a szabálysértés fault-al jár (ld. 12.3-as pont), a játékban résztvevők döntésétől függ, hol folytatódik a játék. Arra is figyelni kell, hogy
reset, azaz idő-újraszámlálás is bekövetkezhet, a rúd falhoz ütése esetén.
(pl.: ha a támadó passzolgat a bábujai között, akkor a labda befolyásolása nem megengedett)

5. Gól
Egy labda, mely a kapuban volt, az gólnak számít, akkor is, ha esetleg kipattan utána.

6. A játéktér elhagyása
Amint a labda elhagyja a játékterületet, a játék középpályás kezdéssel folytatódik.
Akkor is kintnek számít, ha a labda hozzáér egy külső tárgyhoz, majd visszatér az asztalra.
Ha elhagyta a játékteret, akkor az a csapat jön középpályáról, aki az utolsó gólt kapta vagy a szettet kezdte, ha nem esett még gól.

7. Halott labda
Egy labda , mely tökéletesen nyugvó állapotba kerül és melyet egyetlen bábu sem ér el (A rudak behajlítása vagy ütögetése, valamint az asztal arrébb helyezése nem engedélyezett), az halott labdának minősül.
Ha a labda a védőterületen belül válik halottá, akkor a 2es sorra lehet újra játékba hozni.
Ha a labda a két 2es sor között válik halottá, akkor a játékot a középpályán kell folytatni.
A játékot a 2es pont szerint kell folytatni ezután.

8. A rudak pörgetése

A rudak pörgetése tilos. Pörgetésnek minősül, ha labdaérintés előtt vagy után több mint 360 fokot fordul.
Amennyiben szabálytalan pörgetésből gól származik, a gól érvénytelen és a vétlen csapat hozhatja játékba a labdát a középpályán.
Ha szabálytalan pörgetéssel lövés hajt végre egy csapat és nem születik belőle gól, akkor a vétlen csapat dönthet, hogy folytatja-e a játékot a jelenlegi pozícióból vagy a középpályára kéri a labdát.

9. Pozíciócsere
Pozíciócsere egy csapaton belül csak egy gól után, egy időkérés alatt és két szett között engedélyezett. Azonban minden megszakításnál csak egyszer cserélhet egy csapat pozíciót. A támadó csapatnak kell először cserélnie, erre a védekező csapat reagálhat.

10. Időkérés (Time Out)

Időt bármikor kérhet az éppen labdát birtokló csapat, ha a labda teljesen nyugvó állapotban van.
Emellett szabad két labda között időt kérni, függetlenül attól, hogy ki kezd. Ebben az esetben akkor indulnak az időkorlátok, ha mar mindenki az asztalnál van.
Ez azt jelenti, hogy egy vitatott helyzetnél is addig folytatni kell a játékot, amíg a labda meg nem áll vagy el nem hagyja az asztalt.
Egy csapatból csak egy ember kérheti időt, méghozzá mindig az a játékos, amelyik birtokolja a labdát.
Bírói és egészségügyi időkérések nem számítanak bele a lehetséges időkérésekbe.

10.1 Taktikai Time Out

Szettenként 2 taktikai time out engedélyezett, mely egyike sem haladhatja meg a 30 másodpercet.
Az idő túllépése fault-al büntethető.

10.2 Bírói Time Out
Ha nincsen jelen bíró, akkor bármely csapat kiveheti bírói időkérését.

10.3 Egészségügyi Time Out
Bármely csapat kérhet egy meccsen egészségügyi időt, amennyiben fizikai gondok lépnek fel.

Az egészségügyi időkérést a versenyvezetőségnek el kell fogadnia, ahhoz hogy érvényes legyen. A versenyvezetőség meghatározza az időkérés hosszát, mely nem haladhatja meg a 20 percet.

