Amikor elkezdtük tervezni a házunkat, az első nagy kérdés nem az volt, hogy hány szoba legyen, vagy milyen színű a homlokzat. Hanem az, hogy miből épüljön a fal. Mert ugye, ezt utólag nem nagyon lehet megváltoztatni – ami egyszer falazva van, az ott marad. Évtizedekig – sőt akár generációkon át.
A képen kisméretű tégla, kerámia falazóblokk, ytong és mészhomok tégla falazatvariációk láthatóak.
És persze mindenki más mondott mást. Az egyik ismerős a hagyományos téglára esküdött („száz éve ebből építenek!”), a másik az Ytongot dicsérte („gyors, könnyű, modern!”), a harmadik meg a Liaporról mesélt („természetes, lélegzik!”). A mészhomok téglát meg alig ismerték, pedig az is ott lapult a lehetőségek között.
Szóval mi van akkor, ha nem vagy építészmérnök, nem érdekel a lambda-érték meg a nyomószilárdság, de szeretnéd tudni, hogy melyik anyagból lesz jó házad? Amelyikben nem fázol télen, nem izzadsz nyáron, nem repedezik a fal, és nem visz csődbe az energia-számla?
Akkor ez a cikk neked szól.
Az égetett kerámia tégla – a klasszikus, amire mindig lehet számítani
A tégla az, amit a dédszüleink is ismertek. Égetett agyag, kemény, masszív, és van benne valami megnyugtató. Amikor téglából építkezel, úgy érzed, hogy valami tartósat csinálsz – olyat, ami túléli az unokáidat is.
Mikor jó a tégla?
A tégla erős. Nem csak úgy, hogy nem dől be a fal (bár ez is fontos), hanem abban az értelemben, hogy bírja a terhelést. Ha emeletes házat tervezel, a tégla stabil alap. Ha nehéz tetőszerkezet kerül rá, nem problémázik. Ha földrengésveszélyesebb területen élsz – akár Magyarország egyes részein –, érdemes tudni, hogy minden falazott rendszernél (legyen az tégla, Ytong, vagy Liapor) az Eurokód 8 szerint megfelelő merevítő szerkezeteket kell alkalmazni ( vasbeton pillérek, …). A masszív tégla ugyan jobban bírja a feszültségeket a tömege miatt, de modern építésnél mindenképp szükség van szerkezeti megerősítésre – ez nem anyagfüggő, hanem jogszabályi előírás.
Ráadásul a tégla jól tárolja a hőt. Ez azt jelenti, hogy napközben felmelegszik, aztán éjszaka lassan visszaadja a meleget. Nyáron meg fordítva: hűvösen tartja a lakást, mert nem engedi be a kinti hőséget olyan könnyen, mely miatt ősszel pedig lassabban adja le, így kellemes kiegyenlítő hatása van. Ez a hőtehetetlenség – amit egyébként az agyagházak is kihasználnak – télen-nyáron komfortos beltéri hőmérsékletet ad.
De van egy kis bökkenő…
Az a masszív tégla nehéz, és ez nem csak a kőművesek hátára megy. Nehéz, vagyis több idő kell a falazáshoz. Több ember, több munkaóra – ami drágább. És mivel a tégla önmagában nem a legjobb hőszigetelő, külön szigetelést kell rá tenni. Ez plusz költség, plusz anyag, és nyilván több hulladék a végén.
Ami viszont megnyugtató: a tégla évszázados technológia. Minden kőműves ismeri, minden tervező tudja kezelni, és nincs meglepetés. Amit látsz, azt kapod. A téglaház az a ház, amit a nagyapád is értene.
De vigyázz: a tégla már nem az a tégla!
Amit fent írtam – a tömeg, az erő, a hőtárolás –, az a hagyományos, tömör vagy kissé likacsos téglára igaz. De a mai modern égetett kerámia falazóelemek (például a Porotherm blokkok) már egészen mások.
