Passzívházak építéséről röviden

A világon egyre elterjedtebb a csökkentett energiafelhasználású épületek tervezése, amelyeket különböző kategóriákba sorolhatunk a megtakarított energiamennyiség szempontjából, – a kis energiaigényű létesítményektől egészen pluszenergiás épületekig. Az ezen épületekre jellemző kellemes klímán kívül fontos megemlítenünk, hogy a hagyományostól eltérő szerkezetű épületek hanggátlása is jóval nagyobb, ezért városi környezetben is kellemes, zajmentes életteret biztosítanak.

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Passzívházat építeni annyit jelent, mint környezettudatosan élni. Ugyanis azon kívül, hogy korszerű, környezetbarát anyagokból alacsony energiaigényű épületet építünk, a megújuló energiaforrások felhasználásával csökkentjük a szennyezőanyag-kibocsátást is. Passzívnak hívhatjuk azt az épületet, amelyik az átlagos energiafelhasználásnak csupán 20 százalékát igényli köszönhetően a határoló szerkezetek jó hőtechnikai tulajdonságainak, ezen kívül a fennmaradó energiamennyiséget minimális külső energiaforrás felhasználásával tudja biztosítani.

A körülbelül tíz százalékkal magasabb építési költségek néhány év alatt megtérülnek a 80 százalékkal alacsonyabb üzemeltetési költségből származó megtakarításból kifolyólag. A passzívházak lakói jelenleg négyzetméterenként körülbelül 350 forintos energiaköltséggel számolhatnak. Ennek akár tízszeresét is kénytelenek fizetni a régi, rosszul hőszigetelt házak lakói. Az épületek energiatakarékosságának növekedése, valamint a bioenergia fokozott hasznosítása függetleníti a passzívház-tulajdonosokat a fosszilis energiaforrásoktól.

Világszerte növekszik az érdeklődés a passzívházak iránt. A Föld számos pontján élő szakemberek cserélnek tapasztalatot, vitatják meg tudományos eredményeiket egy energiatakarékosabb jövő megalapozásának érdekében. Nyugat-Európában részben az állami támogatásnak köszönhetően szintén fellendült az energiatakarékos otthonok, irodák építése. Különösen élen jár ebben Ausztria, azon belül is Karinthia tartomány. Ma már ezer passzívház található Ausztriában, de 2010-re akár tizenkétezerre is duzzadhat ez a szám. A világ minden tájáról érkeznek érdeklődők, hogy megértsék, hogyan is működnek ezek az épületek úgy, hogy még a kemény hideg teleken sem igényelnek hagyományos fűtést. Legfontosabb cél az import energiaforrások mennyiségének lecsökkentése, kiiktatása, az önállóbb, gazdaságilag erősebb állam kialakítása érdekében.

Magyarországon is egyre többen érdeklődnek az olyan technológiák iránt, amelyek lehetőséget biztosítanak energiatudatosabb, környezetkímélő, és nem utolsó sorban anyagi megtakarítással járó épületek kivitelezésére. Számos építőanyag fellelhető a palettán, amelyből jól hőszigetelt épületet készíthetünk. Hagyományos építőanyagokból szendvicsszerkezet készül, melynek általában jól elkülöníthető építési fázisban készül el a teherhordó szerkezete (például: vályogból, téglából, kőből, stb.), majd ezen szerkezetek külső felületeire külön építik rá a hőszigetelő réteget. Az IsoteQ^R építőelemek hatalmas előnye a fent említett szerkezetekkel szemben abban rejlik, hogy szintén összetett szerkezetnek minősül, ugyanakkor a teherhordó és a hőszigetelő réteg egy ütemben kerül felépítésre, ezáltal az építkezés ideje töredéke a hagyományos módszerrel készített passzívházakénak.

Miért nincs ma Magyarországon 1000 passzívház?
Nehezen megválaszolható, több okra visszavezethető kérdés. Talán legsarkalatosabb pont az állami támogatások hiánya. Nyugat-Európában a passzívház építési többletköltség jó részét pályázatokból fedezni lehet, míg Magyarországon erre még nincs kialakult rendszer. A mesterségesen alacsonyan tartott (bár egyre emelkedő) gázár eddig nem ösztönözte a lakosokat a megújuló energiaforrások kiaknázására. Ausztriában például hozzávetőlegesen négyszer annyiba kerül a gáz fogyasztói ára, mint hazánkban, ezért is fordulnak egyre többen a hosszabb távon többszörösen kifizetődő energiahordozók alkalmazása felé. A támogatási rendszer hiányán kívül említenénk, hogy Magyarországon az energiatakarékos rendszerekre, építésekre specializálódott szakember-képzés is elmarad a nyugat-európaihoz képest. Szűkében vagyunk a szakirányú folyóiratoknak, kiadványoknak is.