10.4 Technikai Time Out
Amennyiben a mérkőzés közben technikai komplikációk adódnak, akkor meg kell szakítani a játékot. Ezután meg kell javítani az asztalt. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a versenyvezetőség egy új asztalra osztja be a meccset és a labdát úgy kell játékba hozni, mintha sima időkérés történt volna.

10.5 Time Out vége
Az időkérés végén a játékosoknak készenlétüket közölniük kell a másikkal ("Mehet" vagy "Ready" stb.)

Itt is 5 másodperc áll rendelkezésére a védőknek, hogy elkészüljenek.
Egy lövési vagy passzolási kísérlet előtt még egy bábut érintenie kell a labdának. (1 passz)
Lőni szabad az időkérés után, amennyiben előtte lehetett lőni. 2 labda közötti időkérés esetén nem szabad.

11. Időkorlátok
11.1 Labdabirtoklás közben
A labda legfeljebb 20 másodpercet tartózkodhat a csatársornál és a védősornál, illetve 10 másodpercet a középpályánál. Amennyiben egy csapat túllépi ezt a korlátot, az ellenfél kezdhet középpályáról. Az időkorlát mindig a labdaérintéstől kezdődik, kivétellel a kezdésnél (ld. 2es pont)

11.2 Egy gól után
Egy gól után a csapatoknak 10 másodpercük van, hogy elhangozzon a mehet.

11.3 Oldalcsere egy szett után
Oldalcsere esetén a játékosoknak egy percük van elkészülni.

11.4 Time Outok
Taktikai Time Out: 2x 30 másodperc szettenként és csapatonként.

Egészségügyi Time Out: 20 min.
Bírói/Technikai Time Out: Amíg meg nem oldódik a probléma.

12. Reset/Warning/ Foult / Recall

12.1 Foult (Definíció)
A kisebb foultokat és a technikai foultokat megkülönbözteti a szabályzat.
Technikai foultokat a következőképpen kell büntetni:

Kisebb foultoknak nevezzük azokat a szabálysértéseket, mely nem okoz nyilvánvaló előnyt az elkövetőnek. Ilyenek például a pörgetés (ld. 9-es pont) vagy a támadóidő hiba (ld. 10.1-es pont). A kisebb foultoknak mindig csak labdavesztés a vétlen középpályájára a büntetése. Technika foultnak értékelhető minden olyan szabálysértés, mely az elkövető személyét nyilvánvaló előnyben részesíti, vagy sportszerűtlen viselkedésből adódik. Teljes mértékben a bíró jogköre és feladatköre, hogy különbséget tegyen kisebb foultok és technikai foultok között.

12.2 Büntetések technikai foultoknál:
1. Foult:
Labdaelkobzás. A bíró határozhatja meg, hol folytatódik
a játék.
2. Foult: A vétlen csapat kap egy gólt.
3. Foult: Szettvesztés

A technikai foultok szettenként nullázódnak.

12.3 Foult a passz/lövéskísérletnél
Ha egy passzkísérlet közben szabálytalanságot követ el az ellenfél vagy a labda már a támadó csatársoránál van és akkor foultol az ellenfél, akkor a vétlen csatár 3as sorához kerül a labda.
Ha másik sorral történik a passz nem az 5-ös sorral és szabálytalankodik az ellenfél vagy már egy másik rúdon birtokolja a csapat a labdát és foultol a védekező csapat, akkor a vétlen csapat a középpályájáról hozhatja újra játékba a labdát.

12.7 Az asztal használata:
Az asztal megemelése és a rudak ismételt erős megrántása tilos.
A rudakat csak a kezekkel vagy az alkarokkal szabad mozgatni (láb, csípő stb. használata tiltott)

