Miért jó az, ami időigényesebb és drágább?
Egyszerűen fogalmazva a várható valóságot láthatjuk előre, majdhogynem fénykép minőségben.
Előtte egy kis kitérő:
- Egyesek azt mondják, hogy azoknak a lakberendezőknek való a számítógép, akiknek nincs térlátásuk, vagy nem tudnak szabadkézzel rajzolni. Aki ezt állítja az nem próbált még számítógéppel dolgozni, és nem tudja, hogy a kézi rajzzal szemben, ahol a háromdimenziós világ kétdimenziós vetületét rögzítjük, a 3D grafikában a tárgyak mélységi paraméterét is a rajzolás folyamán kell megadni, és a megrajzolt elemeknek a tér meghatározott helyén kell kapcsolódniuk egymáshoz. Ez térlátás nélkül nehezen képzelhető el. Aki nem tud szabadkézzel rajzolni, (nem éppen téglatestre gondolok) az miért tudna egérrel, vagy digitalizáló táblán szebben rajzolni. Ez éppen nehezebb, de aki tud – annál a látvány lényegesen magasabb fokú.
- Mások azt mondják felesleges megtanulni számítógéppel lakberendezni, hiszen egy számítógépes rajz, soha nem lesz olyan élethű, mint egy ceruzarajz. Akik ezt állítják, lehet hogy láttak valamilyen minőségű számítógépes rajzot, de az, garantáltan nem lehetett fotorealisztikus minőségű. Valószínű, akik ilyet állítanak azon sem gondolkoztak még el, hogyan készülnek a mai animációs filmek, hogy példa gyanánt éppen csak a SHREK-ket említsem meg. De amit TV képernyőjén látnak és nem rajzfilm, egyre növekvő arányban nem a valóság, digitális trükkök sora, hogy néhány jólismert TV csatorna, hírfelolvasó helyeinek nemlétező berendezéséről (falairól) ne is szóljak.
- Van, aki azt mondja, jó dolog a számítógépes látványterv, ha modern lakást kell berendezni, de egy klasszikus enteriőrt képtelenség, hisz az nagyon részletgazdag. Nos, az alábbi képekről mindenki eldöntheti lehet-e klasszikus enteriőrt tervezni. Tény hogy lényegesen nehezebb, mint minimál bútorokkal berendezni a lakást.
Miért jó a virtuális lakberendezés?
Jó a megrendelőnek, mert a kommunikáció nem falnézetek mutogatásával történik, hanem perspektivikus képekkel. A megrendelő jobban átlátja, nincsenek benne helytelen térábrázolások.
A lakberendezőnek igaz 3D-ben kell megrajzolni egy berendezési tárgyat, ami nehezebb feladat, mint papíron, de csak egyszer, az elmentve, korlátlan számban beillesztheti a lakásban, sőt a befoglaló méreteket tetszés szerint megváltoztatja. Ha a megrendelő azt mondja, hogy igen ilyen formájú szekrényt gondolt el, de legyen 20cm-rel magasabb és inkább a másik sarokba helyezzük át, valamint legyen mellette egy ugyanolyan, de csak fele olyan magas, a méretek és a helyek pár kattintással és egérhúzással megoldhatóak. A hagyományos technikával lehet újra kezdeni a rajzot. Természetesen a hagyományos technikával dolgozók is egyszerűsítenek, mikor megrajzolják az alaprajzot, vagy megrajzolnak egy falat, készítenek belőle egy jó pár fénymásolatot, hogy egy módosítás során ne kelljen elölről kezdeni az egészet, és az is lehet, hogy az alaprajzon, falnézeten, kispapírból kivágott bútorokat tologatnak, annak érdekében, hogy a megrendelővel közösen megállapítsák, hol van az ideális hely. De, még ha meglett a megfelelő hely, és a bútor berajzolásra kerül, jöhet egy új gondolat, ami miatt valamit változtatni kell, s akkor azt a rajzot, hiába van lefénymásolva a ház alaprajza és a falnézetek, lehet elölről kezdeni.
Ha a megrendelő úgy gondolja, hogy eredetileg sárgás árnyalatokban gondolkozzunk egy kis ciklámen kombinációjával, majd valahol lát egy kékes-zöld színben berendezett teret – ami megtetszik neki -, mondhatja, hogy csináljunk színvariációkat, pontosan nem tudja, hogy mi legyen kék és mi zöld, legyenek ilyen színű variációk, és majd kiválasztja, hogy melyik tetszik.
