Tudatos, költséghatékony építkezés

Az építőipari ágazat a világválság idején igencsak nehéz helyzetbe került. Ezért fontos feladat a befektetőknek, hogy tudják beruházásuk sikeressége, és működésük hatékonysága a precíz, megfontolt előkészítésen, a jól megválasztott és megtervezett használható épületeken múlik.

Nem elhanyagolható, fontos motívum maga a beruházás költsége.

A nem megfelelően előkészített és átgondolt épületek jóval többe kerülnek, mint amit a beruházói körök feltételeznek.

Ennek oka sok esetben:

• A tervezésekből adódó – nem kellően megtervezett – használhatatlan vagy túlzott költségekkel járó tervek.
  
• A kivitelező nem megfelelő felkészülése a költségvetések elkészítésében.
  
• Az építkezés pénzhiány miatti többszöri leállása.
  
• A nem megfelelően megszervezett kivitelezés.
  
• A beruházó által többletmunkaként vagy pótmunkaként elrendelt feladatok elvégzése.
  

Tervezés:

Egy épület megtervezése igen komplett, összetett, precíz, időt igénylő feladat. A megrendelő igényeinek kielégítése többszöri kooperációt követően válik a terveken kézzelfoghatóvá. A hatóságok számára az engedélyezési tervek elkészítése az egyik legfontosabb feladat. Kisebb épületek (családi házak) esetén spórolási szempontból elhagyják a statikus, gépészeti és elektromos terveket. Pedig egy épület használhatóságának és gazdaságos működésének egyik feltétele, hogy az elkészített épület üzemelési költségei – a kor eszközeit és igényeit figyelembe véve – alacsonyak legyenek.

Előkészítés:

A gyors, kapkodó, a cégek egyedi felkészültsége, vagy a költségek rosszul történő felmérése miatt maga a kivitelezés során okoz fejtőrést mind a beruházó, mind a kivitelező számára, a nagyobb cégek esetén sem létező előkészítő csoport hiánya. A nem megfelelő ütemezés, a munkaerő és munkagépek nem megfelelő kihasználtsága mind költségnövelő tényező.

Projektfinanszírozás:

Sarkalatos pontja a beruházás kivitelezési szakaszának a megfelelő pénzeszközök rendelkezésre állása. Sajnos ma Magyarországon kevés cég található, aki egy több milliárdos beruházást vagy annak megindítását meg tudja finanszírozni.

Nem elhanyagolható feladat, hogy a pénzforrások milyen ütemben és mértékben állnak az egyik legnagyobb anyagfelhasználó ágazat rendelkezésére. Ennek kidolgozása, előkészítése szintén nagy precizitást és megfelelő szakmai felkészültséget igényel.

Többszöri felvonulás, leállás, anyagok árainak változása, a már felépített szerkezetek megóvása, vagy azok kárainak javítása.

Kivitelezés:

A beruházás megfelelő költségek közt tartása a kivitelezők szakmai ügyességén, tapasztalatán, valamint a kivitelező cég rugalmasságán, szervezőkészségén és felkészültségén múlik.

Az építkezés sajátossága, – pláne felújítási feladatok végzésekor – hogy előre nem várt események sokasága jelenik vagy jelenhet meg. A megfelelően előkészített (talajmechanikai szakvélemény, geodéziai feltárás, kiviteli tervek megléte, állapotrögzítő tervek, esetleg a meglévő épület története is) beruházás esetén is előfordulhatnak nem várt helyzetek. Ezek mennyisége a minimálisra csökkenthető, vagy teljesen kiküszöbölhetők a megfelelő előkészítéssel.

Az építkezés kivitelezése során a nem kellően átgondolt, sokszor a meglévő munkaerő forrás és géppark kihasználatlansága pazarláshoz, költségnövekedéshez, vagy a kivitelezők részéről nem nyereséges, sőt veszteséges beruházásokhoz, ezáltal minőségi kifogásokhoz vezet.

Szót kell ejtenünk a tervezők és kivitelezők által elhagyott anyagok vagy rétegrendek hiányáról is. Ez későbbiekben okoz minőségi hibákat, esetleg súlyos milliókkal járó javítási költségeket.

Pótmunka:

Szokássá kezd válni az a tendencia, hogy a meglévő terveket kivitelezés közben áttervezik, esetleg más, vagy újabb és újabb igény merül fel a beruházók által.

Fel kell hívnunk minden nem építkezésben nem jártas megrendelő figyelmét arra, hogy a tervek és a kiírt költségvetések egy bizonyos anyag vagy technológiai megoldására adnak beruházási költséget.

A költségszakértő egyik feladata az, hogy a menet közbeni építkezés áttervezése, vagy újabb és újabb módosítások, esetleg más igényű anyag vagy technológiai felhasználás költségeit a beruházók elé tárja. A beruházók hajlamosak ezen költségeket lazán kezelni, és a végelszámolási viták egy része az ilyen költségek miatt keletkezik.

Egy másik tendencia a kivitelezők sarára írható, ugyanis sok esetben ahhoz, hogy a munkát elnyerjék jóval kisebb, kevesebb árakkal és nem megfelelő, hiányos műszaki tartalommal adnak költségvetéseket a beruházók számára. Ez nem helyes, ugyanis a beruházó a teljes építési költséggel ilyen feltételekkel nincs tisztában.

Többletmunka:

A többletmunka két részből adódhat:

• Az első megoldás az, amikor a kivitelező nem megfelelő mennyiségben méri fel az építkezés anyagmennyiségét és erről ad a szerződéshez szükséges költségvetést.
  
• A másik, amikor a beruházó is rosszul adja ki az általa megpályáztatott költségvetést.
  

Pótmunka:

A pótmunka is két fő részből tevődik össze:

• Az első esetben amikor a beruházó újabb műszaki igényekkel áll elő. Ez esetben a beruházónak a pótmunka költségét állnia kell.(A szerződésben rögzített feltételekkel.)
  
• Műszaki szükségességből (állagmegóvás, esetleges nem várt esemény bekövetkezte, életveszély elhárítás, stb.) elrendelt munka. A beruházó és kivitelező együttes döntése a költségek megosztásáról. (Szerződésben rögzített módon.)
  

Az a befektető, aki költséget kímélően és nyereségesen szeretne egy-egy projekt befejezéséből kikerülni jól teszi, ha megvalósíthatósági tanulmány keretében szakember segítségét kéri.

Bővebb információk a cikk tulajdonosa:
Nagy Andrea
építőipari költségszakértő
www.költsegszakerto.hu – honlapján

A fenti cikk a Házépítők Lapjáról került át a 3D Lakberendezésre, a Házépítők Lapjával történő összevonás miatt.