Rezsicsökkentés lakótelepi lakásban – csináld magad – nyílászáró csere, belső hőszigetelés, padlófűtés

Két alaptétel:

  1. a megtermelt energiát jó hatásfokkal működő berendezéssel állítsd elő.
  2. a megtermelt energiát ne hagy elveszni.

A nappali átalakulása:

.

Bármennyire is prioritás a lakosságot a gázfogyasztásról letéríteni, – azért valljuk be, egy távfűtés (távhő) nélküli lakótelepi lakásban fűtési és használati meleg víz biztosítási lehetőség, elsősorban gázzal, másodsorban árammal oldható meg. Ha tömegével állnának át az árammal való fűtésre gáz helyett, abból is probléma lenne, mert sok lakótelepi épületkiszolgáló és a lépcsőházi villamos rendszer nem arra lett méretezve, hogy villannyal fűtsenek tömegesen. Emiatt a lakások tömeges Amperszám növelésének lehetősége is korlátokba ütközne. Természetesen alternatívát jelenthet egy direkt elektromos fűtéssel szemben a klímával való fűtés, hiszen átlag negyed akkora villamos terhelést jelent, de sokaknak nem jön be a meleg levegő fújás, és már így is szörnyű a rengeteg, homlokzatra aggatott klíma kültéri egység. Emiatt, véleményem szerint nagyobb arányban maradni fog a gáz.

De mit tehetünk, hogy a gázszámlánk alacsonyan maradjon?

Aki a konvektorait, vagy a régi, rossz hatásfokú kazánját kondenzációs kazánra akarja cserélni, nehézségekbe ütközik. A kéménybelelés szükségessége, az alattunk és felettünk lakókkal az egyeztetés, az engedélyeztetés, kéményseprő járda? és a többi részlet! Ha ez nem járható út, akkor marad a kondenzációs konvektorkazán beépítése ami az előző akadályok tükrében ígéretesebbnek tűnik, – de én szeretem a kihívásokat, én kazánt akartam. 🙂

Amiknek mennie kellett:

.

Nem csak az fontos, hogy milyen hatásfokkal termeljük meg az energiát, hanem az is, hogyan adja le a rendszerünk. A kondenzációs kazánok hatásfoka alacsony fűtési hőmérsékleten a magasabb. Ehhez a korábbinál nagyobb hőleadó felületek szükségesek. Ez megoldható nagyobb radiátorokkal, hiszen léteznek 3K-s azaz 3 rétegű lapradiátorok is. Ez azért nem az igazi, mert azt is tudni kell, hogy a sugárzó fűtés esetében pár fokkal alacsonyabb levegő hőmérséklet is elégséges – azonos melegség-érzethez. Az pedig könnyen belátható, hogy a radiátor minél több lapból áll egymás mögött, annál kisebb arányban adja le a meleget sugárzó fűtéssel. Egy 3-lapos radiátor 6 oldalából csak egy oldal fog felénk sugározni, a többi kizárólag a levegő melegítésével tud javítani a hőérzetünkön.
Emiatt sugárzó fűtésben célszerű gondolkoznunk. Padlófűtés a legkézenfekvőbb megoldás. Mielőtt valaki a 10cm vastag betonozásra gondol, vannak vékony rétegű megoldások. A lent ismertetésre kerülő tapasztalat alapján egy kellően szigetelt lakótelepi lakásban teljesen megfelelő a csak padlófűtés, sem kiegészítő radiátorra, se kiegészítő falfűtésre nincs szükség.

Természetesen a padlófűtés az csak fűtésre használható, ha hűteni is szeretnénk, akkor mennyezet, vagy fal fűtést-hűtést kell kialakítanunk, de akkor az már nem mehet gázkazánnal, hiszen ha hűteni is akarunk, ahhoz hőszivattyú kell. Igen a hőszivattyúé a jövő, ha igen minden ház tetején, ott működne egy lépcsőházi közös hőszivattyú. Ébresztő! – én most arról akarok írni, hogy egyénileg mit tehetünk, az pedig nem túl csendes realitás, ha mindenki erkélyén ott berregne egy hőszivattyú (tudom van éjszakai csendes üzemmód, de erkélye sincs mindenkinek), bár a jövőben egyre csendesebb megoldások várhatóak – hát várjuk? – de most – most van.

Maradva a konkrét felújításnál:

Csináld magad mozgalom keretében, kiszedésre kerültek a konvektorok (3 fali parapetes és egy fürdőszobai kéményes), és a nyílt tűzterű átfolyós használativíz-melegítő. Két ablak kicserélésre került 3 rétegű üveges redőnyös ablakra, az erkélyajtó és mellette az ablak visszabontásra került az eredeti 50-es években épült földig érő ablakos megoldásra, 2 rétegű műanyag nyílászáróra, mely egy erkélyajtó kivételével a 3 rész fix üveges lett. Annak idején, mikor a cserépkályhák helyett gázkonvektorokat telepítettek, fogták az egyik ajtószárnyat, a küszöbre ráfalaztak és ott kapott helyet a konvektor. Az ajtó szárnyat pedig ablakká szabták át. Ne ez került visszaalakításra.
Ha azt hiszed, hogy a régi rossz ablakon jön be Budapest zaja, és a 3-rétegű üvegezéssel megoldódik minden, de ott hagyod az ablak alatt a konvektort? – akkor csak részeredményt értél el a zajcsillapításban.
A konvektor egy hangszóró. Miután lekerültek a konvektorok és a parapet-nyílások megszüntetésre kerültek, még határozottabbá vált a zajcsillapítás. A határoló falak hőszigeteléseséhez gipszkarton acél előtét falváz készült, mely öntartó üveggyapottal került kitöltésre. A kőzetgyapot sűrűbb, így a zajcsillapítása jobb lenne, de irritál, nem bírok vele dolgozni. A vázra hőtükör fólia került felragasztásra és erre 2 réteg gipszkarton. Ezzel nem csak a hőszigeteltem, hanem a további zajcsillapítás is érzékelhetővé vált.