Számítógéppel egy munkanap alatt több tucat színvariációt készíthetünk egy perspektívából, míg hagyományos technikával vehetjük elő a színezetlen elrendezési rajzot, akár alaprajzi, akár falnézeti rajzokat, pontosabban azok fénymásolatait, és ceruzával, filctollal, vagy akvarellel, – ki mivel – elkezdhet kézzel színezgetni. Ha csak színezni kell még egyszerűbb az eset, de ha mintás tapétáról, más játékú kőburkolatról van szó, akkor van min dolgozni. Nem beszélve a két fajta munka minőségbeli eltéréséről.
Példa színvariációkra
A kiinduló színkompozíció elkészült …
és jött az igény kékre, zöldre…
… majd megszületett a végeredmény.
Természetesen ezek után joggal vetődik fel a kérdés, hogy akkor mi ebben a hosszadalmasabb, ha minden ilyen egyszerű. A válasz nem minden egyszerű. Az első látvány lassan születik meg. Kézzel azonnal papírra vethetünk bármilyen elképzelésünket érzékeltető skiccet, azonban ha számítógéppel dolgozunk, akkor előbb a teljes lakást méretpontosan meg kell építenünk, mit ahogyan a CAD-del dolgozó építész tervező is készíti a lakástervet (természetesen nem építőmérnöki megközelítésben, hanem látvány szintjén). Falméretek, födémméret, nyílászárók, tető (ha padlásteres a lakás), és a lépcsők, szinteltolások. Ha ez megvan, akkor jöhetnek a berendezési tárgyak. Ha egyelőre általános tárgyakkal kívánjuk csak érzékeltetni a teret, és az elrendezést, akkor az előre megrajzolt 3D formátumú, fájlok formájában tárolt berendezési tárgyakkal viszonylag gyorsabban berendezhetjük a teret. Itt jegyzem meg, hogy sok helyiségben kezdésnek igencsak megteszik az általános berendezési tárgyak, de a fürdőszobában és a konyhában nagy valószínűséggel nem fog ez sikerülni. Gondoljunk csak a beépített, faltól falig jellegre, ahol minden centinek jelentőssége van. Egy szellősebb nappali, vagy háló, gyerekszoba berendezésnél az általános bútor jól alkalmazható. Ha az általános bútorral a térrendezés megvan, akkor jöhetnek a konkrét formák, elképzelések 3D fájlba öntése, azaz az egyes berendezési tárgyak háromdimenziós rajzainak elkészítése. Mire a tényleges berendezési tárgyakkal elkészül a lakás, az hosszabb idő, különösen ha a megrendelőnek időközben egy újabb berendezési tárgy is megtetszik.
Természetesen mondhatjuk, hogy aki minél több lakást rendez be virtuálisan – az, az egyik lakásban használt berendezési tárgyat javasolhatja a másikban is, valamin lehet vásárolni a neten különféle berendezési tárgyak 3D-s fájljait, s ezek gyorsítják a munkát. Csakhogy a divat, a dizájn szakadatlanul változik, s e mellett a lakások jellege is más-más, s ami az egyik térbe illik, a másikba nem, hiába ugyan olyan funkciójú berendezési tárgyat szánunk oda. Mindazonáltal a lakberendezés lényege az egyediségben, az egyénekhez való igazodásban rejlik, s nem a sorozatgyártásban.
Tehát, ha idáig eljutottunk, akkor a berendezési tárgyak befoglaló méreteinek megváltoztatása, a színekkel, textúrákkal való kombinálás, a lakáson belüli bútortologatás valóban már könnyed szórakozás, míg hagyományos technikákkal majdhogynem kezdhetjük elölről a munkát. E miatt ez elrendezésben, a szín és textúra-világ kialakításában egy olyan megrendelő, aki számítógépes látványtervezést kért, lényegesen nagyobbak a választási lehetőségei, magasabb szintű kiszolgálásban részesül.
