A „zsúpfedés” egy régi, hagyományos tetőfedési mód, amelynél a tetőt növényi eredetű anyaggal — főleg kévébe kötött gabonaszalmával — fedi be a mester.
Zsúpfedés / nádfedés
A lényeg, hogy „zsúp” = kévébe kötött hosszú szalmaszál (legtöbbször rozs vagy búza szalmája), amit rétegenként, átfedéssel rögzítenek a tetőre.
Mitől zsúp a zsúp?
- A szó maga a kévébe kötött tetőfedő szalmát jelenti.
- A tetőfedéshez hosszú, erős szálú rozsszalmát használtak, mert az lassabban korhadt.
- A fedőréteget több sorban, vastagon rakták fel, a víz lecsúszik rajta, a szél pedig nem kapja fel, ha jól van megkötve.
Miben különbözik a nádfedéstől?
Ez nagyon gyakori keverés!
| Zsúpfedés | Nádfedés | |
|---|---|---|
| Anyag | Gabonaszalma (rozs, búza) | Vízparti nád |
| Szálhossz | Rövidebb (kb. 60–120 cm) | Hosszabb (1,5–2,5 m) |
| Szerkezet | Kévébe kötött, rétegenként rögzített | Vastag, sűrű, hosszú szálakat kötöznek |
| Felület | Lépcsőzetes | Sima, folyamatos |
| Élettartam | 10–20 év | 30–50 év (jobb vízállóság) |
Miért volt előnyös?
- Olcsó volt, mert a parasztgazdaság magának termelte a szalmát.
- Könnyen javítható volt: csak a rossz részt kellett kicserélni.
- Jó hőszigetelő képesség: nyáron hűvös, télen meleg.
- Helyenként kombinálták sárral, mohával is → plusz szigetelés.
Miért tűnt el?
- Rövidebb élettartam, mint a nádfedés vagy zsindely.
- Nagyon tűzveszélyes volt.
- Az új építőanyagok (cserép, pala) tartósabbak lettek.
Van egy tipikus formai különbség a zsúpfedés és a nádfedés között, ami a felület textúrájában is megmutatkozik.
Zsúpfedés felülete — miért lépcsőzetes?
A képen: Zsúptetős ház a felsővízközi skanzenben
A zsúpfedés (szalmatető) rétegenként kévékből áll:
- A mester kévéket (maroknyi szalmacsomókat) rögzít sorokban a tetőlécezéshez vagy szelemenhez.
- Ezeket egymásra takarják, mint a zsindelyt, de a kévék vastagsága miatt lépcsősen lépnek ki.
- Minden sor kicsit túlnyúlik az alatta levőn → így a víz lepereg.
- Emiatt a tetőfelület finoman réteges–lépcsős, kicsit tagoltabb, rusztikusabb hatású.
Ez a lépcsőzetesség nem vészes, nem „durva lépcső”, inkább egy finom, lágy „rétegesség”, amit oldalnézetből lehet látni.
A rétegek vastagsága a szalma minőségétől függ, de jellemzően 5–10 cm fedési átfedés is lehet soronként.
Nádfedés felülete — miért sima?
A kép forrása: Nádfedéses veszprémi Bakonyi ház – tájház
A nádfedés nem kévés, hanem sűrűn egymás mellé fektetett hosszú nádcsomókból áll:
- A nádat nem sorokra tagolják kévékkel, hanem folyamatosan, vastag rétegben (25–40 cm) rakják fel, majd ollóval, késsel faragják, hogy egységes sima sík legyen.
- A tetőfedő „borotválja”, igazítja a nád szálvégeit → ezért nincs lépcsőzetes hatás.
- A vízlefolyás is egyenletesebb, a szél kevésbé tud belekapni.
Miért így alakult ki?
- A szalma rövidebb, gyengébb, ezért kévébe kötve stabilabb → kévés rétegezés = lépcsőzetesség.
- A nád hosszú, rugalmas, vastag szálú → rétegenként nyesve, igazítva folytonos felületet ad.
Érdekesség
- Ha zsúpfedést akartak simábbá tenni, akkor néhol vékonyabb kévéket használtak, vagy a sorokat jobban lenyomták, de a technológiából adódóan a rétegek láthatók maradtak.
- A lépcsőzetesség praktikus is: segíti a víz levezetését, akárcsak egy zsindely.
