Mit várhatunk a szalma-alapú építőipari termékek jövőjétől?

Ez egy Balaton-felvidéki jellegű nádfedeles féltornácos ház, de a falazat akár szalmából is lehetne, hiszen a míves homlokzatkialakítás alatt az is láthatatlanul megbújhatna.

A természetes szigetelőanyagok, mint a szalmaapríték vagy a szalmabála, alapvetően kiváló hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkeznek, ám a széles körű alkalmazásuk előtt több akadály is áll:

1. Tanúsítványok hiánya:
   A modern építőiparban az anyagok tanúsítvánnyal való ellátása alapvető követelmény, mert ezek garantálják az anyagok teljesítményét, biztonságát (pl. tűzállóság, szilárdság, nedvességállóság). A cellulózszigetelés nagyobb elterjedtsége nagyrészt annak köszönhető, hogy ipari környezetben, szabályozott módon állítják elő, és rendelkezik minden szükséges tanúsítvánnyal. A szalma esetében – mivel hagyományosan helyi, kisipari módszerekkel alkalmazzák – ezek a tanúsítványok jellemzően hiányoznak.
2. Nagyvállalatok szerepe:
   Amíg nincs olyan jelentős gyártó vagy szervezet, amely a szalma alapú szigetelőanyagokat vagy építési technológiákat támogatná és tanúsíttatná, addig ezek széleskörű elterjedése valószínűtlen. Amennyiben egy nagyvállalat piacra dobna például szalma és fa alapú falpaneleket, ezekhez már megszereznék a szükséges minősítéseket, ami jelentős változást hozhatna a technológia megítélésében és elterjedésében.
3. Jogszabályi megfelelés:
   Az építőipari szabályozások és előírások szigorúak, különösen tűzvédelmi és strukturális szempontból. A szalma, mint nyers alapanyag, nem felel meg ezeknek az előírásoknak, hacsak nem kezelik vagy kombinálják más anyagokkal. Ezért az egyéni szalmabála- vagy szalmaapríték-alapú megoldások gyakran nem felelnek meg a modern építési előírásoknak.
4. Kutatás és fejlesztés hiánya:
   A cellulózszigetelést évtizedek óta kutatják, fejlesztik és optimalizálják. A szalmán alapuló technológiák kutatása még gyerekcipőben jár, ezért kevés az ipari szinten alkalmazható, szabványosított megoldás.

Mit hozhat a jövő?

Ha egy nagy gyártó vagy egy innovatív startup elkezdene foglalkozni a szalma alapú építőanyagokkal, akkor valószínűleg ipari méretű gyártási folyamatokat dolgozna ki, amelyek során kezelnék az anyagot (pl. tűzálló és nedvességálló bevonatokkal), és megszereznék a szükséges tanúsítványokat. Ez az irány segíthetne elhozni a szalma reneszánszát az építőiparban. Hogy jobban kontextusba tudd helyezni miről is van szó olvasd el a Szalmabála és a szalma apríték, lehet-e modern hőszigetelési megoldás? – című cikk Előregyártott fa-szalma panel-es részét!

Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a tanúsítványok megszerzése időigényes és költséges folyamat, ami csak akkor térül meg, ha az anyag elég keresletet generál. Ezért valószínű, hogy a szalmabála vagy az apríték önmagában továbbra is inkább alternatív vagy niche megoldás marad, hacsak nem válik részesévé egy nagyobb ipari innovációnak.

Esélyesebb a fa és szalma előregyártott panelek elterjedése, vagy bármilyen építőipari termék, ami szalmát tartalmaz és majd az fog tanúsítvánnyal rendelkezni, mint például egy kender-beton falazóblokk.

Az építőiparban is a profitérdek a fő mozgatórugó,ez az ágazat sem kivétel. A szalma esetében is valószínűbb, hogy olyan kompozit anyagok vagy előregyártott rendszerek terjednek el, amelyek már tanúsítottak és ipari méretű gyártásra alkalmasak.

1. Előregyártott fa-szalma panelek vagy szalma alapú építőanyagok esélyei

• Ipari gyártás és szabványosítás:
  A szalmát tartalmazó panelek vagy építőelemek (például szigetelőpanelek, szerkezeti elemek) nagyobb valószínűséggel lesznek szabványosítva, mert így az építőipar igényeinek megfelelően garantálható az anyagminőség, a méretpontosság, és a teljesítmény (például tűzállóság, szilárdság).
• Kompozit anyagok előnyei:
  A fa-szalma panelek vagy más szalma alapú termékek kombinálhatják a szalma kedvező tulajdonságait (pl. hőszigetelés, könnyű tömeg) más anyagokkal, például fenyővel, kenderrel vagy természetes kötőanyagokkal. Ez növeli a tartósságot és megfelelést a modern építőipari előírásoknak.
• Fenntarthatósági trendek:
  A zöld építőanyagok iránti kereslet folyamatosan nő, és a szalma alapú termékek egyértelműen illeszkednek ebbe az irányba, különösen, ha a termék gyártási folyamata is alacsony szén-dioxid-kibocsátású.

2. Miért nincs tanúsítvány önállóan a szalmára vagy más természetes anyagokra?

Ahogyan a fenyőfűrészárut, nádat, stb. nem tanúsítják külön minden építési célra (hanem inkább pl. a réteg-ragasztott faszerkezeteket), úgy a szalma sem rendelkezik önmagában olyan tulajdonságokkal, amelyek minden építési helyzetben megfelelnének. A tanúsítványokat általában specifikus termékekre vagy rendszerekre állítják ki, nem pedig a természetes alapanyagokra.
Egy ilyen alapanyag (mint a szalma) természetes variabilitása és korlátozott felhasználási köre megnehezíti a szabványosítást. Ezzel szemben egy konkrét ellenőrzött gyártású termék (pl. szalma-tartalmú panel) tanúsítása nagyobb piaci értéket képvisel, és jobban illeszkedik az ipari igényekhez.

3. Tanulság a kender-beton példájából

A kender-beton esetében látható, hogy a nyers kenderrostok önmagukban nem alkalmasak tanúsításra vagy szabványos építőipari használatra. A kender-beton viszont egy kompozit, amelyben a kenderrostok mellett mész vagy cement kötőanyag biztosítja a szilárdságot és tűzállóságot. Ez a modell jól szemlélteti, hogyan alakulhat ki a szalma építőipari felhasználásának jövője is: az önálló, nyers szalmát helyettesítik szabványosított, tanúsított építőipari termékek.

4. Mit várhatunk a szalma-alapú építőipari termékek jövőjétől?

• Fa-szalma paneles rendszerek: Olyan előregyártott panelek, amelyek könnyen integrálhatók modern építési rendszerekbe, szabványos méretezéssel és teljesítménnyel.
• Szalma-kompozitok: Szigetelő vagy szerkezeti anyagok, amelyek szalmát tartalmaznak, de más anyagokkal kombinálva javítják a tulajdonságaikat.
• Kisvállalkozások vs. nagyvállalatok: A helyi közösségek esetleg a jövőben is alkalmazhatnak hagyományos szalmabála-technológiákat, de a nagyvállalatok várhatóan a szabványosított rendszerek fejlesztésére és gyártására fókuszálnak majd.

A jelenlegi trendek alapján valószínű, hogy a szalma önálló felhasználása helyett a kompozitok és előregyártott rendszerek lesznek a jövő kulcsa.