Mit érdemes tudni a belső hőszigetelésről, ha a külső hőszigetelés megvalósítása nem lehetséges?

Az energiatakarékosság fokozására számos lehetőség áll rendelkezésre a belső hőszigetelés terén, különösen akkor, ha a külső szigetelés nem megoldható. Az alábbiakban három gyakori belső hőszigetelési módszert ismertetek, beleértve azok előnyeit, hátrányait és a kivitelezési szempontokat.

Szigetelj kívülről! – Ez az alapszabály

A hőszigetelés alapvetően kívülről, azaz a homlokzaton történik. Ez a megoldás nemcsak a falak hőveszteségét csökkenti, de védi az épület szerkezetét a külső időjárási hatásoktól is, és ez a legegyszerűbb módja a hőhidak kiküszöbölésének. Ez az elsődleges és leginkább ajánlott módszer a legtöbb esetben. Mikor nem lehetséges a külső hőszigetelés?

• Műemlékvédelem alatt álló épületek: Ezeknél az épületeknél a homlokzat megváltoztatása tilos, vagy nagyon korlátozott.
• Anyagi korlátok: Társasházak esetében gyakran előfordul, hogy a közösségnek nincs elegendő pénzügyi forrása a közös külső hőszigetelés megvalósítására, és az egyedi homlokzati „patchwork” kialakításához pedig nem járulnak hozzá.

Ilyen esetekben sem kell elkeseredni, mert van alternatív megoldás: a belső hőszigetelés. Bár ez a módszer kevésbé elterjedt és vannak hátrányai, mégis hatékonyan csökkentheti az energiafogyasztást.

A belső hőszigetelés során számos problémával kell szembenézni:

• Térvesztés: A belső szigetelés a belső tér egy részét elfoglalja, ami kisebb szobáknál jelentős problémát okozhat.
• Hőhidak kialakulása: A belső szigetelés nem mindig képes megszüntetni a hőhidakat, amelyek az épület szerkezetének károsodásához vezethetnek.
• Páraképződés és penészedés: Ha a belső szigetelés nem megfelelően van kivitelezve, a falakban páraképződés történhet, ami penészesedéshez vezethet.

Számos belső hőszigetelési megoldás létezik, de alapvetően e téren háromféle jellemző módszer nevezhető meg.

1. Xella Multipor Rendszer

Előnyök:

• Korszerű technológia: A Xella Multipor rendszer a legkorszerűbb megoldások közé tartozik, amely kiváló hőszigetelő teljesítményt nyújt. Az anyag ásványi alapú, ami természetes páraelvezetést tesz lehetővé, így csökkenti a penészedés kockázatát.
• A Multipor rendszer tartós és ellenálló, hosszú távú megoldást jelent a hőszigetelésre.
• A rendszer segít fenntartani a lakásbelső optimális klimatikus viszonyait.

Hátrányok:

• Magas ár: A legkorszerűbb megoldások közé tartozik, de ennek megfelelően a legmagasabb árfekvésű is, ami nagyobb költséget jelenthet.

Erről részletesebb információk a Xella Multipor nem éghető, ásványi hőszigetelő lapok – kiváló megoldás belső hőszigetelésre is – című cikkben találhatóak.

2. Gipszkarton vázszerkezet és szálas hőszigetelés kombinációja:

Előnyök:

• Kedvező ár: A gipszkarton és szálas hőszigetelőanyagok kombinációja általában költséghatékonyabb, mint a legmodernebb rendszerek.
• A gipszkartonos szakemberek könnyen elérhetők, ami egyszerűsíti a kivitelezést.
• Könnyen alakítható, ami lehetővé teszi az egyedi igények szerinti testreszabást.

Hátrányok:

• Párazárás fontossága: A párazáró fólia megfelelő telepítése elengedhetetlen, hogy megakadályozza a lakáspára áthaladását és a fal belső felületén történő kondenzálódást. Rosszul végzett párazárás penészedést és egészségügyi problémákat okozhat.
• A gipszkarton vázszerkezet helyet foglal el a belső térből.

Igaz, hogy ez a rész a gipszkarton vázszerkezet és szálas hőszigetelés kombinációja címet viseli azonban értelemszerűen más szigetelőanyag kombinációk is ide sorolhatóak.

1. Kőzetgyapot, vagy üveggyapot alapú szigetelő anyagok:
   • Általánosságban ennél a konstrukciónál – erre gondolunk: Az ásványgyapot termék kiváló hőszigetelő képességgel rendelkeznek, nem éghetők. A kisebb tömegű üveggyapot rosszabb, a nagyobb tömegű kőzetgyapot grátiszként még jó hangszigetelést is biztosít. Rugalmasak, így jól illeszkednek az egyenetlen felületekhez, és ellenállnak a nedvességnek, a penésznek és a kártevőknek​.
2. Fújt cellulóz alapú szigetelő anyagok:
   • Ez egy újrahasznosított papírból készült szigetelő anyag, amely kiváló hőszigetelő és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Nagyon jól alkalmazható bonyolult szerkezetű falak szigetelésére is, mivel könnyen kitölti a rések és hézagok minden részét​.
3. Habszigetelés:
   • Ez egy fújt habszigetelés, amely kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Rugalmas, és tökéletesen kitölti a falak minden üregét, így kiváló légzárást biztosít. Nyitott és zárt cellás változatban is elérhető, attól függően, hogy milyen szigetelési igényeket kell kielégíteni​.

