Perzsaszőnyegek

A perzsaszőnyegekA perzsák és a perzsaszőnyeg története és kultúrája kb. 5000 éves. Az eredeti kézi csomózású perzsaszőnyeg, amint a neve is mutatja Perzsiából, azaz a mai Iránból származik. Az ősi perzsák szerették volna otthonosabbá tenni a lakhelyeiket, ezért elkezdtek szőnyegeket csomózni, amelyeket a természetben látott növények és állatok különféle ötvözete díszített.
Az iráni kézi csomózású perzsaszőnyegek duplacsomózású technikával készülnek, ezért időtállóak és kibírnak akár 3 generációt is.
A perzsaszőnyegek értékmérője a m2-kénti csomószám amely 90.000 csomó/m2-től 1.500.000 csomó/m2-ig terjed attól függően, hogy gyapjú vagy selyem a perzsaszőnyeg. Tehát minél apróbb a csomózás, annál tartósabb és értékesebb. A szőnyegek árát meghatározza még az anyagösszetétel, a minta és a méret.

Érdekesség:
A világ legértékesebb perzsaszőnyege az 1500-as évekből Isfahanból származó Sah Ábbasz medalion mintájú arany és ezüst szállal csomózott selyem szőnyeg.
A világ legnagyobb perzsaszőnyege Iránban készült, egy arab sejk megrendelésére egy mecsetbe, 45 tonna és 2000 m2 – idén került be a Guiness Rekordok könyvébe.

A perzsaszőnyegek

A perzsaszőnyegek alapanyagai

Az iráni kézi csomózású perzsaszőnyegek fő alapanyaga a gyapjú, pamut vagy selyem. Vannak tiszta gyapjú perzsaszőnyegek, vannak olyan szőnyegek, amelyek változó arányban tartalmaznak gyapjút, pamutot, kecskeszakállat vagy selymet, és vannak tiszta selyem szőnyegek. A szőnyegek felvetőfonala készülhet gyapjúból, pamutból vagy selyemből.

A szőnyegek attól függően, hogy milyen technikával készülnek két nagy kategóriába sorolhatók. Az egyik nagy családba a szövött technikával készült szőttesek, más néven kelimek, a másik nagy családba pedig a csomózott szőnyegek tartoznak.

A perzsaszőnyegek

A színekről:

A kézi csomózású szőnyegeknél a növényi és állati eredetű színek minden szépsége, tartóssága, mély tüze és lágysága megfigyelhető.

A színeknek épp úgy, mint a motívumoknak fontos szimbolikus üzenete van. Az egyik leggyakoribb szín a kék, amely a levegőt és az örökkévalóságot szimbolizálja. A szőnyegekhez felhasznált gyapjút vagy pamutot különféle zöldségekkel, gyümölcsökkel és gyökerekkel festik, amitől természetes és tartós színük lesz. A leggyakoribb színezők a gránátalma, dió, hagyma, faeper, tea.

A perzsaszőnyegek

A szőnyegkészítési technikákról:

Minden perzsaszőnyeg képes a színváltoztatásra: attól függően, hogy hogyan törik meg a fény a szőnyeg szálirányain, különböző árnyalatokat láthatunk.

A szövés technikája:

Ez a technika igen ősi és a messzi múltra tekint vissza (keletkezési hátterük Afganisztán, Irán, Türkmenisztán). A szőttesek gyűjtőneve KELIM, ma annyit jelent, hogy nem csomózott technikával készülnek, hanem szövött technikával. A szövőszékek a nomád életmódból fakadóan primitívek és kezdetlegesek, de lényegét tekintve megegyeznek a városokban használt szövőszékekkel, persze ezek sokkal fejlettebek és korszerűbbek. A nomádok által használt fekvő szövőszékek a vándorló életforma kívánalmainak megfelelően minden nehézség nélkül szétszedhetőek és szállíthatóak. A szövőszék viszonylag keskeny formájából adódóan a rajta készült szőnyegek is keskenyek.

A szövési technikának a lényege, hogy a fekvő fakeretre felvetőszálakat húznak, majd pedig ezek közé keresztszálakat vetnek. Egy fésű segítségével a keresztszálakat összetömörítik, így érik el, hogy a szövött anyag igen tartós és strapabíró legyen. A keresztszál, amely a textília jellegét és kinézetét adja elsősorban gyapjú.

A régmúltban a nomád életmód nélkülözhetetlen tartozékai voltak a csodaszép szőttesek. Ebből a textíliából készültek a törzsek legfontosabb használati tárgyai, olyanok, mint az ágytakaró, szőnyeg, párnahuzat, bejárati takaró, tarisznya, felső ruházat, teve-takarók, stb.

Perzsa Galéria Szeged

A csomózás technikája:

A csomózott technika évszázadok óta változatlan. Ezt a technikát a nomád, a falusi és a városi műhelyekben egyaránt használják.

A csomózott szőnyegek készülhetnek horizontális, illetve vertikális szövőszékeken egyaránt, bár a városokban elsősorban az álló szövőszék használata terjedt el.

A városi műhelyekben felállított függőleges szövőszékek két forgatható hengerből állnak, amelyeket merőleges rudak kötnek össze. Az alsó henger a már elkészült szőnyegrész feltekerésére szolgál. A felső hengerről a láncfonalat tekerik le. A primitív szövőszékeknél nincs forgatható henger, így a készítőnek folyamatosan egyre magasabbra kell helyeznie az ülőkéjét, de a városi módszerrel ellentétben itt egyben látható a készülő mű.

A csomózás műveletében két felvetőszál játszik szerepet. A csomózott szőnyegek két alapvető csomózási technikával készülnek. Az egyik a szimmetrikus csomózás, amely nagyrészt a török szőnyegekre jellemző, ezt a technikát “gördesz” típusú csomózásnak nevezik és többnyire a geometrikus mintáknál használják. A másik alapvető csomózási mód az aszimmetrikus csomózás, amely az iráni szőnyegeknél fordul elő, ez a csomózási forma “senné” néven ismert, és elsősorban az ornamentikus mintáknál használják.

Bővebb információk a cikk tulajdonosa:
Perzsa Galéria Szeged – honlapján

A fenti cikk a Házépítők Lapjáról került át a 3D Lakberendezésre, a Házépítők Lapjával történő összevonás miatt.

.