Hogy javítsák a hőszigetelést, ezeket a kerámia blokkokat olyan likacsosra tervezték, hogy térfogat-arányosan jelentősen könnyebbek lettek. Ez jó hír az energiatakarékosság szempontjából – valóban jobban szigetelnek –, de van néhány kompromisszum:
- Kisebb tömeg = kevesebb hőtárolás. Vagyis nem az a lassú, „pufferelő” hatás érvényesül, amit a régi téglától megszoktunk.
- Csökken a nyomószilárdság. Még mindig erős, de már nem annyira, mint egy tömör tégla.
- Hangszigetelés is gyengül – pont annyira amennyivel több a levegő és kevesebb az anyag.
Viszont cserébe a modern kerámia blokkok csiszolt felületűek, nincsenet méretbeli eltérések, így pontosan lehet vele dolgozni, és akár habarcs nélkül is építhetők – PUR-habbal ragasztva. Ez nemcsak gyorsabb munkát jelent, hanem azt is, hogy minimális az építési törmelék, keletkezik. Hiszen ezek a téglák ugyanúgy pontosan méretre fűrészelhetőek, a kötések és a sarkok kialakításainál. Nem kell a habarcsot keverni, kapargatni, utána meg a törmelék téglával együtt összelapátolni hegyekbe – tiszta, gyors, pontos.
Szóval amikor ma „téglát” mondasz, az nem ugyanaz a tégla, mint ami a régi házakban van. A hagyományos tégla és a korszerű égetett kerámia falazóelem között hatalmas különbség van – lecseréltük a tömegét és hőtárolását az energiatakarékosságra és könnyebb kivitelezésre.
Környezeti lábnyom
Az agyag égetése energia-igényes – nagy kemencék, magas hőmérséklet. Szóval a tégla gyártása nem a legzöldebb folyamat. Viszont az anyag maga természetes, újrahasznosítható (régi kisméretű téglák bontáskor épphogy keresettek! – dekorációs célra), és nincs benne semmi furcsa vegyszer. Hosszú élettartam, minimális karbantartás – ez is számít a fenntarthatóságban.
Ytong (gázbeton) – a könnyűsúlyú bajnok
Az Ytong – vagy általánosabban a gázbeton – forradalmasította az építőipart. Könnyű, nagy elemekből áll, gyorsan megy a falazás, és önmagában is jó hőszigetelő. Ez az anyag, amit a modern kisiparos építők imádnak, mert hatékony és praktikus.
Mikor jó az Ytong?
Az Ytong villámgyors építési tempót tesz lehetővé. Egy blokk akkora, mint három mai blokktégla, de a tömege harmada. Könnyű vágni, könnyen kezelhető, és ha jó a kőműves, napok alatt állhat egy emeletnyi fal. Ez nem csak pénz, hanem idő is – és időben lenni, amikor az építkezés befejeződik, mindenkinek fontos.
Másik nagy előnye: a gázbeton önmagában is szigetel. Persze nem akkora hatásfokkal, mint egy 20 centis hőszigetelés, de azért egy 40 centis Ytong fal már önhordóan is energiatakarékos. Sokszor elég vékonyabb külső szigeteléssel kombinálni, ami kisebb költség és kevesebb anyag.
És ami talán a legjobb: az Ytong nem éghető. Tűzálló, nem old ki káros anyagokat égéskor, és egy esetleges tűz esetén biztonságos menedéket nyújt.
És a nehézségek?
Az Ytong könnyű – de ez nem csak előny. Kevésbé teherbíró, mint a tégla. Nehéz tárgyakat (például konyhaszekrényt, könyvespolcot) speciális tiplikkel kell felszerelni, és ha rosszul választod meg a rögzítést, baj lehet. Egy kis figyelmetlenség, és kitörik a blokk darabja.
Másik fájó pont: az Ytong nem „lélegzik” olyan jól, mint az agyag alapú anyagok. Ez azt jelenti, hogy a páraháztartás kicsit bonyolultabb – jó szellőzés nélkül könnyebben képződhet penész, főleg fürdőszobában vagy a konyhában. Viszont ha megfelelően tervezed a légtechnikai rendszert (ami ma már úgyis kötelező új házaknál), ez megoldható.
