webmester összes bejegyzése
Könnyű, vagy szerelt szendvicsszerkezetű építési mód
Ősének a favázas fiókműves (Fachwerk) szerkezetek tekinthetők, mely építési módot a fában gazdag európai országokban széles körben alkalmazták.
Az alapfalon körbefutó küszöbgerendába 0,80 – 1,60 m távolságra oszlopokat állítottak, s ezeket koszorúgerendával kapcsolták össze. Szélmerevítésre átlós elemeket használtak. Valamennyi rúdelem kapcsolata hagyományos, ácsszerkezetű kötésekkel készült. A váz közeit kifalazták. E fiókműből fejlődtek ki az új típusú favázak, melyek jelentősége a környezetbarát építési módok körében kitüntetett figyelmet érdemel. (Helyszínen szerelt változatai mellett nagyméretű, keretes falpanelekké integrált formái a családi házas építés területén, az ún. ‘készházak’ formájában tekintenek ígéretes jövő elé hazánkban is.)
Könnyű, vagy szerelt szendvicsszerkezetű építési mód bővebben…
Boltozatok
A boltozatok egy, vagy két irányban görbült szerkezetek, melyekben kizárólag nyomó igénybevétel ébred. A támaszoknál a függőleges erők mellett vízszintes erőkkel is számolni kell. Történetük során megfigyelhető a törekvés az egyre nagyobb fesztávok áthidalására, és a támaszok vízszintes erői felvételének finomodó megoldásaira.
Fafödémek
A fafödémeket az elmúlt száz évben a vasbeton födémek még a családiház építésben is szinte teljesen kiszorították. Ugyanakkor a könnyűszerkezetes építési módok terjedésével kerülhetnek ismét előtérbe.
A fafödém előnyei:
- csekély önsúlya,
- előregyárthatósága, száraz, szerelő jellegű építése,
- jó hőszigetelése,
- kis súlyához viszonyított jó lég hang-gátlása,
- megújuló alapanyaga, környezetet nem károsító felszámolhatósága.
hátrányai:
- korlátozott lépéshang-szigetelő képessége,
- csekély hangszigetelő-képessége,
- gomba- és rovarvédelem szükségessége,
- a tűzvédelem miatti korlátozott alkalmazhatósága.
Napjainkban megfigyelhető újbóli térhódításuk az ökologikus mozgalmakhoz, és a könnyűszerkezetes házak, ‘készházak’ technológiájához köthető.
Öntött beton, öntött salakbeton építési mód
Hazai gyakorlatunkban teljesen elkülönül az öntött beton és az öntött salakbeton építési mód.
Öntött beton építési mód
Mind a függőleges teherhordó, mind a vízszintes teherhordó szerkezetek egy műveletben készülnek, szintenkénti öntéssel. A beton (vasbeton) fém zsaluzatok között készül, mely betonszerkezetben egyidejűleg elhelyezésre kerülnek a nyílászáró szerkezetek tokrészei, illetve a gépészeti, villamossági vezetékezések.
Ezen építési mód előnye a gyors szerkezetkialakítás, valamint a függőleges teherhordó falszerkezet és födémszerkezet nagy teherbíró képessége. Hiánya pedig, hogy a beton (vasbeton) falszerkezetek önmagukban nagyon rossz hő- és hangszigetelő képességgel rendelkeznek.
A hagyományos építési módok
Minden olyan megoldás hagyományos építési módnak tekinthető, amikor tégla, vályog, kő a függőleges teherhordó szerkezetek anyaga, a kötőanyag pedig mész és cement. Tehát a felhasznált építőanyag természetes közegből származik, s az építőanyagból tömörfalas szerkezetet alakítottak ki.
A technika korszerűsödésével a megjelentek korszerű anyagok, előre gyártott vasbeton szerkezetek, különféle alapanyagú burkolatok, nyílászárók, bevonatok, kiegészítő szerkezetek, de – a csoportosítás szempontjából – a függőleges teherhordó szerkezetek anyagstruktúrája nem változott, tehát ezek a korszerű megoldások nem befolyásolják a csoportosítást.
A paneles építési mód
A Paneles építési mód – meg nem honosodott – elnevezése: nagytáblás építési rendszer. A paneles építésmód rendszerelve, hogy a külső és belső teherhordó falszerkezeteket, valamint az azokra támaszkodó födémeket üzemben előre gyártott nagyméretű – általában már két irányban is paraméter nagyságú (tehát ún. szoba nagyságú) elemekből, lehetőleg egyszerű kötésekkel szerelik össze. A rendszerben alkalmazott, függőleges teherhordó külső határoló szerkezetek három rétegűek, míg az egyéb szerkezetek egyrétegűek.
A korszerű Falazott Építési módok
A falképzési tevékenység ezen építési mód esetén, megegyezik a hagyományos építési móddal, de maga a falazó anyag azonban korszerűbb.
A korszerűség alatt többnyire a hagyományosnál kedvezőbb hőszigetelési értékű, ebből adódóan könnyített, illetve kisebb fajsúllyal bíró falazó blokkokat érthetjük.
Gyakorlati megközelítésben legalább a B30-as kézi falazóblokkból épített falazatot tekinthetjük korszerű falazott építési móddal megvalósított falazatnak.
Építési módok
A XX. században az építkezés minden tekintetében jelentős változások következtek be. Régebben hagyományos anyagokból és szerkezeti elemekből hoztak létre épületeket, építményeket, a XX. Század vége felé pedig egyre inkább teret hódítottak az új építőanyagok, a korszerűbb, nagy tömegű építmény létrehozására alkalmas építéstechnológiai, építésszerkezeti rendszerek, ráadásul ezek többféle változatban jelentek meg.
Az alábbiakban részletezett és bemutatott építési szerkezeti rendszerek csupán főcsoportok, melyeken belül többféle alternatív megoldással találkozhatunk.
A blokkos építési mód
A blokkos építésmód szakmai elnevezése: faltömbös építési mód, de a köznyelvben blokkos elnevezés honosodott meg. Az építés alapelve, hogy a külső és belső teherhordó falszerkezeteket előre gyártott kis-, közép, vagy nagyelemekből építik. Ezek 1,5-3,0 m2-es, illetve 0,5-1,0 m3-es falazó tömbök.
A kandalló szerkezeti felépítése
A kandalló főegységenkénti szerkezeti ás funkcionális bemutatása. A besorolás a hagyományos nyitott és zárt tűzterű kandallókra vonatkozik.
Ha a böngésződben futtatod a uBlock, vagy hasonló kiegészítőt, (vagy magát a javascriptet,) akkor blokkolod a képek és a menürendszer megjelenítését. Kapcsold ki, ha élvezhető tartalmat akarsz látni!