Póker játékszabály

A pókert általában francia kártyával játsszák, amelyben négy „szín” van.

• ♠ pikk a legerősebb szín (fekete)
• ♥ kőr a következő szín (piros)
• ♦ káró, gyengébb, mint a kőr (piros)
• ♣ treff, a leggyengébb szín (fekete)

Ezek tehát nem valódi színek, hanem a lapok sarkainál látható ábrák nevei (♠, ♥, ♦, ♣).
Egy 52 lapos pakliban mind a négy színből azonosan 13 figurát találunk, melyek erősorrendben:
Ász, Király, Dáma, Bubi, 10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2

 

Két azonos figura esetében a szín dönt, ezért a ♠Ász erősebb, mint a ♥Ász. Így, a pakliban a legerősebb lap a ♠Ász, és a leggyengébb lap a ♣2.

Lehet egy vagy több Jokert is belekeverni a pakliba, ez a pókerben külön megegyezés tárgya a játékosok között. Az eredeti kártyacsomag két vagy három bohócfigurát ábrázoló Jokert tartalmaz, ennek a lapnak az a különleges tulajdonsága, hogy a játékos
tetszése szerint helyettesíthet vele bármilyen más kártyát, amelyre szüksége van.

Magyarországon elsősorban az a változat terjedt el, melyben a hatost és az annál kisebb lapokat kiveszik a pakliból.
Az így kialakított 32 lapos pakli hasonlít az úgy nevezett „magyar” kártyára, ezért nálunk, ha a szükség úgy hozza, „magyar” kártyával is lehet pókerezni.

Lapunk értéke tehát a benne található alakzatoktól függ. Ezt azonnal látjuk, amint felvesszük osztás után az öt kártyát. Később azonban még egy csere is következik, és ennek során megváltozhat, javulhat lapunk értéke. Egy, két vagy három felesleges kártyát eldobhatunk (ezeket ellenfeleink nem látják), és helyettük a pakliból újakat kapunk. Így alakul ki lapunk végleges ereje, amit az értékelésnél összehasonlítunk a többiek lapjával.
 

A pókerben előforduló lapértékek, a legerősebbtől a leggyengébbig:

 

Royalflös (sorflös, színsor) (angolul – Royal flush, straight flush)	5 egyszínű lap, zárt sorban pl.: ♠8, ♠9, ♠10, ♠Bubi, ♠Dáma
Póker 4 egyforma figura	pl.: ♠10, ♥10, ♦10, ♣10
Flös (vagy Szín) (angolul – flush)	5 egyszínű lap pl.: ♠7, ♠9, ♠10, ♠Bubi, ♠Ász
Full (angolul – full hand)	3 egyforma + 2 egyforma figura pl.: ♠8, ♥8, ♦8 + ♣Bubi, ♦Bubi
Sor (angolul – straight)	5 lap, zárt sorban pl.: ♠7, ♣8, ♣9, ♥10, ♦Bubi
Drill 3	egyforma figura pl.: ♠Király, ♥Király, ♦Király
Két pár	2 egyforma + 2 egyforma figura pl.: ♠Dáma, ♥Dáma + ♦9, ♣9
Egy pár	2 egyforma figura pl.: ♠Ász, ♥Ász
Semmi	nincs benne semmilyen alakzat pl.: ♠7, ♥9, ♣10, ♦Bubi, ♣Ász

 

Póker szótár

 