Erről részletesebb információk, rezsiadatokkal a Rezsicsökkentés lakótelepi lakásban – című cikkében találhatóak. Vagy egy kisebb projekt belső hőszigetelés része is megtekinthető.

3. Polisztirol hőszigetelés kérgesítéssel

Előnyök:

• A polisztirol alkalmazása általában olcsóbb megoldást jelent, mint sok más hőszigetelő anyag.
• Könnyű kivitelezés: Az anyag könnyen kezelhető és egyszerűen alkalmazható a falak belső felületén is.

Hátrányok:

• Pára és penészedés kockázat: A polisztirol nem biztosít megfelelő párazárást, ami miatt a pára áthatolhat a szigetelésen, kondenzálódhat a fal belső felületén, és penészedést okozhat. A hidegebb fal felülete miatt a pára kifagyhat, ami rejtett károsodást okozhat a szerkezetben.
• Bár az egészségre káros gázok kibocsátásával kapcsolatos aggályok még vitatottak, fontos tisztában lenni azzal, hogy a polisztirol idővel bizonyos mennyiségű gázokat bocsáthat ki. A mennyezeti dekorációk kisebb vastagsága miatt ezek a hatások elhanyagolhatóak, de vastagabb szigetelések esetén érdemes figyelembe venni.

Ezt a hőszigetelési megoldást nem igazán kell bemutatni. Az épületeink homlokzati hőszigeteléseinél ez a leggyakrabban látott megoldás. De ne feledjük, ami kívül elvégezve páratechnikailag tökéletes, a fal belső felületén a teljesen rossz megoldás.

Igaz, hogy ez a rész a polisztirol hőszigetelés kérgesítéssel címet viseli azonban értelemszerűen más kombinációk is ide sorolhatóak, úgymint a kőzetgyapot hőszigetelés kérgesítéssel, vagy a polisztirol hőszigetelésre ragasztott gipszkartonozás is.

A belső hőszigetelés különböző megoldásai eltérő előnyöket és hátrányokat kínálnak. A választás során érdemes mérlegelni a költségvetést, az elérhetőséget és az egyedi lakásbeli körülményeket, hogy a legmegfelelőbb megoldást válasszuk.

Padló és mennyezet belső hőszigetelése: Mikor érdemes megfontolni?

A belső hőszigetelés tipikusan a határoló falakra koncentrál, de bizonyos esetekben a padló és a mennyezet szigetelése is kiemelt jelentőséggel bírhat, különösen társasházakban. Ha az épület több lakásból áll, és az alatta vagy felette lévő lakásokból jelentős hőveszteség tapasztalható, vagy ha a szomszédos lakásokból származó hőmérséklet-különbségek okoznak komfortproblémákat, érdemes lehet a padló és mennyezet szigetelését is megfontolni. Ezenkívül, ha a lakás alatt vagy fölött nem megfelelő a szigetelés, a lakás belső hőmérsékletének fenntartása nehézségekbe ütközhet, és a fűtési költségek növekedhetnek. A padló és mennyezet szigetelésének kiterjesztése segíthet a hőmérséklet stabilizálásában, csökkentheti az energiafogyasztást és növelheti az otthon komfortját. Fontos azonban, hogy a kivitelezés során figyelembe kell venni a szigetelőanyagok hatékony alkalmazását és a megfelelő párazárást, hogy elkerüljük a penészedést és egyéb problémákat. Nem hanyagolható el a belmagasság csökkenésének a problematikája sem. Gyakorlatilag 260cm-es belmagasság felett előnyösnek is tekinthető a fűtendő légköbméter csökkenés miatt, de az alatt könnyen nyomasztó hatást érhetünk el, mely miatt célszerűbb lehet lemondani erről a megoldásról.

A választás során érdemes mérlegelni a költségvetést, az elérhetőséget és az egyedi lakásbeli körülményeket, hogy a legmegfelelőbb megoldást válasszuk.

Fontos tudni, hogy a belső hőszigetelés hatással van a fal érzékelhető hőtehetetlenségére és a komfortérzetünkre.

A belső hőszigetelés egyik jelentős következménye, hogy a faltömeg a hőszigetelés mögé kerül. Ennek eredményeként a fal nem tudja hosszú ideig tárolni és fokozatosan leadni a hőt a lakás irányába, ami a lakás belső hőmérsékletének gyorsabb változásához vezet. Ez a jelenség egyes könnyűszerkezetes házak esetében különösen érezhető, amit „dobozhatás” néven emlegetnek. Nyáron a lakás levegője gyorsabban felmelegszik, ami növelheti a klimatizálás szükségességét olyan helyeken is, ahol korábban nem volt szükség légkondicionálóra. Télen gyorsabban lehet alkalmazkodni a hőmérséklet változásokhoz, de a fal hőtehetetlenségére nem lehet számítani.

A hőszigetelés elengedhetetlen az energiatakarékosság szempontjából. Összességében a belső hőszigetelés következtében a lakásbelső hőmérsékletének gyorsabb szabályozása érhető el, ugyanakkor fontos odafigyelni a megfelelő szigetelési technológia és kivitelezés alkalmazására, hogy elkerüljük a nem kívánt hatásokat. Bár a rezsiköltségek várhatóan csökkennek és a komfort növekedni fog, elengedhetetlen a helyes technológia megválasztása és a szakszerű kivitelezés a tartós és hatékony eredmény érdekében.