Egy a múlt században épült, akkor divatos sorházi, egy emeletes, lelakott állapotú lakást vásárolt ügyfelünk. A nappali közepén egy betonból öntött csúnya, nyílt égésterű kandalló uralkodott. A nappali egy keskeny, elnyújtott téglalap, a közepére épített kandalló pedig borzalmas volt. Használhatatlan (nyílt égésterű), átalakíthatatlan (beton), a közepén álló téglából épített vastag kémény pedig szinte teljesen leválasztotta a nappali hátsó részét. A kémény és a kandalló bontása nem volt kérdés, de mi kerüljön a helyére?

Sorházi lakás lakberendezése (látványtervek) bővebben… →

Általános értelemben – általában értékcsökkent minden olyan utólagos tetőtér beépítés, amelynek során nem bontották le a teljes héjazatot és lécezést a helyes rétegrendi kialakítás céljából, hanem azok megtartásával kíséreltek meg a szerkezetkialakítást.

Az utólagos tetőtérbeépítések réteg-felépítési követelményei – a belső térből kifelé haladva – következő:

• belső felületkiképzés (tapéta, vakolat, lambéria stb.),
• belső burkolatot hordozó szerkezet (vakolat, szerelt forgácslap, farostlemez, lambéria, stb.), párazáró, illetve párafék (fólia, szigetelő lemez, stb.), légrés, hőszigetelő betét (kőzet-, salak-, üveggyapot, habféleségek stb.),
• csapadék elleni védelem (fólia, szigetelő lemez, stb.), légrés, lécezés a héjazattal.

Tetőtér utólagos beépítésének hibái bővebben… →