Minél hidegebb van, annál többen látogatják a kandallóépítéssel foglalkozó honlapokat

Természetesen nem építhet mindenki kandallót az otthonában. A hazai lakosság jelentős része lakótelepi lakásban lakik, így csak a gáztüzelés, vagy a távhő jöhet szóba. Esetleg a villanyfűtés, de az egy külön téma – így hagyjuk most.

Sokan a háztömbös, vagy lépcsőháztömbös központi gázfűtésről leváltak a magas gázárak miatt. Úgy gondolták, hogy így teljes egészében gázfogyasztásukkal maguk urai, s majd kevesebb gázszámlát fognak fizetni.

Vagy nem így történt?

Megvettek egy olcsóbb zárt rendszerű „turbócsöves” kombi falikazánt, s a költségtakarékos beruházás érdekében a szükséges legkisebb radiátorokat beszerezték. A megtakarítás mértéke pedig elmaradt a várakozástól. Miért?
Egyrészt, ha nem szigeteltük a lakásuk határoló felületeit, nem cseréltük a nyílászárókat alacsony hőátbocsátási tényezőjű korszerű nyílászárókra, akkor a lakásunk ugyan olyan gyorsan hűlt, mint eddig.
Másrészt, egy egyszerű zárt rendszerű falikazán hatásfoka 80-92%, egy kondenzációs falikazáné 106-109%. Tehát aki kondenzációs kazánt építtetett be az 27-13%-kal kisebb gázszámlát fizet, mint az egyszerűbb, de ugyanúgy zárt rendszerű kazánnal rendelkező lakástulajdonos.
Harmadrészt, a kisméretű radiátorok alkalmazása esetén a fűtővizet magasabbra kell melegíteni, hogy ugyanazt a hőigényt le tudják adni. És minél magasabbra melegítjük a vizet, annál energia-pazarlóbb a fűtésünk.
Tehát minél nagyobb a radiátorunk, a hőleadó felületünk, annál alacsonyabb hőmérsékletű vízzel tudunk fűteni. Minél nagyobb felülettel adjuk le a szükséges hőt, a hő leadása egyre inkább sugárzással, s nem a levegő felmelegítésével történik.

Mit jelent ez?
Energiatakarékosságot! Egy megfelelő méretű sugárzó fűtéssel azonos hőérzet eléréséhez 3 fokkal alacsonyabb szobahőmérséklet is elég. Ez is újabb 12-15% energia-megtakarítást eredményez. Három fokkal hűvösebb maradhat a levegő, az a levegő, ami egyébként rendszeresen cserélni kell oxigénellátásunk biztosítására. A sugárzó hő olyan, mint nap sugara. Ha hideg de napsütéses télen kint vagyunk a mínuszok ellenére a nap süthet olyan erősen, hogy melegünk lesz, le is barnulhatunk, napozhatunk is a havas környezetben.
Természetesen a megfelelő méretű alacsony hőmérsékletű fűtést nem tudjuk radiátorral megoldani. Az első és ebből eredően a legelterjedtebb alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtés a padlófűtés volt.
Erről sok rosszat elmondtak:
a legismertebb, hogy lebegteti a port.
A vastag aljzatbetonba ágyazott csövek miatt, nagy a tömege, így a napi időjárás-változáshoz, rosszul, késleltetve igazodik, tehát nehezen szabályozható.
átmeneti időszakban amikor, csak kicsit kellene fűteni, szintén a nehezen szabályozhatóság a fő probléma, ezért kisebb méretű radiátoros kiegészítés is szükséges.
Igaz van már olyan padlófűtési megoldás amely vékony betonágyba készül így a szabályozhatósága megfelelő.
De vékony habarcsréteg takarja a falfűtés csöveit is. Ez váltotta fel a padlófűtést. A szabályozhatóság javult, a por nem lebeg, ugyanakkor lakberendezési problémát okoz. A falfelületet bútor takarja, a falon képek, polcok vannak, s a fel ilyen irányú kettős hasznosítása sok esetben nem egyeztethető össze. Nem jut elég szabad hely a falon a falfűtés kialakításának, s a jövőben sem rendezhetjük át tetszésünk szerint a szobát.
Ennek a problémának a megoldására született meg a mennyezetfűtés. Ugyanúgy vékony habarcsréteg takarja, tehát a szabályozhatóság megfelelő, nem lebeg a por, s a mennyezeten semmi elől nem foglaljuk el a helyet. Az a pár csillár, függeszték, spot rögzítési, csatlakozási pont nem vesz el érzékelhető területet a mennyezetből.

Erre jöhet a kérdés: – a meleg felfelé halad, hogy jön le a meleg? Ne feledjük, nem a meleg levegőnek kell lejönni, sugárzó fűtésről van szó.

Következő probléma: – akkor a mennyezetre rögzített csöveket újravakolják? Tiszta „malter” lesz minden, nem éri meg, és addig hova költözzön a család?

Nem szükséges vakolni, létezik száraz-építészeti megoldással elkészített mennyezetfűtés is.