12.9 A játéktérbe benyúlni

Egy játékos az ellenfél jóváhagyása nélkül nem nyúlhat be a játéktérbe, függetlenül attól, hogy birtokolj-e a labdát, avagy sem.
Ha egy játékos a játékban lévő labdát megérinti az ellenfél vagy a bíró jóváhagyása nélkül, akkor az ellenfél kap egy gólt, és a játék úgy folytatódik tovább, mintha a labda tényleg bent lett volna a kapuban.
Ez vonatkozik forgó labdákra is és arra is, ha a játékos elkapja a labdát az asztal fölött.
A következő esetekben be szabad nyúlni a játéktérbe: Egy labda, mely halott, az játékon kívülinek minősíthető és az ellenfél jóváhagyásával hozzá lehet érni.
Egy játékos labdanyomokat, port, hajszálakat és hasonlókat az asztal bármely területéről eltávolíthat az ellenfél jóváhagyása nélkül szettek között, vagy miután a labda bekerült a kapuba, vagy halottá vált.
Ezen kívül mindig be szabad nyúlni a játékterületre, ha azt a másik csapat jóváhagyja.

forrás: http://www.csocso.hu/

A játék lényege: Az ellenfélnél több pontot elérni.

A játék menete:

Az első lökésnél a piros golyónak hátul kell állnia, elől a fehér golyó a fekete félkör tetején.
Ezt követően a játékos addig folytathatja a játékot, amíg leesik egy-egy golyó a lyukakba.
FONTOS! Ha a piros golyó leesett, akkor mindig azzal kell lökni, ha nem azzal lök a játékos, akkor az abban a körben gyűjtött pontjait elveszti!
Ha nem esik le golyó, de a golyók összekoccolnak, akkor a játékos felírja az addig megszerzett pontjait és a következő játékos folytatja a játékot.
A játék győztese aki előbb eléri az előre megállapított – pl 5000 – pontot.

Fontos szabályok:

1. Ha a golyó gombát talál, akkor a játékos összes pontját elveszíti és nulla pontról folytatja.
2. A játékos elveszíti a menetben elért pontjait ha:
   • – a golyó kifut a bőrszegélyre,
   • – a golyó elhagyja a játékteret,
   • – nem a piros golyóval lök, ha az nincs az asztalon,
   • – nem koccol le a végén.
3. Kezdésnél mindenki az ábrán látható állásból kezd legelőször.
4. Ha az összes golyó fennmarad az asztalon, akkor mindig a leghátsó golyóval kell lökni.

forrás: http://novoparts.hu/

1. A játék célja

A játékot 15 piros, 6 színes és egy fehér golyóval játsszák.

A játék célja, hogy zsebbe tegyük a golyókat a szabályoknak megfelelően, több pontot szerezve ezáltal, mint ellenfelünk.

A golyók értékei: piros-1, sárga-2, zöld-3, barna-4, kék-5, rózsaszín-6, fekete-7.

2. Kezdőlökés

• A játékot kezdő játékosnak a fehér golyót a félkörbe kell helyeznie, azon belül bárhol elhelyezheti.
• A kezdőlökés szabályai azonosak a többi lökés szabályaival.

3. A játék szabályai

A lökés jogával rendelkező játékos mindig egy piros golyót kell hogy játsszon elsőre.

Minden egyes lökésre 60 másodperc áll rendelkezésre, különben hibának számít és az ellenfél 4 pontot kap.

Amikor a soron következő golyó piros, a lökés szabályos, ha:

• a fehér golyó asztalon marad.
• a fehér egy pirosat talál el először.
• piros színű golyón kívül más nem megy le.

Egyébként a lökés hibának számít.

Ha a lökés szabályos:

• Ha nem megy le piros golyó sem, akkor a következő játékos kapja a lökés jogát.
• Ha lemegy piros golyó, akkor a játékos annyi pontot kap, ahány pirosat eltett, megtartja lökés jogát és a soron következő golyó egy színes lesz.

Ha a soron következő golyó színes, a lökés szabályos, ha:

• A fehér az asztalon marad.
• Ha van piros az asztalon, akkor a fehérnek egy színeset kell eltalálni először.
• Ha nincs már piros az asztalon, akkor a legkisebb értékű színeset kell eltalálni először.
• Csak az először eltalált golyó mehet le.

