Szalmabála és a szalma apríték, lehet-e modern hőszigetelési megoldás?

A cellulóz hőszigetelés előnyei és hátrányai – című poszt kifejtése kapcsán felmerült az a gondolat, hogy a fújható cellulóz szigetelés hőszigetelő képességét maga a cellulóz szerkezet adja, akkor a cellulózból álló szalma hasonlóan jó képességekkel rendelkezik.

A fenntartható építőipari megoldások iránti kereslet növekedésével egyre nagyobb figyelmet kapnak az alternatív anyagok. A szalmából készült hőszigetelés és a szalmabálás építési technológia mind környezetbarát és gazdaságos megoldást ígér, különösen mezőgazdasági területeken, ahol a szalmatermelés feleslegben áll rendelkezésre. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan használható a szalma apríték és szalmabála hőszigetelésként, valamint rávilágítunk a technológia előnyeire és kihívásaira.

Szalma apríték hőszigetelésként történő alkalmazása

A szalma apríték, amely finoman feldarabolt szárított, az újrahasznosított papírból készülő fújható cellulóz szigeteléshez hasonló funkcionálhat, megfelelő kezeléssel és impregnálással (pl. bóraxszal vagy bórsavval) lángmentesítik és ellenállóvá teszik a kártevők ellen. Az ilyen anyag alkalmazható befújható hőszigetelésként, akárcsak a cellulóz. Az aprított szalma is könnyen kitölt minden űrt a falszerkezetben, így különösen hasznos lehet ott is ahol a falban (szigetelésben kerülnek elvezetésre a csővezetékek, villamos vezetékek.

A bór származékokon kívül más lángmentesítő anyagokat is használnak. Ilyenek például a foszfát alapú vegyületek, amelyek szintén hatékonyak a tűzvédelemben. Ezenkívül a még vízüveg is szóba jöhet, bár az alkalmazása ritkább, mivel különleges kezelést igényel a szálas struktúrák megőrzése érdekében.

A szalma alkalmazásának előnyei:

• Környezetbarát felhasználás
  A szalma egy gyorsan megújuló nyersanyag, amely mezőgazdasági melléktermékként nagy mennyiségben áll rendelkezésre.
• Költséghatékonyság
  Az alapanyag helyben elérhető, így szállítási költségek csökkenthetők.
• Jó hőszigetelési tulajdonságok
  A szalma alacsony hővezetési tulajdonsággal rendelkezik, így hatékonyan tartja meg a meleget a téli időszakban, és akadályozza meg az otthon felmelegedését a nyári hőségben
• Hangszigetelés
  A szalma, akár a cellulóz – a szerkezete kiválóan elnyeli a zajokat.
• Fenntartható megoldás
  Az aprítás és kezelés egyszerű technológiával is megoldható.
• Réskitöltés
  Az anyag kitölt minden apró rést és repedést, megakadályozva a hőhidak kialakulását.

Kihívások:

• A nedvesség elleni védelem biztosítása kulcsfontosságú, hogy elkerüljük a penészt és a rothadást.
• A megfelelő tűzállóság elérése érdekében szigorú kezelési eljárásokat kell alkalmazni.

Szalmabála falazatok modern alkalmazása

A szalmabálás építkezésnek hosszú múltja van, mely a modern technológiákkal továbbfejleszthető. A szalmabálák bóraxszal vagy más lángmentesítővel történő kezelése javítja a tűzbiztonságot, miközben megmarad a falazat hőszigetelési és fenntarthatósági előnye.

Hogyan működik?

• A szalmabálákat rétegezve helyezik el a falszerkezetben.
• A bálák külső rétegét dróthálóval erősítik, majd védővakolattal vonják be.
• Az időjárási hatások és a kártevők elleni védelem érdekében modern impregnáló anyagokat használnak.

Előnyei:

• Rendkívül alacsony költségű falazás
• Helyben elérhető alapanyagok
• Kiváló légátmeneti tulajdonságok, amelyek segítik a beltéri páratartalom szabályozását.

Kihívások:

• Szigorú szabványok és minősítés szükséges a tűz- és nedvességállóság biztosításához.
• Speciális kivitelezési ismereteket igényel.