Alap	osztáspénz, amit az osztó tesz a kasszába, osztás előtt.
Bemenet	egy lap hiányzik valamelyik ötlapos alakzathoz (sor, szín vagy színsor), lehet sorbemenet, színbemenet vagy Royalflös-bemenet
Blöff	egy játékos azt színleli, hogy jobb lapja van, mint amilyet a valóságban a kezében tart
Csere	az első licit befejezése után következik, az osztás sorrendjében
Csip	angolul chip, és zsetont (játékpénzt) jelent, pókerben a legkisebb lehetséges hívás összege
Cukassza	senki nem viszi ki a kasszát, és így a következő osztás is ugyanazért a kasszáért megy.
Eldobom	a játékos eldobja a lapját, és kiszáll a játékból. Elosztás valaki véletlenül több vagy kevesebb lapot kap az osztás során
Emelés	az osztó jobb oldalán ülő játékos leemel egy tetszőleges adagot a pakli tetejéről, és ez a pakli aljára kerül, csökkentve a csalás lehetőségét
És…	megadja a hívott összeget, és rá fog hívni
Hívás	az összeg megnevezése, amiben fogadni akar a játékos.
Játszma	egyetlen leosztás.
Javulás	ha csere után a lap erősebbé válik
Kassza	1. a játékosok által az asztal közepére helyezett, hívott és megadott összegek; 2. olyan hívás melynek összege a kasszában levő pénzzel megegyezik.
Keverés	az osztó megkeveri a kártyákat osztás előtt.
Kibic	szurkoló, aki nem vesz részt a partiban és a pénze sem forog kockán, csak nézi a játékot
Licit I.	a játékosok balról jobbra, az osztás sorrendjében, egymás után nyilatkoznak a fogadás összegéről.
Licit II.	csere után a játékosok újra nyilatkoznak az új fogadás összegéről, de ezúttal nem az osztás sorrendjében, hanem úgy, hogy az előző licit legnagyobb hívója legyen az utolsó nyilatkozó
Megadom	megadja a hívott összeget, de nem hív rá.
Minisor	a leggyengébb sor, melyben az Ász a hatost helyettesíti, Ász, 7, 8, 9, 10.
Mondás	lehet passz, megadás, hívás vagy visszahívás.
Nyitáskényszer	az első hívó számára kötelező, minimum laperő, melynél nagyobb lapja lehet, de kisebb nem
Osztás	laponként egyesével balra, az óramutató járásával megegyező irányban történik.
Parti 1.	jelentheti a játék folyamatát; 2. vagy a résztvevő játékosokat; 3. vagy csak egyetlen leosztást.
Passz	nem hív összeget, illetve kiszáll a játékból
Sleppelés	cserénél egy felesleges kártya megtartása, az esélyek miatt, vagy az ellenfél megtévesztésére
Sorbemenet 1.	alul-felül nyitott sorbemenet: 4 lapból álló zárt sor, melyhez akár alul, akár felül csatlakozhat egy cserével szerzett kártya és valódi 5 lapos sor lesz belőle (Dáma, Bubi, 10, 9). 2. Egy oldalon nyitott sorbemenet: 4 lapból álló zárt sor, melyhez a csere során csak alulra vagy csak felülre csatlakozhat 5 lapos sort alkotó kártya (Ász, Király, Dáma, Bubi). 3. Lukas sorbemenet: 4 lap, egy híján zárt sorban (Király, Bubi, 10, 9).
Ráhívás	lásd Visszahívás.
Skubizás	a kiosztott kártyalapok lassú és gondos megtekintése, a póker egyik legizgalmasabb mozzanata (gusztálásnak is hívják).
Ülésrend	tőlem jobbra a játékos alattam, tőlem balra pedig fölöttem ül. Ennek komoly jelentősége van a pókerben, és bizonyos idő eltelte után bárki kérhet helyre húzást, ami rendszerint ülésrendcserével jár
Vaklicit	a játékosok balról jobbra, az osztás sorrendjében „vakon” nyilatkoznak a fogadás összegéről, mielőtt még megnéznék a lapjukat
Visszahívás	a hívott összeg megadása után újabb összeg hívása, az És… kötőszó vezeti be (Ráhívásnak, illetve Emelésnek is nevezik).

A szabályok

 

Mielőtt a parti elkezdődik:

 
Az első és legfontosabb szabály, hogy mielőtt elkezdünk egy partit, állapodjunk meg a pontos
szabályokban, amelyek szerint játszani fogunk. A póker ugyanis tétre megy, és a félreértés
pénzbe kerül. Jobb előre tisztázni a legkisebb részletet is egymás között, mint később, játék
közben veszekedni rajta.
Az alábbi szabályok közül egyik sem szentírás, csupán az ismert és általánosan elfogadott
szokásokat mutatják be. Szabadon lehet változtatni rajtuk, ha a partiban résztvevő összes
játékos egyetért a módosítással.
 

A játékosok:

 
A pókert rendszerint négyen játsszák, de játszhatják hárman vagy akár ketten is. Ha négynél
többen szeretnének játszani, vissza kell tenni kisebb lapokat a pakliba (6, 5, 4 stb.), úgy, hogy
minden játékosra legalább nyolc lap jusson, 5 lap osztáskor, és 3 lap mint cserelehetőség.
 

