Mielőtt kályhát, kandallót, kandallókályhát vásárolnál a rezsiemelés miatt – jó ha tudod …

A rezsiemelés, szebbik nevén a rezsicsökkentés részleges feladása miatt, a gáz- és a villanyfűtésük kiváltására sokan érdeklődnek a fatüzelés iránt. Egyrészt a hírekből tudható, hogy megugrottak a kályhavásárlások és elfogyott a tűzifa a kereskedőknél, de szemmel láthatóan megugrott a honlapunk kandallóépítéssel foglalkozó cikkeinek a látogatottsága.

Valójában az a normális, hogy nyáron gondolkozunk a téli fűtésről, most azonban a rezsi intézkedések alaposan rátettek erre. Általában a legtöbb ember télen keres megoldást mikor már baj van.

.

Nekik az alábbi tapasztalatokat tudom átadni:

 

A honlap kandallóépítős cikkei, gyakorlatilag csináld magad cikkek és jóval több mint 10 évvel ezelőttiek, a tuzimado.hu-val történő összevonáskor kerültek a homedecor.hu-ra kb. 10 éve. Akkor még lehetett önerőből kandallót összerakni, 2009 óta csak szakember építhet kandallót. Hasznos, ha nem csak az olcsóbb ajánlatokra koncentrálunk. Mert a minőséggel és odafigyeléssel tűzifát spórolhatunk.

Fatüzeléssel is lehet gazdaságosan fűteni, de környezetszennyezően, pocsékolva is.

A fa-tüzelőberendezésünk kiválasztásánál fontos az alábbiakat figyelembe venni.