Környezeti lábnyom
A gázbeton gyártása kevésbé energia-igényes, mint a tégláé – nincs égetés, csak gőzölés. Az alapanyag: homok, mész, cement, víz, és egy kis alumíniumpor, ami pórusokat képez. Újrahasznosítása nehezebb, de nem lehetetlen – bontott Ytongot be lehet őrölni és újra felhasználni egyéb építési célokra. A hulladék mennyisége építés közben viszont minimális: kevés vágás, kevés törmelék.
Mészhomok tégla – a csendes ház
A mészhomok téglát sokan nem is ismerik, pedig Németországban és Ausztriában ez az egyik legnépszerűbb falazóanyag. Miért? Mert masszív, stabil, jó hangszigetelő, és közben környezetbarát. (a régi tégla 2.0 verziója)
Mikor jó a mészhomok tégla?
Ha fontos számodra a csend, ez az anyag neked való. A mészhomok tégla sűrűsége kiváló hangszigetelést ad – a szomszéd nehezen hallatszik át, az utcai zaj meg még nehezebben jut be. Ez főleg városi, vagy forgalmasabb helyen épülő házaknál számít sokat.
Ráadásul a mészhomok tégla nagyon stabil. Nem igazán zsugorodik, nem dolgozik – ami azt jelenti, hogy kisebb az esélye a repedéseknek. Ha olyan házat akarsz, ahol a vakolat évek múlva sem repedezik, ez jó választás lehet.
És ami talán meglepő: a mészhomok tégla nem égetett. Csak préselt és gőzölt – vagyis kevesebb energiát igényel a gyártása, mint a kerámia tégláé. Az alapanyag mész és homok – semmi más. Teljesen természetes, nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot.
És a nehézségek?
A mészhomok tégla nehéz – mint a tömör kerámia tégla. Ez lassabb munkát jelent, több munkaerőt, és ugyanúgy külön hőszigetelést igényel. Ráadásul Magyarországon nem annyira elterjedt, szóval kevesebb kőműves ismeri, és nehezebb beszerezni. Ez drágíthatja a projektet.
Viszont ha megtalálod a megfelelő szakembert, és van rá kerete, akkor egy nagyon tartós, csendes és egészséges házat kapsz cserébe.
Környezeti lábnyom
A mészhomok tégla az egyik legzöldebb választás. Nincs égetés, az alapanyag bőven van, újrahasznosítható, és tartós. Sőt, a mészhomok tégla jól szabályozza a páratartalmat is – lélegzik, ahogy mondani szokás –, így kevésbé hajlamos a penészedésre. Egy okos választás, ha a természetes építés híve vagy.
Liapor (agyagkavics blokk) – a természet modern hőse
A Liapor azoknak szól, akik szeretik a természetes anyagokat, de nem akarnak lemondani a modern építés kényelméről. Agyagkavics – vagyis apró, felfújt égetett agyaggolyók – betonba ágyazva. Könnyű, meleg, és van benne valami ősi.
Mikor jó a Liapor?
A Liapor kiváló hőszigetelő – sokkal jobb, mint a tégla, és közel olyan jó, mint az Ytong. Viszont itt nem szintetikus anyagról van szó, hanem tiszta agyagról. Ez azt jelenti, hogy lélegzik, szabályozza a páratartalmat, és egy egészséges, kellemes beltéri klímát teremt.
Másik nagy előny: a Liapor könnyű, szóval gyorsabban megy a munka, mint téglával. És mivel az alapanyag agyag, ami újra meg újra felhasználható, a környezeti lábnyoma nagyon kicsi. Bontáskor az agyagkavicsot akár vissza lehet forgatni a természetbe, vagy újra be lehet dolgozni valami másba.
Plusz: a Liapor tűzálló, rovarálló, és nem vonzza a rágcsálókat. Egy természetes, de mégis modern megoldás.
És a nehézségek?
A Liapor nem annyira teherbíró, mint a tégla vagy a mészhomok. Ha nagy terhelésről van szó – például emeletes ház, nehéz födém –, külön megerősítés kell. Ráadásul Magyarországon kevésbé elterjedt, mint az Ytong vagy a Porotherm, szóval a szakember megtalálása nehezebb lehet.
