– Ennek fontossága, hogy amennyiben jól megrakjuk a kandallót, a fa ne egyszerre égjen el, nehogy a hő az égéstermékkel egyszerre kirohanjon a kéményen, s lángok még a kéménybe is beérjenek, hanem ritkább megrakással kiegyenlített intenzitású égést biztosítsunk. Begyújtásnál az égés biztos indulásához bőséges égési levegőt kell biztosítani, valamint az égéstermék elvezetéséhez a füstelzáró pillangószelepet ki kell nyitni, hogy a füst útja teljes keresztmetszetében szabad legyen. A kéményben lévő hideg levegő begyújtáskor nehezíti a füst eltávozását. Személyes tapasztalat, hogy hideg időben a kémény huzata begyújtáskor azonnal beindul, míg enyhe 10-15 fokos külső hőmérsékletnél nehezebben.
Miután begyújtottunk s a tűz intenzíven ég akkor az égési levegő ellátást, valamint a füst útját el lehet zárni. Elzárt állapotban sem teljesen zár a rendszer – a pillangószelep átmérője kisebb a füstcső csatlakozó csonk átmérőjénél – egy jó huzatú kémény esetén ekkor is megfelelő marad az égés. Amikor már csak intenzív parázs van akkor érdemes megrakni ismételten a kandallót ekkor az ajtó kinyitása előtt füstelzárót kinyitjuk, hogy az ajtó nyitással biztosított égési levegő többlet hatására keletkező felizzás égésterméke, ne a szobába, hanem a kéményen át távozzon. Miután az ajtót becsuktuk, az égési levegő útját teljesen megnyitjuk, s amikor a fa lángra kap akkor elzárjuk ismételten az égési levegő és a füst útját is. Természetesen az elzárás mértékét befolyásolja a kémény huzata. Ha éjszakára rakjuk meg a kandallót vastagabb hasábokkal, akkor akár a megrakás után azonnal el is zárhatjuk a füst útját, hogy a fa lassan akár láng nélkül parázsként égjen el.
Egyszerűbb, kisebb teljesítményű tűzterek esetén a füstelvezetés nem szabályozható, s általában csak egy hamutálcára szerelt égési levegő szabályozó áll rendelkezésünkre az égés intenzitásának szabályozására. Annak ez a megoldás is megfelelő lehet, aki csak hangulati elemként igényli a kandallót, de aki a gázfűtés alternatívájaként kívánja használni komolyabb készüléket ajánlok.
Másodlagos égési levegő bevezetése, „tiszta üveg” biztosításával.
A tűztér felett, a füstkamra alatt másodlagos égési levegő biztosítása szükséges, mert az intenzív égés következtében felszabaduló fagázok a tökéletlen légkeveredés következtében az elsődleges égési levegő által nem tudnak elégni. A másodlagos égési levegő hatása jól látszik amikor a fa lángjai felett a semmiben meggyulladó felső lángtenger látható a kandallóban. Ha nincs másodlagos égési levegő bevezetés akkor ezek a fagázok égetlenül távoznak a kéményen keresztül, s így a fűtésünk rosszabb hatásfokú, azaz ugyanolyan hőtermeléshez több fát kell elégetnünk, valamint kellemetlen füstgázokkal a környezetünket is szennyezzük. Olcsóbb tűzterekben nem készítenek másodlagos égési levegő bevezetést, míg a korszerűbb tűzterekben a másodlagos égési levegő az üvegajtó felett bukik be a tűztérbe, annak érdekében, hogy az alábukó friss levegő tisztán tartsa az üvegajtót. Intenzív égés kezdetén látszódik is, hogy az üveg felső fele tiszta marad, míg az alsó kormozódik, természetesen további intenzív égés során ez a korom le tud égni, s a továbbiakban teljesen tiszta marad az üvegajtó.
Teljesen zárt rendszer kialakítási lehetőség, hogy az égési levegőt a lakáson kívülről lehessen csatlakoztatni a kandallóra.
Ennek szükségessége, hogy a légmentesen záródó korszerű nyílászárók által az égés biztosítása, a nyílászárókba plusz szellőző elemet kellene építeni. Feleslegesnek éreztem a nyílászárók hatásfokát lerontani e szellőző nyílással, hogy a nappali szoba hűtésével biztosítsam a kandalló levegő ellátását. Ezzel megoldással a kandalló égésének levegője teljesen független a lakás levegőjétől.