  • Fontos az anyagvastagság, akár kazánlemezből hegesztett, akár öntvényből összeszerelt kályháról, vagy kandalló tűztérről van szó.
  • Szabályozható kell, hogy legyen az égési levegő ellátás, ha kevés a levegő akkor tökéletlen az égés és még hasznos éghető gázok távoznak a kéményen. Ha túl sok a levegő, akkor viszont a felesleges levegővel hűtjük a tűzteret, az égést.
  • Legyen pillangó szelep a füstcső csonkban, hogy a kémény huzat is szabályozható legyen, mert begyújtáshoz a tűz felélesztéséhez nagyobb huzat kell, a takarékos égetéshez kevesebb, hogy ne szaladjon ki a kéményen a meleg.
  • Az égési levegő szabályzó és a pillangószelep együttes szabályzásával be tudjuk állítani az ideális égési intenzitást.
  • Jó ha tudod, hogy a kandalló elsődlegesen az üveg ablakán keresztül sugárzó hőleadást végez és másodlagosan a kandalló burkolat alól alsó-felső nyílásokkal légcsatorna-képpen légfűtést is végzünk. A sugárzó hő, a tűz intenzitásával együtt azonnal melegít, míg a légfűtés beindulása lassabb folyamat.
  • A kandallóval szemben a cserépkályha lassabban kezd melegedni, de mint tömegkályha sokkal tovább ontja a meleget.
  • Ha a tűz látványa a fontos, akkor kandallót vegyél, ha hozzá akarsz bújni, akkor pedig cserépkályhát.
  • Vannak hibrid megoldások, egy cserépkályhára is építhetnek nagyobb üvegajtót, és a kandalló burkolat tömegét is lehet növelten megépíteni, a hosszabb hőleadás biztosítására, de mind a kettő irányú kombináció valaminek a rovására megy.
  • A kandalló füstkamrájában legyen deflátor, egy terelőlemez, hogy a láng hosszabb utat tegyen meg, illetve azt is felmelegítve több hőt adjon át a tűztérnek és ne a kéménynek, másrészt a tűztér felett elhelyezkedő füstcsőből a korom erre hullik, nem közvetlen a tűztérbe. Ebből adódik, hogy a deflátor lemezt takarítani is kell majd. Tehát ez is egy tűzjárat, ami más kályhákban, vagy vegyes-tüzelésű kazánban is megtalálható, csak komolyabb konstrukció. És igen a leghosszabb és legbonyolultabb tűzjárat, a cserépkályhákban, tömegkályhákban található. Ha a kandalló tűztérbetétnek, még füstkamrája sincs (van ilyen), azt jobb elfelejteni.
  • Minden tüzelőberendezésnél fontos a másodlagos égési levegő ellátás. Ez azt jelenti, hogy egyszer kap levegőt a tűz lentről, általában a hamutérből, ami a rostélyon keresztül száll fel, és van egy másodlagos levegő bevezetés ami már az égéstér felső harmadában van bevezetve. Ennek szintén az energia takarékosságban és a káros-anyag kibocsájtás csökkentésében van szerepe. Amikor a fa ég fagáz keletkezik (ezzel működik a faelgázosító kazán). Ez a fagáz egy jó égésnél felfelé hömpölyög, de az alsó légbevezetésen bejutó oxigén kevés a meggyújtásához. A másodlagos égési levegőtől gyullad meg. Amikor olyat látunk a kandalló ablakában, hogy a tűztér felső harmadában meggyullad a semmi, és a tűz a semmiben hömpölyög, na azt a másodlagos égési levegő biztosítja. Ha ezt látjuk tudhatjuk, hogy jó tűzteret vettünk és jól tüzelünk.
  • Ha kandallónk van és azt akarjuk, hogy az üveg ajtó tiszta maradjon, akkor olyan tűzteret kell választanunk, ahol a másodlagos égési levegő az ajtó feletti sávban (szemöldök) bebukik az üvegajtóra. Így az üvegajtót öblíti, mert a légáramlat az üveg előtt lebukik és utána a tűztér közepe felé áramolva keveredik a fagázzal, így az égést eltolja az üvegtől.
  • Előnyös, ha az égési levegőt a külső térből biztosítjuk. Ilyen kandalló tűztereket már 20 évvel ezelőtt is lehetett kapni. Így a kandalló levegője teljesen független a lakás levegőjétől. Nem a felfűtött szoba levegőjét juttatjuk ki a kéményen keresztül, de nem is ez a fő gond. A baj abból lehet, ha jól zárnak a nyílászáróink, és mondjuk van egy erős szagelszívó a konyhában, a wc-ben a fürdőszobában, és az elszívott levegő pótlására kevés a nyílászáróba beépített (vagy be sem épített) légbeeresztő. Ekkor az elszívó ventilátorok, a kéményből húzhatnak be levegőt (kéményszagot), vagy ha éppen tüzelünk akkor füstöt, rosszabb esetben szén-monoxidot. Ha zárt rendszerű a kandallónk, (mint a konvektor, vagy a kondenzációs kazán) akkor ilyen nem fordulhat elő.
  • Ha lehet válasszunk samottbetétes tűzteret. Mögötte ugyanúgy kazánlemez, vagy öntvény van, de egyrészt szebb lesz a lángkép, másrészt a rárakódó korom leizzik, míg a fém esetében lehet hogy korom és kátrány csurgalékokat látunk és sötétebb a tűztér.
  • Azt írják tűzifa hiány van, a hiány az őszi vágások megkezdésével fog csak megszűnni. – Rossz hírem van az őszi vágásokkal nem nagyon fogsz a télen fűteni. Lehet ugyan vizes fával fűteni, nehezen ég, csúnyán és kátrányol. Elég, a az égés energiájának jelentős része arra meg el, hogy a vizet elpárologtassa. Lehet a vizes fával tüzelés drágábban jönne ki mint az emelt gázár. Ha tudsz inkább vegyél fabrikettet, az biztos nem vizes, mert egyrészt általában asztalosipari hulladék, másrészt préseléskor forró, így kipárolog belőle a víz.
  • Ha fabrikettet veszel, vehetsz szalmabrikettet is, de csak akkor, ha van külön kivehető hamuzó tálcád és mozgatható rostélyod. Mert a szalmabrikett égéskor hatalmasra nő, ahogy elenged a préselés, és amikor elég, a hamu ugyanolyan nagy marad. Egy kandalló tűztér általában olyan, hogy keményfából akár egy heti hamu adag is elfér a tűztér aljában, így elég hetente egyszer hamuznod. Valamint, a hamutálcát csak úgy tudod kivenni, ha a rostélyét kivetted a tűztér felől. Tehát, ha ilyen tűztered van, akkor felejtsd el a szalmabrikettet, bármilyen kedvező az ára, mert minden nap hamuznod kell, sőt lehet, ha begyújtásnál megrakod, nem is tudsz majd a hamutól második adagot sem tenni a tűzre, mert nem esik össze a felduzzadt hamu.
  • Ha kandallód lesz, vagy nevezzük bárhogy – viszonylag nagy ajtós, ismételten a tűzre csak akkor tegyél, ha már parázs van, azaz nincs füst. Ekkor az égési levegőt elzárod és a pillangó szelepet kinyitod és csak utána nyitod ki az ajtót. Ha megraktad, becsukod gyorsan, égési levegőt ráeresztjük pillangó szelepet korlátozzuk. Így érheted el, hogy a nagy ajtó kinyitásával a lakásba tóduljon a füst.

