Mire figyelj lakásvásárláskor a nyílászárók állapotánál és típusánál?

A nyílászárók – ablakok és ajtók – állapota nagy hatással van egy lakás energiahatékonyságára és kényelmére. Ezért fontos alaposan megvizsgálni ezeket vásárlás előtt, hiszen nem csak a kinézet, hanem a funkcionalitás és a szigetelés is nagy jelentőséggel bír. Az alábbiakban összegyűjtöttem, mire kell figyelni az ablakok és ajtók esetében, legyen szó régi vagy modern típusokról.

1. Üvegezés: Egyrétegű, kétrétegű vagy háromrétegű?

A nyílászárók hő- és hangszigetelésének egyik kulcseleme az üvegezés. Minél több rétegű az üveg, annál jobb a szigetelő képesség.

• Egyrétegű üvegezés: A régebbi építésű ingatlanoknál előfordulhat még, de már nagyon ritkán találkozhatunk vele, ez alig nyújt szigetelést.
• Kétrétegű üvegezés: Gyakoribb a modern lakásokban, de a 20-30 évvel ezelőtt beépített változatoknál előfordulhatnak problémák. Például a panelek korszakában használt ablakok kétrétegű üvegezése gyakran tartalmazott egy külön kinyitható belső üvegfelületet egy kis fakeretben. Ezek az ablakok légmentesen nem záródtak, így por ment a két üvegréteg közé, ami bonyolult tisztítást igényelt. A nagy légrés miatt pedig nem érvényesült a megfelelő hőszigetelés.
• Háromrétegű üvegezés: A legjobb hő- és hangszigetelést nyújtja, azonban drágább megoldás. Különösen akkor érdemes választani, ha hosszú távon szeretnél energiát megtakarítani.

2. Anyagok: Műanyag, fa vagy alumínium keretek?

A keretek anyaga nagyban befolyásolja az ablakok tartósságát és szigetelő képességét.

• Műanyag: Olcsóbb, de megfelelő hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Kevés karbantartást igényel, de hosszabb távon (40-50 év?) elöregedhet.
• Fa: Esztétikus és természetes, jól illeszkedik különböző stílusú lakásokhoz. Karbantartása azonban munkaigényes, rendszeres ápolást igényel, hogy megőrizze szigetelési tulajdonságait.
• Alumínium: Tartós, modern, de kevésbé szigetel jól önmagában, ezért sok esetben kombinálják más anyagokkal, például hőszigetelő műanyag betétekkel.

3. Régi nyílászárók: Mit érdemes tudni?

A régi ablakoknál és ajtóknál nem csak az anyaghasználat és a szigetelési tulajdonságok okozhatnak gondot, hanem a beépítés módja és a korabeli technikai megoldások is.

• Régi kétrétegű ablakok: A panelek korszakában elterjedt ablakmegoldások nem voltak légzáróak, a por és a levegő bejutott az üvegrétegek közé, ami csökkentette a hőszigetelési képességet és bonyolította a tisztítást. Ezenkívül találkozhatunk kreatív, de energetikailag nem hatékony forgóablakokkal, amelyekre nehéz redőnyt vagy szúnyoghálót szerelni.
• Beépítési problémák: Sok régi ablakot és ajtót nem korszerű anyagokkal építettek be. Gyakran előfordul, hogy az ablakkeret körül cementes zsákmaradékokat és hulladékokat találsz, ami csak nyílászárócsere során válik nyilvánvalóvá. Ez jelentős hőveszteséggel járhat, ha nem megfelelően szigetelik újra.
• Beépített redőnyszekrények: A régi típusú redőnyszekrények gyakran hőhidat képeznek. Ezek a redőnyök fa dobozokban helyezkednek el, és nem voltak megfelelően hőszigetelve. Hiába kapott a homlokzat később hőszigetelést, belül egy szerelhető, de rosszul szigetelő ajtó maradt, amelyen keresztül a hideg levegő beszivárog a lakásba.

4. Nyílászárók légzárása és hőszigetelése

A nyílászárók egyik legfontosabb feladata a megfelelő légzárás és hőszigetelés biztosítása. Ha az ablakok és ajtók nem záródnak rendesen, huzat és jelentős hőveszteség léphet fel. Ellenőrizd az alábbiakat:

• Tömítések állapota: A tömítések idővel elöregedhetnek, megrepedezhetnek, ami miatt csökken a szigetelési hatékonyság. Vizsgáld meg, mennyire rugalmasak és épek a tömítések.
• Zárszerkezetek: Győződj meg róla, hogy a zárak rendesen működnek, és az ablakok, ajtók megfelelően záródnak. Egy jól záródó nyílászáró nemcsak energiát spórol, hanem a lakás biztonságát is növeli.

5. Hangszigetelés és napfényvédelem

Egy városi lakás esetében a megfelelő hangszigetelés elengedhetetlen. A régi egyrétegű üvegezés gyakorlatilag semmilyen zajvédelmet nem nyújt. A modern több rétegű üvegezés hatékonyan csökkenti a zajszennyezést.

Továbbá, figyelj a napfény és a hőnyereség kezelésére is. Az alacsony emissziós üvegek segíthetnek a hőnyereség csökkentésében, különösen déli fekvésű lakásokban, ahol nyáron a napsütés miatt túlmelegedhet a lakás.

6. Árnyékolástechnika: Redőnyök, zsalugáterek, reluxák

Az árnyékolás nemcsak a lakás hőmérsékletének szabályozásában, hanem a hőszigetelésben is szerepet játszik. Vizsgáld meg, hogy van-e beépített redőny vagy más árnyékoló rendszer, valamint ezek állapotát.
Ezek legtöbbje egyszerűen csak árnyékolási és belátás elleni védelmi célt szolgál. Az erősebb redőnyök (alumínium redőnyök), feltolásgátlóval, motoros működtetéssel – valamint a biztonsági zalugáterek már vagyonvédelmi, betörésvédelmi funkcióval is rendelkeznek. Mindezeken túl léteznek olyan redőnyprofilok melyek fokozott hőszigetelő képességel is bírnak. Ezek zárt állapotukban ráerősítenek a nyilászárók hőszigetelő-, avagy energiahatékonysági képességeire.

Régebben a nyílászárók esetében a megfelelő légzárás nem volt elsődleges szempont. Sőt, gyakran szándékosan martak réseket a záró profilokba, hogy biztosítsák a folyamatos légáramlást. Ennek oka a kályhás fűtés elterjedtsége volt, amelyhez – legyen szó szén-, fa- vagy olajfűtésről – égési levegőre volt szükség. Ez a szabályozatlan légcsere a nyílt égésterű gázkazánok és fali cirkók működéséhez is nélkülözhetetlen volt.

Manapság, ha egyszerűen korszerű, jól záródó ablakokra cseréled régi, huzatos nyílászáróidat, anélkül, hogy a megfelelő szellőzést biztosítanád, akár az egészségedet és biztonságodat is veszélybe sodorhatod. A friss levegő utánpótlása elengedhetetlen, még akkor is, ha már nem használsz gáztűzhelyet vagy nyílt égésterű fűtést. Ha azonban van ilyen berendezés a lakásban, higroszkopikus légbeeresztők beépítése az új ablakokra kötelező. Ha nincs, akkor is érdemes átgondolni, hogyan biztosítod otthonodban a megfelelő légcserét, az oxigén utánpótlását, és a pára elvezetését, hogy elkerüld a penészedést.