Egyes tűzterek esetében a külső égési levegő bevezetés nem oldható meg, mert a légrések, mint dizájn elemek a tűztér frontján helyezkednek el. Más típusok esetén alul, így a levegő ellátás zárttá tehető, de itt sem minden típusnál lehetséges teljes mértékben, ugyanis egyes változatuk úgy készül, hogy a másodlagos égési levegő ellátás dupla üveges üvegajtó alsó peremén megy be, s a két üveg közt feljutva a belső üveg fölött bukik be a tűztérbe. Ez a mellett, hogy a „tiszta üveg” technika része a külső üvegfelületet, valamelyest hűti is, de ez esetben csak az elsődleges égési levegő ellátása biztosított a külső térből. Ez ugyan már lényeges eredmény, azonban ha ennek tudatában a jól záró nyílászáróink mellett nem biztosítunk megfelelő szellőző nyílást s például a kandallóval egy légtérben (amerikai konyha) lévő jó teljesítményű szagelszívót bekapcsolunk, levegő utánpótlás hiányában előfordulhat, hogy a másodlagos égési levegő ellátási útján keresztül a szagelszívó a tűztérből fogja a füstöt kiszívni a nappalinkba. E miatt célszerű a kimondottan zárt rendszerre tervezett tűzteret beszerezni. Ez legegyszerűbben onnan ismerjük fel, hogy a tűztér alatt égési levegő csatlakozását biztosító csonk látható.
Meglévő kéményhez történő csatlakozási lehetőség.
A 14×14 cm-es kémény megléte adott. Ugyanakkor tény, hogy a tartós használatra tervezett tűzterek kémény csatlakozó csonkjai ennél nagyobbak. Leginkább 18, vagy 23 cm esetleg még nagyobb átmérőjűek. Ezen átmérők a tűzterek névleges teljesítményétől függenek. Értelemszerűen a minél nagyobb teljesítmény elérésére egyre több füstgázt kell elvezetni a tűztérből. De lehet-e kisebb kéménykeresztmetszettel nagyobb teljesítményű kandallót üzemeltetni? A válasz igen, hiszen az égéstermék elvezetéséhez a füstcső keresztmetszete csak egyetlen paraméter, s nem a keresztmetszet számít igazán, hanem a kémény huzata, azaz légszállító képessége. Ezek a relatíve nagy átmérőjű füstcső csatlakozási csonkok ismereteim szerint 4,5 méteres elhúzás nélküli kéménymagassághoz vannak méretezve. Tehát ha magasabb a kéményünk, jobb a huzatunk, s ebből adódóan kisebb keresztmetszettel is el tudjuk érni az igényelt huzatot. E miatt úgy ítéltem meg, hogy egy 18 cm-es füstcső csatlakozási csonkú tűzteret megvásárolva azt 15cm-re, majd 14cm-esre szűkítve biztonsággal beköthetek egy 9 méter magas 14×14-es kéménybe, még akkor is, ha a lentebb említett elhúzást kell majd alkalmaznom. Azóta bebizonyosodott, hogy a kéményem huzata még nagyobb teljesítményt is elbírna, hiszen „zárt” pillangószelep mellett (amikor is a 18cm ártérőjű füstcsőcsonkban a 17 cm átmérőjű pillangó szelep a áramlási irányra merőlegesen fekszik) kellően intenzív marad az égés. Természetesen a huzatigényt és a kandallóteljesítményt szakember megfelelő számításokkal össze tudja egyeztetni, de sok esetben ez egyszerű tapasztalati úton kerül megoldásra, főképp amiatt is, hogy általában a kandalló nem a fő, vagy kizárólagos fűtési rendszere a háznak.
A tűztér kiválasztása dizájn szempontok szerint.
Samott betét megléte szebb lángképet eredményez.
A sárga samott téglával bélelt tűztér világosabb, így az égés is szebb narancsosabb mint egy matt fekete térben, mikor csak a tűz áttetsző lángja s a parázs világít. Természetesen tökéletlen éges esetén, vagy amikor begyújtunk, a hideg tűztér miatt a samott bekormozódik, s átmenetileg fekete lesz, de amint az égés intenzívvé válik, és a samott átforrósodik, s leég róla a korom.
Mindezek mellett a tűztér kazánlemez, vagy öntvény falazata a samottburkolat miatt a hőhatásnak csak közvetett módon van kitéve. Egyszerűbb, hangulati funkcióra tervezett tűztereknél előfordulhat, (ezeket általában vékonyabb kazánlemezből készítik,) hogy intenzív hirtelen, vagy nagyobb tartós hőterhelés hatására eldeformálódhatnak, s így baleset-, ill. tűzveszélyessé válhatnak.
Szabályos négyzethez közelítő krómozott, vagy saválló acél ajtókeret előnyben részesítése.
A magasabb ajtó miatt a láng hosszabban látszik, s így szebb, valamint az infravörös tartományú sugárzó hőjét intenzívebben tudja leadni, valamint a négyzet forma szinkronban van a kialakított falfülkékkel, valamint a kandalló egészére s a felújítani tervezett teljes nappali szoba minimál formavilágával.
A fentiek figyelembe vételével és a kedvezőnek ítélt ár (más márkájú, hasonló látványú és működésű tűztér van a piacon háromszor drágábban is) figyelembe vételével a KOBOK Bystra Line 550/560 típusára esett a választásom.