Két fő változatot lehet megkülönböztetni:

1. Komplett fűtőpanel, mely alul egy gipszkarton lap, melybe bele van ágyazva a fűtéscső s ezt felül egy hőszigetelő réteg zárja le. Ilyenek például a Kilma-Nic sugárzó panelek.

Ez egy 15 mm vastagságú tűzálló-típusú gipszkarton lemezből valamint egy 30 kg/m³ sűrűségű tűzálló expandált polisztirol lemezből álló előgyártott „szendvics”, melyben a két lemez közé, a minta szerint, 1 vagy 2 körben
O8x1mm-es oxigénfalas csövet fektetnek. Három változatban kapható.
A három változat korlátozás nélkül teljesen beépíthető. A körök hosszúsága megegyezik, ezért hidraulikus tulajdonságaik is
állandóak. A panelek a belőlük kb. 40 cm hosszan kilógó – és a beépített csövekkel azonos – csövek átal kapcsolódnak egymáshoz.

Alkalmazható falra, mennyezetre és álmennyezetre egyaránt. A lemezeket a gipszkarton rögzítésére használatos, teljesen szabványos méretű, normál fémprofilokkal kell az építészeti szerkezetekhez csavarozni.

A panel épületgépészeti és építészeti funkciókat egyaránt ellát, mivel integrálja a hőszigetelést és helyettesíti a vakolatot, illetve lehetővé teszi az elektromos és hidraulikus berendezések foglalatához szükséges helyek biztosítását is.

A felújítások során könnyen alkalmazható, mivel gyors és külön kőművesmunkát nem igényel, elegendő gipszkartonszerelőt hívni. Ezen kívül NIC® érezhetően lecsökkenti az építkezés kivitelezési idejét, óvja a tisztaságot, nem kell a falakban az elektromos és hidraulikus berendezések beépítéséhez szükséges vájatokat készíteni és javítani. Alkalmazása helyet szabadít fel, mert a hagyományos klimatizáló berendezések (radiátorok, fan-coil) jelenléte megszűnik.

Forrás: www.comfortsystem.hu

2. Amikor a rétegek nem egyben, hanem a helyszínen egymás után kerülnek felszerelésre. Ilyen a Lindner-Fűtszig mennyezetfűtése.

Egy láthatatlan fűtőtest a mennyezetben, mely nem látszik, csak fűt, vagy éppen hűt.

A mennyezeti sík alá, acél szerkezetű tartóbordákra kerül a fűtőpanel, amely 2,5 cm hőszigetelésből, a fűtéscsövek rögzítésére is alkalmas acéllemez hőtükörből és gipszkarton burkolólemezből áll.A csövek átmérője 10–12 mm, sűrűségük 10 cm. A szerkezet a belső magasságból mindössze 40 mm-t vesz igénybe.Bármilyen födémszerkezetre rögzíthető. A gipszkarton felület tetszés szerinti felületkezelést kaphat. A mennyezetre lámpák megfelelőtechnológiával függeszthetők, figyelembe véve a fűtőcsövek helyét.

Forrás: Kiss Lajos Energia Konferencia

Használható távfűtés esetén az épület hőközpontjáról, vagy egyedi gázfűtés esetén kondenzációs gázkazánról, illetve bármilyen alternatív energiával működő hőszivattyúról, kazánról.

Tehát, az előnyök:
sugárzó fűtés esetén 2–3°C-kal alacsonyabb levegő hőmérséklet szükséges ugyanolyan hőérzet eléréséhez,
mint konvektoros, vagy radiátoros fűtésesetén. Ez 12–15 %-kal kevesebb energia bevitelét igényli.

Sugárzó fűtéssel egyenletesebb a hőleadás, nem fűtünk feleslegesen légteret.

Nem jön létre légmozgás, nem száll a por a lakásban, nem irritálja légzőszerveinket.
Nem érzékeljük, honnan jön a hő, csak egyszerűen jól érezzük magunkat.
Javítja a komfortérzetet, hogy a gipszkarton borítás automatikusan részt vesz
a helyiség páratartalmának szabályozásában.

Kevesebbet kell takarítani, mert nem kering a levegő, így nem porosodik annyira a beltér.

„Nagyobb” és szebb lesz a lakás, lakberendezés terén magasabb a szabadságfokunk, mert nincsenek konvektorok, radiátorok, sem látszódó csövek.

E mennyezetfűtési megoldásokról elmondható, hogy nem csak fűtő-, hanem hűtőfelületként is használhatóak.

Hűtési lehetőség hangtalanul a felület hűtésére is használható.
Hideg közeg áramoltatása esetén a felület sugárzással hűt, nem fújja a levegőt, nem „zörög” a ventilátor, nem fogyaszt többlet áramot.
A felülethűtés légáramlás nélkül biztosítja a kellemes hőérzetet, s mindössze az az igénye, hogy 15 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizet juttassunk a rendszerbe, s akkor a párásodástól, kicsapódástól sem kell tartanunk. Ez a hűtés – természetesen családi házaknál és nem lakótelepi lakásokban – egyszerűbben a kútvíz hőmérsékletével megoldható.