A fent említett hiányosságokon kívül Magyarországon még csak most körvonalazódik olyan bizottság felállítása, ahol az energiatakarékos épületek bevizsgálását végeznék. Lehetőség van külföldről, például Németországból kérni szakembereket a tanúsítvány kiállítására, ám ennek magasak a költségei.
A jövő általános érvényű energiastratégiája csak a következő lehet: az energiatakarékosság fokozása, valamint a fennmaradó energiaigény megújuló forrásból történő biztosítása.
Az energiatakarékosság fokozása érdekében szükséges épületeink külső határoló szerkezeteit kellő hőszigeteléssel ellátni.
Az IsoteQ^R építőelem-család „V. Passzív” elemei a szokásos rétegrend kialakításával U = 0.096 W/m²K hőátbocsátási tényezővel rendelkeznek! Ez a kalkulált érték kielégíti a passzívházakhoz szükséges U = 0.11 W/m²K határértéket.
Az IsoteQ V. Passzív elemtípushoz a külső 30 cm vastag expandált polisztirol hőszigeteléssel ellátott falazati elemen kívül a termékpalettán megtalálható az azonos hőátbocsátási képességgel rendelkező koszorú-, illetve áthidaló elem is.
A kiemelkedően jó hőszigetelő képességű IsoteQ^R passzívház falazat a koszorú-és áthidaló elemekkel kiegészülve válik tökéletesen hőhídmentessé.

A falazat nagyszerűsége abban rejlik, hogy a külső hőszigetelési vastagságot a fal teljes felületén egyenletesen tartja, ez által nem alakulnak ki hőhidak az épületen.
Természetesen nem feledkezhetünk meg a nyílászárók tulajdonságairól sem. Ezért a passzívházakhoz tartozó nyílászárók hőátbocsátási értékét 0.80 W/m²K-ben maximalizálták. E feltételeket leginkább a három rétegű üvegezésű, hőszigetelő gázkitöltésű ablakok elégítik ki. Az üvegezett felület tulajdonságai mellett különös figyelmet kell fordítani a nyílás keretszerkezetének kialakítására is. Azonban a passzívházak követelményeit önmagában nem elégíti ki a jó falazati hőszigetelés, bár nagyban befolyásolja az energiatakarékosság mértékét. A falazaton kívül kellőképpen hőszigetelni kell a padlásfödémet, a pincefödémet, és a többi határoló külső szerkezetet. Az épület formai kialakításában a kompaktság legyen a fő szempont, csökkentve ez által a pozitív falsarkok mennyiségét. Az üvegezett nyílászárók legalább felét délre kell tájolni az épületen, hogy kialakulhasson az úgynevezett „napcsapda”, melynek folytán a téli időszakban több passzív napenergiához juthatunk. Az épület északi oldalára minél kevesebb üvegezett felület kerüljön, alaprajzi elrendezésben előnyös a másodrangú helyiségek északra történő elhelyezése (pl. mellékhelyiségek, fürdő, kamra, stb.).
A határoló szerkezetek és formák hivatottak az energiatakarékosság megteremtésére, ugyanakkor a fennmaradó szükséges energiát célszer. megújuló energiaforrások használatával biztosítani. Legsokoldalúbb felhasználásra a hőszivattyú által átalakított energia alkalmas, amely a földből, vízből és levegőből nyert hőmérsékletet használja fel. Felhasználható többek közt fűtésre, hűtésre és használati melegvíz-készítésre is. Ugyanakkor elterjedt még a napenergia napkollektorokkal történő kinyerése is, akár melegvíz-készítéshez, akár villamos energia előállításához.
Ezek a gépészeti technológiák nem szennyezik a környezetet, ezen kívül használóik nagy mértékben függetleníthetik magukat a külső energiaforrásoktól.
Magyarországon az energiatakarékos építkezéshez rendelkezésre állnak már a korszerű építőanyagok – mint például az IsoteQ^R Intelligens Építőelem -, a megújuló energiaforrást hasznosító gépészeti berendezések, csak rajtunk múlik, élünk-e a lehetőséggel, és tesszük-e komfortosabbá, olcsóbbá a jövő házait.

Babits Bernadett
IsoteQ^R Építész Tervező
É2 01-4827/06

Bővebb információk a cikk tulajdonosa:
IsoteQ Magyarország Kft. – honlapján

A fenti cikk a Házépítők Lapjáról került át a 3D Lakberendezésre, a Házépítők Lapjával történő összevonás miatt.