A számítógépes látványtervezés segítségével rögtön láthatóvá vált, hogy a tervezett méretű szauna, és a kiválasztott sarokkád, elég szerencsétlenül mutat egymás mellett.
A szauna átlós tükörképével már kedvezőbbé vált a térszerkezet, a két mosdókagyló elfoglalhatta az őt megillető teljes falat. A szauna méreteit, formáját meg kellett változtatni, hogy a hegyes szaunasarok ne nyomuljon bele a térbe.
De ez még mindig nem az igazi. A megrendelő a tér növelése érdekében lemondott a tusolóról, hiszen gőzkabin kerül telepítésre a másik fürdőszobába. Mindemellett a megrendelő valami rendhagyó téralakítást igényelt, de nem tudta mi is legyen az, csak valami más legyen, mint a megszokott.
A sarokkád elhelyezése ebben a térben elég kötött volt, mint ahogyan a szaunáé is; – csak a szauna szögletes formájával nem vett el akkora helyet a térből. A szauna az ablakok és az ajtó miatt csak egy sarokban férhetett el. A megmaradó három sarokból szintén adott volt a kád elhelyezése, hiszen a szaunával átlósan is elférne, de ez nagyon kettéválasztotta volna a teret. Az így kettéhasított tér egyik felét nem lehetett volna hasznosítani, mert a duplamosdót mégsem rakhatjuk a két átlós sarokba. Az üres sarokba esetleg mégiscsak tusolót tenni nem lehetett, mert az ablak melletti 60 cm-es falszakasz miatt nem fért volna el. A duplamosdót, pedig sem átlós sarokra szétszedni, sem igen kicsi falszakaszra összenyomni ekkora fürdőszobában értelmetlen.
Egyszóval az ajtó melletti hosszúfal praktikusan a két mosdónak megfelelő hely, A kád pedig a szauna-ajtóval szembeni sarokba kerülhet. Igen ám, de a sarokkád íve és a szauna, térközépbe irányuló sarka igencsak szerencsétlen együttest mutat, ugyanakkor hol marad a rendhagyó téralakítás.
A képek alapján rögtön látszik, hogy a téralakítás érdekének áldozatául esett a sarokkád. A tér szögletességéhez és a modern formavilág igényéhez sokkal jobban illeszthető hagyományos kádforma beépítéséhez a látvánnyal könnyen meggyőzhető volt a megrendelő.
A végső koncepció az alábbi praktikumokra épít: Mi a jobb, a hagyományos falazott kád, vagy a süllyesztett? – Hát, mindkettő egyszerre. Ha akarom itt, ha a karom ott megyek be a kádba. Tény azonban, hogy a parapet szélessége miatt a parapetet átlépni nem igazán lehet, inkább a peremre ülve lehet befordulni a kádba, vagy fentről belépni. A kád körüli széles párkány előnye, hogy körbesétálható, onnan biztonságosan kezelhetők az ablakok, és a sok hely és a nagy kád miatt romantikus gyertyafényes, pezsgős, páros fürdőt is vehetünk.
Ami ilyen kialakításra biztatást adott, még az, hogy az infraszaunák általában két méternél nem magasabbak, így egyébként sem tudtunk volna mit kezdeni a szauna feletti üres térrel. Így e tér alulra került rejtve. Éppenséggel ezt az alsó teret lehet hasznosítani, egy fekvő forróvíztároló elhelyezésével. Ennek szervízelése megoldható úgy, hogy a szauna padozatát felnyithatóra készítjük, hiszen egy infraszaunában nem tocsog a víz, így e nyithatóság nem okozhat gondot.
A szauna ajtajának praktikusan egy duplaszárnyas (fix+toló-) ajtó kerül beépítésre, így a kis alapterület optikailag kitágul, valamit nem akartam a fürdő terébe lambériát tenni, az maradjon csak meg a szauna belső jegyének.
A két mosdókagyló a megrendelő igényének megfelelően lábon álló bútorba épített négyszögletes és süllyesztett mosdó lett.
A burkolatválasztásnál a lengyel Opoczno termékei kerület előtérbe. Szép modern selyem és matt felületű lapcsaládokkal rendelkeznek. Két variáció került kidolgozásra.