A szalma új korszakot nyithat a fenntartható építészetben

A szalmabála használata építkezéseknél szintén régóta ismert megoldás, amely a cellulózhoz hasonlóan természetes alapanyagot kínál. A népi hagyományban a szalmabála teherhordó szerepet is kapott, azonban a mai építési szabványok szigorú követelményeket támasztanának, amelyek jelentősen megnehezítenék a teherhordó szalmabála alkalmazását. Emiatt a modern szalmabálás építészet inkább fa pillérvázas szerkezetek kitöltő falazataként alkalmazza a szalmabálát, így biztosítva a statikai biztonságot és a könnyebb kivitelezhetőséget. A bóraxszal kezelt szalmabálák modern hőszigetelő anyagként is alkalmazhatók, különösen olyan falazatokban, ahol a természetes és fenntartható anyagok használata elsődleges szempont.

A szalma apríték és szalmabála alapú hőszigetelési és falazási megoldások kiváló példák arra, hogy a mezőgazdasági melléktermékek hogyan válhatnak hasznos és fenntartható építőanyagokká. A modern kezelési technológiákkal ezek az anyagok versenyképes alternatívát nyújthatnak a hagyományos szigetelési rendszerekkel szemben, miközben hozzájárulnak a természeti erőforrások védelméhez.

Szalmaház a széplaki lankán videó:

Szalmából építettek házat a családjuknak videó:

Ha a fenti videók alapján úgy ítélnéd meg, hogy a szalmaépítészet valamilyen népies, kalákás megoldásban képzelhető el, akkor nézd meg az alábbi videót, amelyben az előregyártott szalma falpaneles házat állítanak össze.

Előregyártott fa-szalma panelek telepítése:

Ez egészen más, mint az egymásra rakott szalmabálák, vagy egy faváz helyszínen történő kitöltése szalmával. Itt a falak előregyártott fa-szalma panelekből állnak, azaz szalmával töltött moduláris faváz, amit egy üzemben előre méretre gyártanak és a kész elemeket szállítják ki az építés helyszínére, hogy ne legyen hulladék az építkezésen, majd teherautóból daruzva közvetlenül a lábazatra.

Ezek a fa-szalma panelek előregyártott, energiahatékony és költséghatékony megoldást kínálnak falak, tetők és padlók építéséhez, egyszerű telepítési folyamat mellett.

Legfontosabb pozitívumok:

• Az előregyártott panelek innovatív építési rendszert képviselnek.
• Sokoldalúan felhasználhatóak: A panelek külső és belső falakhoz, tetőkhöz, nyeregtetőkhöz és padlókhoz alkalmazhatók.
• Építési előnyök: Ez a rendszer jelentős idő- és költségmegtakarítást kínál az építkezéseken.
• Egyszerű telepítés: A telepítési folyamat gyors és egyszerű.
• Piaci alternatíva: Ezek a panelek valódi alternatívaként szolgálnak az építőiparon belül.

Hátrány:

• Hazánk a fasorban sincs ezen a téren, a szalma pedig kint rothad a szabadban a lefelé tendáló állattenyésztési volumenünk miatt.

Az Európai Szalmaépítő Szövetség honlapján sok-száz projektet tartanak nyilván – magyar nincs közte.

A szalma építőipari felhasználása során megfogalmazódó kérdések (félelmek):

– Miért pont szalma?

A szalma az építőipar szén-dioxid-mentesítésének kulcsszereplőjévé válhat. Nem új koncepció, és sok más anyaghoz képest előnyös a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Az elmúlt néhány évben több alkalommal is készültek szalmával és náddal kapcsolatos projektek. például a Feldballe Iskola bővítésének külső falai a szalmapaneleket gyártó az EcoCocon szalmakazettáiból készültek.

A szalmával való építés nem újdonság. Valójában több mint 10 000 évvel ezelőtt már szalmát, nádat, gallyakat és sarat használtak az „építőiparban”. Azóta az ipari forradalom teljesen megváltoztatta az építési gyakorlatot, bevezetve az acél, az üveg és nem utolsósorban a beton tömeggyártását. Az iparosodott építőanyagok kolosszális éghajlati és környezeti hatása  azonban éppoly vitathatatlan , mint a tartósságuk, és válaszút elé állít bennünket, amely megköveteli, hogy újraírjuk a történet végét.