De ha sikerül, akkor egy ökologikus, meleg és egészséges ház a jutalmad.
Környezeti lábnyom
A Liapor az egyik leginkább fenntartható anyag. Agyag, víz, hő – ennyi. Nincs benne cement (vagy nagyon kevés), nincs műanyag, nincs káros adalék. A gyártási folyamat ugyan energia-igényes (felfújás), de még mindig jobb, mint a téglát égetni. És bontáskor nincs veszélyes hulladék – minden visszakerülhet a természetbe.
Szóval melyiket válasszam?
Nincs egyetlen „legjobb” anyag. De van, amelyik neked a legjobb.
Válaszd a téglát, ha…
- Fontos a tartósság és az erő
- Emeletes házat építesz
- Szereted a hagyományos megoldásokat
- Nem zavar a hosszabb építési idő
Válaszd az Ytongot, ha…
- Gyorsan akarsz építeni
- Költséghatékonyságra törekszel
- Fontos az energiatakarékosság
- Modern, praktikus megoldást keresel
Válaszd a mészhomok téglát, ha…
- A csend és a stabilitás a legfontosabb
- Környezettudatos vagy
- Van türelmed megtalálni a megfelelő szakembert
- Tartós, repedésmentes házat akarsz
Válaszd a Liaport, ha…
- Természetes anyagokból akarsz építeni
- Fontos a jó hőszigetelés és a lélegző fal
- Egészséges beltéri klímát szeretnél
- Zöld építés híve vagy
És mit szól ehhez a korszellem?
Ma már nem elég, ha egy ház „csak” áll. Fontos, hogy energiatakarékos legyen, hogy ne termeljen felesleges hulladékot, és hogy egészséges légkört teremtsen benne. Mindegyik anyagnak megvan a maga helye ebben a képben – de az tuti, hogy a jövő azoknak kedvez, akik okosan, hatékonyan és természetesen építenek.
Szóval mielőtt döntenél, gondold végig: milyen házban akarsz élni? Milyen házat akarsz hagyni az utódaidra? És mit bír el a pénztárcád, a türelmed, és a környezeted?
Mert a ház nem csak négy fal. A ház az otthon. És az anyag, amiből épül, évtizedekre meghatározza, milyen lesz benne élni.
TL;DR – Rövid összefoglaló
(Nyisd le a nyilat ha nem látod!)
Nehéz döntés előtt állsz, hogy miből építsed fel álmaid otthonát? A falazóanyag kiválasztása kritikus lépés, ami hosszú távon befolyásolja a ház energetikai teljesítményét, élettartamát és építési költségeit. Cikkünkben részletesen összehasonlítjuk a legnépszerűbb lehetőségeket: a hagyományos téglát, a könnyű Ytongot, a kiváló hőtároló mészhomok téglát és az innovatív Liaport. Megvizsgáljuk az anyagok hőszigetelő képességét, teherbírását és a beépítés nehézségét. Olvasd el a szakértői elemzést, és dönts megalapozottan, hogy melyik falazóanyag legyen a nyerő a jövőbeni otthonodhoz.
A cikkben az alábbi fejezetekről olvashatsz:
- Az égetett kerámia tégla – a klasszikus, amire mindig lehet számítani
- Mikor jó a tégla?
- De van egy kis bökkenő…
- De vigyázz: a tégla már nem az a tégla!
- Környezeti lábnyom
- Ytong (gázbeton) – a könnyűsúlyú bajnok
- Mikor jó az Ytong?
- És a nehézségek?
- Környezeti lábnyom
- Mészhomok tégla – a csendes ház
- Mikor jó a mészhomok tégla?
- És a nehézségek?
- Környezeti lábnyom
- Liapor (agyagkavics blokk) – a természet modern hőse
- Mikor jó a Liapor?
- És a nehézségek?
- Környezeti lábnyom
- Szóval melyiket válasszam?
- Válaszd a téglát, ha…
- Válaszd az Ytongot, ha…
- Válaszd a mészhomok téglát, ha…
- Válaszd a Liaport, ha…
- És mit szól ehhez a korszellem?
