Vastag csokis paleo mandulás torta

Az történt, hogy feleségem e-mailben küldött egy fényképet egy csokival vastagon leöntött tortáról, hogy 18. 🙂 születésnapjára, ezt kéri paleo verzióban.
Recept az természetesen nem volt.
Ez lett belőle:

Hogy minek kellett volna lenni az eredeti tortában – nem tudni.
A megjelenés is sántított, mert az eredeti fényképen fényes csokimázas volt, ez viszont matt lett.
Nyilván a jövőben a fényesség fokozására a víztartalmat csökkenteni (ami a cocomas arányának csökkentését jelenti) és a zsírtartalmat (olaj) növelni célszerű.
Azért a lényeg, hogy mindenkinek ízlett, – a nem paleóknak is.

Jöjjön a recept:

Tészta összetevői:

• 75g mandulaliszt
• 1 ek mandula aroma
• 125g vaj
• 6 tojás
• 100g eritritol
• 75g kakaópor
• 1 kávéskanál szódabikarbóna
• fél kávéskanál citromsav

A 6 tojást (fehérje sárgája együtt) jól felverjük eritritollal együtt.
Majd ebbe a felvert tojásba keverjük bele az előzőleg már összekevert többi száraz összetevőt, majd az olvasztott vajat és az aromát.
(itt is elmondom akit zavar a vaj, hogy az nem paleo, használjon, kókuszzsírt, vagy jászvajat)
A tortaforma aljára sütőpapírt rakunk, rácsíptetjük a karimát, hogy a sütőpapírt odazárjuk vele, a kilógó papírt levágjuk, így könnyebb kivenni abból a tortaformából amelynek bordázott az alja.
180-fokon légkeveréses sütőben 25 percig sütjük.
Sütés után ketté vágjuk. Majd hagyjuk hűlni. A vékony lapok hűlés után könnyebben törnek. Akit zavar a ketté vágás, az ossza ketté a nyers tésztát és süssön két külön eleve vékonyabb tortalapot.

Amíg a tészta sül, addig is elkészítjük a marcipános krémet.

A marciánkrém összetevői:

• 100g mandulaliszt
• 100g eritritol (ez csak eritritol egyszeres, tehát nem sztíviás)
• 1 evőkanál vanília aroma
• 3 evőkanál keserű mandula aroma
• 240g víz
• 125g vaj
• 1 gyerekkanál zselatin

Felolvasztjuk a vajat, majd minden egyebet hozzáadunk, és gyengéden tovább főzzük, mintha puding készülne, sőt erős szó a főzés. Sütős állapoton tartva kavargatjuk, kb.5-10 percet. Egyrészt, hogy sűrűsödjön, másrészt a mandulaliszt, ami sosem olyan finomszemcsés, mint egy búzaliszt, kell, hogy puhuljon, hogy a krémben ne érezzünk szemcséket.
Mikor kész, az edényt hideg vízbe állítjuk, majd be is tehetjük a hűtőszekrénybe hűlni, hogy dermedten jobban tudjunk vele dolgozni.

A csoki burkolat elkészítése is hasonló.

A csokikrém összetevői:

• 100g kakaópor
• 100g eritritol (ez csak eritritol egyszeres, tehát nem sztíviás)
• 3 evőkanál vanília aroma
• 200g cocomas (kókuszkrém)
• 150g vaj

A vajat felolvasztjuk, majd hozzá keverjük a többi alkotórészt. A főzőlapon melegen tartva tovább keverjük addig, amíg nem lesz szép egyöntetű az állaga. Majd ezt is hideg vízben, majd hűtőben dermesztjük.

Miután kellő állagúra hűltek a krémek, az alsó lapot egy pizzasütő tepsire raktam, és megkentem a marcipánkrémmel, majd óvatosan rányomtam a felső tésztalapot, úgy, hogy a marcipánkrém, csak a tészta széléig nyomódjon szét, majd jött a csokikrém, amit a közepére öntöttem, jó vastag halomba, és hagytam hogy szétterüljön. Segítettem neki, hogy a peremet egyenletesen elérve csurogjon le az oldalán, hogy teljesen körbevonja a csoki.
Majd bekerült a hűtőbe, ahol jó páncélosra dermedt.

Attól tartottam, hogyha a fél centi vastag csokipáncél táblás csoki keménységre dermed csak fűrészelni lehet majd, de nem. 🙂
A cocomas jól teljesített, a kemény kinézet ellenére remekül lehetett szeletelni.