Akár zsúpfedés, akár nádfedés, nem tekinthetünk környezetvédelmi szempontú előny és a tűzveszélyességi hátrány ellentmondásaitól.
A zsúpfedés, nádfedés tűzállósága valóban kulcskérdés, főleg ha fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszünk. Technológiai és környezetvédelmi oldalról is nézzük meg a témát:
Tűzállósági megoldások
1. Impregnálás mint tűzvédelmi megoldás
A leggyakoribb módszer a tűzgátló impregnálás, amely lehet:
- Sóalapú (pl. ammónium-foszfát, bórsav): olcsóbb, de idővel kioldódhat, és újra kell kezelni.
- Szerves foszforos vegyületek: tartósabb, mélyebben behatol a szalmába, akár 15–20 évig is hatékony.
- Hőre habosodó bevonatok: festékszerű anyagok, amelyek tűz hatására vastag szigetelő réteget képeznek.
2. Felületaktív bevonatok
Ezek nem hatolnak mélyre, de a szalma felületén védőréteget képeznek. Ilyenek például:
- Tűzgátló lakkok és festékek
- Hővisszaverő fóliák vagy szilikát rétegek
Impregnálás és újrahasznosíthatóság ellentmondásai
Veszít-e az impregnált zsúp a komposztálhatóságából?
Igen, részben. A vegyi anyagokkal kezelt szalma:
- Nem bomlik le olyan gyorsan, mint a kezeletlen.
- Bizonyos vegyületek (pl. bór, foszfát) gátolhatják a mikroorganizmusok működését a komposztban.
- Sóalapú impregnálás esetén a kioldódó sók károsíthatják a talajt, ha nagy mennyiségben kerülnek bele.
Komposztálható-e mégis?
Kisebb mennyiségben, előkezeléssel igen, például:
- Hosszabb ideig szellőztetve, öblítve a vegyi anyagok kioldása érdekében.
- Külön komposztálási körben, nem élelmiszertermő talajhoz.
Ha a cél a teljes körű fenntarthatóság, akkor érdemes lehet biológiai alapú tűzgátló szereket keresni, vagy kombinálni a zsúpfedést más természetes anyagokkal (pl. agyag, moha), amelyek önmagukban is csökkentik a tűzveszélyt.
A zsúpfedés tehát kévés szalmatetőt jelent — ez a falusi parasztházak egyik legősibb fedése, főleg ott, ahol nád nem volt bőségesen. A „zsúp” szó mindig a kévébe kötött szalmára utal, nem nádra!
Ha Erdélyben járunk, akkor például a móc hegyi házaknál, amikor nem zsindelyfedés van a tetőn, hanem valamilyen szálas anyag, kinézetre nem nád, és zsúpnak is furcsa, mert nincs meg a lépcsőzetes szerkezete, hanem összességében egy rendezetlenebb széna fedésnek tűnik - akkor lehetséges, hogy valójában a hegyi legelőkről kaszált hosszú szálas szénával fedték a tetőt? Mert ugye a hegyen nincs nád, sőt nagyon gabonát sem lehet termeszteni, kézenfekvőbb a hegyi kaszáló szénáját felhasználni, mint lemenni a völgybe szalmáért, vagy nádért. Mivel más a megjelenése, nem olyan mint a zsúp, más technikát kellett használni a felrögzítésre, mert rövidebb szálú. Természetesen ez a szénafedés nem erdélyi sajátosság, akár Lengyelországban, vagy a Felvidéken túrázva is találhatunk ilyet, vagy akár hazai skanzenekben.
Hegyi szénafedés
Ezt „fânare” vagy „iarba de munte” fedésnek hívják románul.
A hegyi szénafedéshez más technika kell.
A különbségek a zsúphoz képest:
Anyag:
- Zsúp: Gabonaszalma (búza, rozs) – hosszú, egyenletes szálak
- Hegyi fedés: Réti szénakeverék – különböző hosszúságú füvek (csenkesz, komócsin, hegyi perje)
Felrakási technika különbségei a hegyi szénafedésnél:
- Lazán tömött rétegekben – mert rövidebb, vegyes szálak
- „Gyapjúszerű” rátapadás – a rövidebb szálak összefonódnak
- Több rétegezés kell – több anyag ugyanannyi vízhatósághoz
- Kövekkel/fagerendákkal terhelés – mert lazább a szerkezet
Miért használják a hegyekben?
