Kilátások

A nemzetgazdaságok teljesítményének visszaesését jelentősebb mértékben azon iparágazatok érzékelik, amelyekben nagyon magas a foglalkoztatottság és ahol részarányaiban a legtöbb ember vállal munkát. Ilyen az építőipar. A gazdasági válság hatására a legdrasztikusabb visszaesés a foglalkoztatottak számában az itt jelentkezett. A KSH adatai szerint a harmadik legtöbb munkavállalót foglalkoztató ágazat volt 2006-ban 302.800 dolgozóval; ez a szám a mai napra 250.000 alá csökkent. /forrás:KSH/

Új fejlesztés a magyar építőiparban bővebben… →

A világon egyre elterjedtebb a csökkentett energiafelhasználású épületek tervezése, amelyeket különböző kategóriákba sorolhatunk a megtakarított energiamennyiség szempontjából, – a kis energiaigényű létesítményektől egészen pluszenergiás épületekig. Az ezen épületekre jellemző kellemes klímán kívül fontos megemlítenünk, hogy a hagyományostól eltérő szerkezetű épületek hanggátlása is jóval nagyobb, ezért városi környezetben is kellemes, zajmentes életteret biztosítanak.

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Passzívházat építeni annyit jelent, mint környezettudatosan élni. Ugyanis azon kívül, hogy korszerű, környezetbarát anyagokból alacsony energiaigényű épületet építünk, a megújuló energiaforrások felhasználásával csökkentjük a szennyezőanyag-kibocsátást is. Passzívnak hívhatjuk azt az épületet, amelyik az átlagos energiafelhasználásnak csupán 20 százalékát igényli köszönhetően a határoló szerkezetek jó hőtechnikai tulajdonságainak, ezen kívül a fennmaradó energiamennyiséget minimális külső energiaforrás felhasználásával tudja biztosítani.

Passzívházak építéséről röviden bővebben… →

Egy Gödöllő határában megépült passzívházat mutatunk be. (11,9 kWh/m²év)

A helyi adottságok figyelembevételével a 164 m² hasznos alapterületű épület 124 m²-es lakóterület került passzívházként megvalósításra. A 2 beállásos garázs és a gépészeti helyiség a 75 %-ig talajba süllyesztett kialakítás jóvoltából különleges elbánást nem igényel hőtechnikai szempontból, azonban ennek az épületrésznek nem is kell passzívház tulajdonságokkal bírnia.

Passzívház építés a gyakorlatban bővebben… →

Passzívház filozófia: szüntessük meg az épületek energiaveszteségét. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor nélkülözhetjük a fűtést.
Sok esetben az energiatakarékosságot a fűtőközeg (jelesül a földgáz) megújuló energiával történő helyettesítésével azonosítják, mivel a megújuló energia nem kerül pénzbe (napenergia, geotermikus energia). Azonban az épület veszteségei nem csökkennek, az eredmény csak látszólagos, mivel a megújuló energia hasznosításával csökken a fűtőenergia (földgáz) felhasználás és ezzel arányosan csökken a fűtési számla összege. Ezeknél a megoldásoknál nem lehet nélkülözni a fűtési rendszert, az épületekben megtalálhatóak a hőleadó berendezések radiátor, padlófűtés vagy falfűtés formájában.

Passzívház építészeti koncepció bővebben… →

Mint ahogyan az előző fejezetben kifejtettük, az energiamérleget jelentősen befolyásolják a határoló szerkezetek tulajdonságai. Vegyük sorra ezeket:

• falazat
• padlók és födémek
• nyílászárók

Miután az épület tájolása és tervezése során a passzívházzal kapcsolatos kívánalmakat teljesítettük, a gyakorlatban alkalmazott különböző anyagok és eljárások tekintetében az anyagválasztáskor csupán egyetlen fő szempontot kell figyelembe venni a falazáskor, ez nem más, mint a rétegtervi hőátbocsátási tényező. Ha ennek értékét sikerül a falazat esetében U=0,1 W/m²K alatt, vagy ennek környékén tartani, akkor eleget tettünk ennek a kívánalomnak. Az első fotón Ytong falazat látható Austrotherm által gyártott grafit-dúsítású polisztirol szigeteléssel.

A Passzívház határoló szerkezetei bővebben… →