A válaszfalak kiszedését és a térszerkezet átalakítását (teljes felújítás) ismertetését most kihagyom az egy másik cikk lesz.

Ami lentebb bemutatásra kerül, az egy 24kW-os kombi kondenzációs kazánnal megoldott padlófűtés, nyílászáró csere, 10cm vastag belső ásványgyapot hőszigeteléssel, a határoló falakon, és a mennyezeten, valamint polisztirol hőszigeteléssel a padlófűtés alatt.

Most a belső szigetelésen sokan ledöbbennek, ördögtől valónak tartják. Igen, lehet rosszul és jól is csinálni.

Később ha a társasház úgy dönt, hogy elkészíti a homlokzati hőszigetelést, akkor ezen a lakáson így is 10cm-rel több lesz. Ami 12cm-t elveszítünk a határoló falak belső vastagodásával a lakás hasznos alapterületéből, azt kissé visszanyerjük a konvektorok foglalta hely megszüntetésével.

Hőszigetelés

A fal belső hőszigetelése

.

A belső hőszigetelés legfőbb problémája az, hogy a lakásban keletkező páraterhelés a falakon keresztül kíván távozni. Ha nem akadályozzuk meg, akkor a hőszigetelés alatt a falnál lecsapódik a pára és ott megjelenik a penész. Ha tovább vándorol a falszerkezetben kifelé a pára, akkor télen a fagypont határa (a belső hőszigetelés miatt) egyre közelebb kerül a belső falsíkhoz és a pára megfagyásával rongálja a falszerkezetet. Ez utóbbi kapcsán halkan jelzem meg, ha gyengében fűtünk a magas rezsi miatt, akkor ugyanúgy a fal belső síkja felé tolódik el az átfagyás határvonala, az ugyanúgy rongál. Az átfagyott vizes falat nem érdekli, hogy fűtetlenség, vagy a belső hőszigetelés miatt fagy. A lényeg, hogy a párát ne engedjük be, tehát még a hőszigetelés előtt a gipszkarton alatt használjunk párazáró fóliát. Igen, van olyan módszer is amikor nincs párazáró fólia, az például a xella multipor termékcsaládja, az más. Az ilyen 5mm-es polisztirol vagy 12mm-es gyapjú és egyéb rostlemezeket hagyjuk. Elfogadom, hogy a hideg-sugárzás érzetét megszünteti, vagy épp zajcsökkentő, de én valódi hőszigetelést akartam.
A belső hőszigetelés ellen hozzák még fel, hogyha a párazárás meg is van, a hőhidasság kivédhetetlen. Igen, ez ellen úgy szoktak védekezni, hogy a belső hőszigetelést a határoló falról befordítják 60-100cm hosszan, az oldalsó falakon, a mennyezeten is és a padlón is.
A belső hőszigetelés hátránya lehet még, hogy a falak könnyűszerkezetes jelleget vesznek fel. Azaz a falszerkezetnek hiába van tömege, az befelé könnyűszerkezetesként hat. Azaz csökken a belső hőtároló tömeg, azaz a téglafal hőtehetetlensége kevésbé fog érződni. A nagy faltömeg előnye, hogy nyáron lassabban melegszik át, és ha átmelegedett lassabban hűl ki. A belül hőszigetelt fal hőtömege nem, vagy kevésbé érvényesül a lakásban. Természetesen a nagy faltömegnek viszont hátránya, hogy fűtéskor a falat is fel kell fűteni, hűtéskor padig a falat is kell hűteni. Ugyanakkor a belső hőszigetelt falnak ennek a fordítottja pedig az előnye, azaz gyorsabban lehet felfűteni, mert a hideg fal nem vezeti el a hőt, azaz nem kell a falat is felfűteni, és ugyanígy lehűteni is könnyebb. Persze erre az az általános ellenérv, hogy a nyáron jobban kell hűteni, mert a meleg nyári levegő azonnal érződik a lakásban, míg a téglafal esetében a nyári melegnek a falat is fel kell melegíteni, azaz hőt von el a hűvösebb fal a lakásból, amíg át nem melegszik.

A mennyezet hőszigetelése:

.

A képeken látható, hogy a mennyezet teljes egészében és a padló is a padlófűtés miatt teljes egészében hőszigetelést kapott, tehát lefelé és felfelé nem beszélhetünk hőhidasságról. Igen a mennyezet nem kapott párazáró fóliát, tekintve, hogy a következő emeleten is lakás van.

.

.
^
^