Egyébként a lökés hibának számít.

Ha a lökés szabályos:

• A másik játékos kapja a lökés jogát, ha nem ment le golyó.
• Ha lement egy színes golyó, a játékos megkapja annak a golyónak az értékét, és a soron következő golyó ismét egy piros lesz. Ha nincs több piros, akkor a legkisebb értékű színes golyó.

4. Hibák

Ha a lökés hibás, az ellenfél pontokat kap:

• 4 pont ha lemegy a fehér.
• 4 pont, ha lejár az idő (60 másodperc minden lökésre).
• Ha a fehér rossz golyót talál el elsőre, akkor annak a golyónak az értéke, de legalább 4.
• Ha rossz golyó megy le, akkor annak a golyónak az értéke, de legalább 4.

Ha egy lökés több okból is hibás, az ellenfél a legmagasabb értékű hiba pontjait kapja.

Hibás lökés után a következő játékos:

• folytathatja a meglévő szituációból.
• passzolhatja a lökést, ekkor a hibázó játékos következik ismét.

5. A játék vége

Ha csak a fekete golyó van az asztalon és

• a következő lökéssel zsebbe megy szabályos lökéssel.
• a következő lökés hibás.

forrás: http://www.flyordie.hu/

1. Általános alapelvek

A 14/1-es játékot egy fehér (dákóval meglökött) és 15 színes golyóval kell játszani. A színes golyók 1-től 15-ig számozással vannak ellátva. A golyókat háromszög alakban kell felállítani, mégpedig úgy, hogy az első golyó a tőpontra kerüljön. A 14/1 bemondásos játék, tehát be kell mondani mind a golyót, mind a tasakot. Minden bemondott és korrekt módon tasakba küldött golyóért egy pont jár.

2. A játék megkezdése

2.1 A golyók felállítása

A 15 golyó tetszés szerinti rendben állítható fel, háromszög alakban.

2.2 Kezdőlökés

A játékot kezdő versenyzőnek a fehér golyót a homlokmezőbe kell állítania (a felállítás helye a homlokmező bármely pontja lehet). A játékot kétféle módon kezdheti el:

• a) Biztonsági lökést mond be. A fehér golyót rá kell lökni a háromszög alakban álló golyókra, és legalább két célgolyónak valamelyik játékmező határt, valamint a fehér golyónak valamelyik falat érintenie kell.

• b) Bemond egy bizonyos célgolyót és egy tasakot. Ha a bemondott lökés korrekt módon sikerül, tovább játszhat.

Amennyiben a játékosnak nem sikerül szabályos kezdőlökést végeznie, két mínusz pontja lesz. Ha biztonsági lökést mond be, de nem sikerül legalább két célgolyót valamelyik játékmező határra, és a fehér golyót a falra küldenie, ellenfele megismételtetheti vele a kezdőlökést, mégpedig annyiszor, illetve mindaddig, amíg nem sikerül szabályos kezdőlökést végeznie. A lökésben lévő játékost minden egyes újabb kihagyás miatt két mínusz ponttal kell büntetni. Kezdőlökésnél nem alkalmazható a három egymást követő hibára vonatkozó szabály.

Amennyiben a kezdőjátékos nem küldi tasakba a bemondott golyót, de legalább két célgolyó érinti valamelyik játékmező határt és a fehér golyó valamelyik falat, a lökésre következő játékos az ily módon kialakult állásból folytatja a játékot.

Ha a fehér golyó a kezdőlökéssel tasakba kerül, vagy az asztal játékfelületén kívül áll meg, e körülmény egy mínusz pontot eredményez. Az első felvétel csak akkor tekinthető befejezettnek, ha a játékos a szabályoknak megfelelően végezte el a kezdőlökést.

Szabályértelmezés: a "szabályoknak megfelelően" azt jelenti, hogy két célgolyó érinti valamelyik játékmező határt, a fehér golyó pedig valamelyik falat.