Vízköpenyes kandalló tűztérbetét:

Minden vizes (gázkazános) fűtési rendszer tulajdonosban megfordul a gondolat, amikor kandalló vásárláson töri a fejét, hogy milyen jó lenne, ha egy kandallóval minden szobát fel lehetne fűteni. Az egyik megoldás a légcsatornázás, ez áram nélkül is működik, de a légcsatornák tisztítására ügyelni kell, áthallatszódnak a hangok, és nagy lyukakat kell furkálni a házban. Ráadásul, hogy oda jusson a levegő, kell visszaút is a levegőnek és ha csukjuk az ajtókat akkor az nem segít. Szóval kevesen vállalják ezt, a radiátorokat szívesebben melegítenék, a kandalló hőjével. Erre szolgál a vízköpenyes tűztérbetét beépítése. Ehhez a kényelemhez azonban lényegesen több kell mit sokan gondolnák. Íme:

  • Külön vízkör kell a kandallóhoz és csak egy hőcserélőn keresztül adhatja át a hőt a meglévő vizes fűtési rendszernek.
  • Egyrészt a mai fűtési rendszerek zártak, a kandallóé nyitott kell, hogy legyen és egy nyitott tágulási tartályt kell elhelyezned, általában a padláson.
  • Ehhez a nyitott körhöz is kell egy keringető szivattyú.
  • Így már minimum 2 keringető szivattyúd lesz és kell egy szünetmentes tápegység is hozzá, de vigyázz csakis szinuszos jó. Hiszen ha elmegy az áram felforr a víz ott fog bugyogni a tágulási tartályban és ez csak a jobbik eset.
  • Egy fa okozta tűztömeget, nem lehet olyan gyorsan szabályozni, mint egy gázkazánt. Oké lehet az égést csillapítani, de a parázs tömeg ott marad, míg teljesen le nem ég.
  • A vízköpeny szobahőmérsékletről indul, és nem haladhatja meg a 100-fokot, azaz a tüzet folyamatosan hűti. Begyújtásnál erőteljesebben előfordulhat a párakicsapódás az égéstér falán ami nem csak csúnya, de a jó égés megfelelő hőmérsékletének az elérését nehezíti, így addig több éghető anyag távozik a kéményen. Ennek kiküszöbölésére külön termosztátos vezérlés szükséges, hogy bizonyos vízhőfok eléréséig ne kapcsoljon be a keringető szivattyú. Ezzel rövidítve a felfűtési időszakot.
  • Másrészt a szép samottbetétes megoldást esélyes, hogy elfelejthetjük.
  • Tehát, lehet szépen és gazdaságosan vízteres kandallóval fűteni, de több dolog kell hozzá, mint amit a legtöbben elsőre gondolnak.

Tóth Tamás

Érdemes lehet megnézni ezeket is:

.

Ha a böngésződben futtatod a uBlock, vagy hasonló kiegészítőt, (vagy magát a javascriptet,) akkor blokkolod a képek és a menürendszer megjelenítését. Kapcsold ki, ha élvezhető tartalmat akarsz látni!

^
^