Ülésrend:

 
A játékosok helyhúzással döntik el, hogy ki hová üljön. Sorban húznak egy-egy lapot a
pakliból, és aki a legnagyobb kártyát húzza, az választ helyet először. A következő nagyságú
kártya tulajdonosa választ utána, és így tovább. Aki a legkisebb lapot húzta, az a maradék
helyre ül, és az osztást is ő kezdi. Ő lesz az első osztó.
 

Az osztás:

 
Az osztás a pókerben körbejár, az óramutató járásával megegyező irányban. A mindenkori
osztó beteszi az alapot, az osztáspénzt, melynek összege megállapodás kérdése (vannak
pókertársaságok, ahol minden játékos betesz a kasszába egy bizonyos összeget osztás előtt,
ebben a könyvben azonban az egyszerűség kedvéért mindig az osztó fogja befizetni az alapot).
Ezután az osztó megkeveri a paklit, majd odanyújtja az alatta ülő játékosnak, emelésre.
Emelés után már nem keverhet. Egyesével oszt, balról jobbra, az óramutató járásával egyező
irányban. Öt-öt kártyát ad minden játékosnak, akik nem nyúlhatnak a lapjaikhoz az osztás
befejezése előtt. Ez fontos szabály, különben elosztás esetén, ha valaki kevesebb vagy több
lapot kapott, nem lehet helyrehozni a hibát. Ha az elosztás csak később, parti közben derül ki,
az osztónak be kell fizetnie a kasszát.
 

Az első licit:

 
Osztás után, az osztótól balra ülő játékos kezdi a licitet, és a licit körbemegy. Az első hívás
összege megegyezés tárgya, hiszen ilyenkor a kasszában még csak az osztáspénz van. A
következő összeget már szabály köti, általában a kassza a felső határ (lehet persze a kassza
fele vagy a kassza duplája is).
A játékosok sorban eldöntik, hogy hívnak (pénzt raknak a kasszába) vagy passzolnak. Amíg
senki nem hívott, büntetlenül lehet passzolni, hívás után azonban a soron következő
játékosoknak már meg kell adniuk a hívott összeget, ha játékban akarnak maradni. Ilyenkor a
passzolás egyenlő a kiszállással. Ha viszont mindenki passzol, ingyen következik a lapcsere.
A hívást azonban nemcsak megadni lehet, hanem vissza is lehet rá hívni. A soron következő
játékosnak az összes előző hívást meg kell adnia, azután ő is visszahívhat. Így nő a kassza. A
visszahívás persze nem veszélytelen dolog, mert arra megint vissza lehet hívni. Ha csak
megadom a hívást, az eredeti hívó már nem emelheti a tétet.
 

A csere:

 
Csak azok a játékosok cserélnek, akik az első licit után állva maradtak (nem szálltak ki,
megadták az összes hívást, tehát részt vesznek a további játékban). A csere az osztás
sorrendjében történik. A soron következő játékos a kezében tartott öt lapból egyet, kettőt vagy
hármat lefelé fordítva az asztalra helyez, és ezek helyett fog új lapokat kapni az osztótól, a
pakliból. Az eldobott lapokat az osztó a pakli alá helyezi, ahhoz már nem nyúlhat senki, még
az a játékos sem, aki ezeket a lapokat eredetileg letette.
A cseréből fontos következtetéseket lehet levonni, előnyben van tehát az a játékos, aki később
cserél és látja, hogy előtte a többiek mennyit cseréltek.
 

A második licit:

 
Csere után a második és egyben végső licit következik. Az első licit utolsó hívója (aki a legnagyobb
összeget hívta, amit a többiek már csak megadtak) megvásárolta magának azt a jogot,
hogy a második licitben ő legyen az utolsó megszólaló. Ez is előnyökkel jár, mert a hívásokból
ugyancsak következtetni lehet a hívó lapjára.
 

A játszma vége, értékelés:

 
Ha egy játékos hívását az ellenfelek közül senki nem adja meg, övé lesz a kassza (és ez
már az első licitkörben is érvényes), függetlenül attól, hogy milyen lap van a kezében!
Sőt, még a kártyáit sem kell megmutatnia a többieknek, csak besöpri a pénzt, és jöhet az új
osztás. Ez a szabály lehetővé teszi, hogy a jó játékos gyenge lapjárással is nyerhessen.
 
Amikor két lapot összehasonlítunk, az egyik mindig erősebb,
a pókerben soha nincs két egyforma lap.

forrás: http://novoparts.hu/ – részletek: SZURDI ANDRÁS: PÓKERKÖNYV KEZDŐKNEK ÉS HALADÓKNAK