A szalma számos előnnyel jár, például megújuló erőforrás és biológiailag lebomló. Mivel a szalma széles körben elérhető mezőgazdasági melléktermék, a vele való építés kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a komposztálás vagy az anyag elégetése. Ezenkívül a szalma elkerüli a bonyolult gyártási eljárásokat, és jelentősen csökkenti a termelés és a szállítás energiafogyasztását, hatékonyan minimalizálva szénlábnyomát.

– Mi a különbség a szalma és a nád között? A nádnak Magyarországon jobban van hagyománya: nádfedeles házak, nádpalló, nádszövet, stb.

A nád egy magas, merev és évelő növény, amely vizes környezetben, például mocsarakban, tavakban vagy gyenge folyású vizek mentén nő. A szalma viszont gabonafélék, például búza, rizs száraz szára, amelyeket a gabona betakarítását követően marad meg. A nádnak és a szalmának is vannak előnyei, és különböző környezetekhez és építészeti stílusokhoz alkalmasak. A nád és a szalma közötti választás gyakran olyan tényezőktől is függhet, mint a helyi elérhetőség, az éghajlati viszonyok és a kívánt esztétika.

– Nem lenne egyszerűbb ragaszkodni más, jobban kutatott és használt anyagokhoz?

Időbe és erőfeszítésbe kerül az „új” anyagok piacra kerülése. Ragaszkodnunk kell, hogy az ipar törekedjen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások irányába. Nem tudjuk megoldani a problémákat azokkal a megoldásokkal, amelyek létrehozták őket – és kihívást jelenthet új irányokba lépni, de a fenntartható jövő hosszú távú eredménye minden bizonnyal felülmúlja a jelenlegi akadályokat.

– A szalmának rendkívül gyúlékony anyag, nem kellene ettől tartani?

A közhiedelemmel ellentétben a szalma nagyon jól ellenáll a tűznek. A szalma olyan sűrűre tömöríthető, hogy a tüzet tápláló oxigén nélkül agyaggal, vagy gipsszel kombinálva több mint két órán át 1050°C-os lángnak is ellenáll az EcoCocon tűztesztjei szerint. A szalma magas szilícium-dioxid-tartalommal rendelkezik, amely egy természetes tűzgátló anyag.  A szalmaépületeknek is meg kell felelniük a helyi tűzvédelmi előírásoknak, hogy biztosítsák a lakók biztonságát tér.

– Mennyi időt bírhat ki egy ilyen szalma-szerkezet?

A modern szalmaépítési technikák a múlt század elejére nyúlnak vissza. A fából és szalmából készült szerkezetek közül sok még ma is létezik. Egy szétszedhető szerkezet tervezésével (pl. Feldballe School), kicserélhetjük az egyes paneleket, ha szivárgás vagy sérülés keletkezik az épület egy bizonyos területén de folyamatosan jól karbantartják, akkor az élettartama 20-30 évnél is hosszabb lehet.

– A szalma potenciális fészkelő lehetőség rovarok és rágcsálók számára?

A szalmából hiányzik a tápérték a rágcsálók számára, és nem vonzza őket. Ráadásul az erősen összepréselt szalma ez és nem biztosít kedvező környezetet a rágcsálóknak, hogy járatokat építsenek vagy menedéket keressenek.
A rovarok, köztük a termeszek sem tartják vonzónak a szalmát.
A szalmaszerkezetekre ugyanaz a megelőző intézkedés vonatkozik, mint minden más építőanyagokra.
 

A kérdések és válaszok alapjául a henninglarsen.com oldala szolgált.

A szalmabálás technológia emellett előnyös lehet a természetes építési módok iránt érdeklődők számára, különösen olyan régiókban, ahol a fenntarthatóság és a lokális anyagok használata kiemelt cél. Az ilyen falazatokra a párazárás és a vízszigetelés kiemelt figyelmet érdemel, ahogyan arra is, hogy a rágcsálók elleni védekezés ne csak vályoggal, hanem modern anyagokkal (pl. drótháló, extra impregnálás) történjen.