- 1200 m felett már nincs megbízható gabonatermesztés
- Alpesi rétek bőséges széna
- Helyben rendelkezésre áll – nem kell szállítani
- Jól szigetel – fontos a hideg ellen
Vizuális különbség:
A hegyi szénafedés valóban „bozontos, rendezetlen” – ez a természetes hatás a vegyes, rövidebb szálak miatt. Nem hiba, hanem funkcionális megoldás!
TL;DR – Rövid összefoglaló
(Nyisd le a nyilat ha nem látod!)
A zsúp - kévébe kötött hosszú szalmaszál (legtöbbször rozs vagy búza szalmája), amit rétegenként, átfedéssel rögzítenek a tetőre. A zsúpfedés kévés szalmatetőt jelent — ez a falusi parasztházak egyik legősibb fedése, főleg ott, ahol nád nem volt bőségesen. A zsúp szó mindig a kévébe kötött szalmára utal, nem nádra!
A cikkben az alábbi fejezetekről olvashatsz:
- Mitől zsúp a zsúp?
- Miben különbözik a nádfedéstől?
- Miért volt előnyös?
- Miért tűnt el?
- Zsúpfedés felülete — miért lépcsőzetes?
- Nádfedés felülete — miért sima?
- Miért így alakult ki?
- Érdekesség
- Akár zsúpfedés, akár nádfedés, nem tekinthetünk környezetvédelmi szempontú előny és a tűzveszélyességi hátrány ellentmondásaitól.
- Tűzállósági megoldások
- Impregnálás és újrahasznosíthatóság ellentmondásai
- Hegyi szénafedés
- A különbségek a zsúphoz képest:
- Miért használják a hegyekben?
- Vizuális különbség:
Gyakori kérdések
(Nyisd le a nyilat a válaszokhoz!)
Használható-e a zsúpfedés modern épületeken vagy csak népi házaknál?
Bár a zsúpfedés hagyományosan parasztházakon volt jellemző, egyre több természetközeli, öko- vagy rusztikus stílusú újépítésű háznál is alkalmazzák esztétikai és környezetbarát okokból. Fontos viszont, hogy megfelelő tűzvédelmi és építési előírásokat betartsunk.
Milyen karbantartást igényel egy zsúpfedéses tető?
A zsúpfedéses tetőnél rendszeres ellenőrzés ajánlott, különösen vihar után. A sérült kévéket ki lehet cserélni. Javasolt évente megvizsgálni a fedést, vízlevezetést és a megkötések stabilitását.
Létezik-e zsúpfedésre impregnáló vagy tűzgátló kezelés?
Igen, ma már elérhetők olyan biológiai és vegyi kezelések, amelyek segítenek meghosszabbítani a zsúpfedés élettartamát, illetve csökkenteni a tűzveszélyt. Ezek alkalmazása azonban körültekintést igényel, mert befolyásolhatják a szalma légáteresztő és hőszigetelő tulajdonságait.
Milyen modern technológiával lehet megerősíteni a zsúpfedés szerkezetét?
A hagyományos zsúpfedés ma már kiegészíthető rozsdamentes acél huzalokkal vagy UV-álló műanyag rögzítőkkel a kévék stabilizálásához. Emellett geotextília alkalmazása is segíthet a nedvesség kontrollálásában és az aljzatszerkezet védelmében.
Környezetbarát-e a zsúpfedés, ha újrahasznosítás vagy ökológiai lábnyom alapján nézzük?
Igen! A gabonaszalma természetes, megújuló erőforrás, a kévekötés pedig nem igényel vegyi anyagokat. Használat után komposztálható, lebomló, így minimális a környezeti terhelése. Viszont a rendszeres csere miatt hosszú távon több anyagot igényel, mint tartósabb tetőfedések.
Mennyire kompatibilis a zsúpfedés az energiatudatos építészeti megoldásokkal (pl. passzívház, napelemek)?
A zsúpfedés kiváló hőszigetelő, így jól illeszkedik passzívház elvekhez. A napelemekkel viszont körültekintően kell bánni: a kévéket nem terhelhetjük, de lejtős tető esetén speciális tartószerkezettel a zsúpfedés fölé telepíthetők a panelek, anélkül hogy megsértenék a tetőszerkezetet. A napelemek alatt viszont igen nehézkes a szalma állagának ellenőrzése és a karbantartása.