3. A játék

3.1 Pontok

Minden korrekt módon bemondott és tasakba küldött golyóért egy pont jár. Ha ugyanazzal a lökéssel egyidejűleg más golyó is tasakba jut, minden egyes golyóért további egy-egy pont jár. Amennyiben a bemondott golyó nem esik tasakba, vagy nem a megfelelő tasakba esik, az esetleg többi, tasakba került golyót vissza kell állítani a tőpontra, illetve – ha már foglalt – a hosszvonalra, mégpedig a tőponthoz minél közelebb. Ha a játékos hibát követ el, le kell tőle vonni egy pontot (még akkor is, ha ezzel negatív pontszáma lesz).

3.2 A játék folytatása

Az adott játékos addig folytathatja a lökést, amíg a bemondott golyót a bemondott tasakba tudja a szabályoknak megfelelően küldeni. A karambol és a kombináció nem tilos, és mint olyat nem kell bemondani. Ha a versenyzőnek nem sikerül korrekt módon tasakba küldenie a golyót, vagy valamilyen hibát követ el, ellenfele következik lökésre.

A 14 első golyó tasakba küldése után, de mielőtt a következő lökésre sor kerülne, a játékvezető ismét háromszögbe állítja a tasakba küldött 14 golyót, azonban az elülső golyó helyét szabadon hagyja. A golyók visszaállítása után a versenyző folytathatja a játékot. Nem játszhatja meg viszont az egyedül álló (15-ös) golyót. Addig lökhet tovább, amíg valamelyik bemondott golyót korrekt módon tasakba küldi, hibát nem követ el, biztonsági lökést nem játszik, vagy el nem éri az előírt pontszámot.

3.3. A játszma megnyerése

A játékot az a versenyző nyeri, aki előbb éri el az előírt pontszámot.

3.4. Bemondás

A 14/1 bemondásos játék. A játékosnak minden lökés előtt be kell mondania a golyót és a tasakot.

3.5. A kezdőállásba helyezést akadályozó golyók

Ha a játékos egyetlen lökéssel tasakba küldi a 14-es és a 15-ös golyót, ezért két pontot kap, és az összes golyót háromszögbe kell állítani. A fehér golyó ott marad játékban, ahol megállt.

Ha a 15-ös golyó a háromszögben, vagy hozzá közel áll, a homlokpontra kell helyezni. Ha viszont a fehér golyó már a homlokponton áll, akkor a 15-öst a középpontra kell tenni.

Ha a 15-ös és a fehér golyó is a háromszögben, vagy hozzá közel áll, mind a 15 golyót háromszögbe, a fehér golyót pedig a homlokmezőbe kell állítani.

Ha a fehér golyó a háromszögben, vagy hozzá közel kerül nyugalmi állapotba:

• a) a homlokmező bármely pontjáról lehet játszani, feltéve hogy a 15-ös golyó nem a homlokmezőben áll (a homlokvonal és a tőfal között);
• b) a homlokponttól (a homlokvonal középpontjától) bármely irányban lehet játszani, ha a 15-ös golyó a homlokmezőben áll;
• c) a középpontról lehet játszani, ha a 15-ös golyó oly közel áll a homlokponthoz, hogy nem lehet odaállítani a fehér golyót.

Mindezen esetekben a játékos választhat, hogy a 15-ös golyóra vagy a háromszögbe állított golyókra játszik-e.

Szabályértelmezés: ha a játék során mind a 15 golyót háromszögbe kell állítani (pl. mert a 14-es és a 15-ös golyó egyidejűleg tasakba került, vagy mert a 15-ös és a fehér golyó akadályozza a golyók felállítását), a soron következő lökés nem számít kezdőlökésnek, azaz nem kell két célgolyónak és a fehér golyónak falat érnie.

forrás: http://moszy.atw.hu/

• Vissza a pool biliárd általános szabályaihoz


• – A 8-as pool szabályai


• – A 9-es pool játék szabályai