Ne felejtsük el a számítógépes tervezés két látványos elemét:
- Az egyik, hogy pontosan ugyanazzal a burkolattal tudunk burkolni, amit a megrendelő kinézett, legyen az csempeminta, faerezet, tapéta, stb. Ezek valósághű lerajzolása szabadkézzel, ráadásul többféle variációban mondhatni festőművészi vállalkozás.
- A másik a világítástervezés. Hagyományos módon a világításterv alaprajzon, falnézeteken jelenik csak meg. A szabadkézi látványtervben a hangulatvilágítások valódiságát vagy eltaláljuk, vagy nem. Számítógéppel sem egyszerű feladat, hiszen az alábbiakban láthatjuk, hogy a processzort is jelentősen meg tudjuk vele terhelni, de az egyes izzók világítási jellegét, a világítás erősségét (például Wattban) megadhatjuk, mely által a hangulatvilágítás látványával gazdagabb képet tudunk a megrendelőnek adni. De valósághűbb a tükröződés és a fényáteresztő képesség ábrázolása is, mint kézi rajzzal. Persze az ilyen téren történő kísérletezés sokszor a számítógépes lakberendező ügyességét is próbára teszi.
Az így keletkező látvány sok esetben úgy tűnhet, hogy nem az igazi. Pedig ha belegondolunk, egy hófehér falról csak tudjuk, hogy hófehér, de a napszakok, az időjárás, a mesterséges fény hatására csak a legritkább esetben fehér, inkább szürke, sőt lehet kékes, zöldes, vagy éppen sárgás árnyalatú. Úgyhogy ne lepődjünk meg, ha az öregcseresznye erős halogén világításban citromsárgás. Gondoljunk csak Claude Monet műveire.
Nézzen fel a falára! – Nos, milyen színű?
További előny, hogy minden anyag számítógépen készül, ezért kézenfekvő, hogy a kommunikáció is e-mail alapon működik. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a helyszíni szemle, a személyes kapcsolat ne lenne hasznos. De, ha minden egyes munkafázisnak, véleménynek, kiegészítésnek, javaslatnak írásos nyoma van, az nagy segítség a lakberendezőnek, de hasznos a megrendelőnek is, hiszen nem a szokásos A3-as méretű alkotásokat kapja, hanem egy olyan anyagot folyamatosan, amit bármikor megnézhet, szabadidejében a munkaanyagon töprenghet, s nem az emlékeiben kell felidéznie a látottakat, sőt e-mailen továbbküldheti ismerőseinek. Hiszen sok embernek a lakberendezés lakberendező mellett is gond, szeretné tudni, hogy jó-e az ismerősök szerint is az, amit a lakberendezővel közösem megálmodtak, s ha pedig valóban tetszetős a látvány kör-e-mailben könnyű vele dicsekedni.
Mindebből következik, hogy a virtuális lakberendezési tevékenység távtervezés formájában is végezhető. Különösen nem számít a távolság, ha tervrajz áll a rendelkezésre, s annak megfelelő valóságában építették meg a lakást, s így nem kell, hogy a lakberendező utólag lemérje a lakást a munkája megkezdése előtt. És nem számít a távolság, ha a megrendelő a neki tetsző stílust, színvilágot meg tudja mutatni, e-mailen keresztül, a netről szedett, vagy szkennelt képekkel, vagy egyszerűen linkek csatolásával.
Természetesen a lakberendezői tevékenység teljes köre távtervezés keretében nem teljesíthető. A személyes kapcsolat, a helyszíni szemle iránti igény akár a megrendelő, akár a lakberendező részéről alapfeltétel lehet. Szintén megoldhatatlan távtervezés keretében a kivitelezés felügyelete, amennyiben a megrendelő részéről keletkezik ilyen igény. Mégsem lehet minden munkafázist állandóan fényképezni, és e-mailen elküldeni – vagy bewebkamerázni :). Tehát a személyes kapcsolat igénye esetén nem működik a távtervezés, ettől eltekintve a világ bármelyik részéről bízhatunk meg lakberendezőt.
Ugyanakkor a személyes kapcsolat hiányának ellentételezéseként, a megrendelőt bőven kárpótolja az a látvány, amit a számítógépes lakberendezés és látványtervezés tud nyújtani.
A virtuális lakberendező, a háromdimenziós lakberendező, modellező és grafikai programok segítségével, a tervrajz alapján virtuálisan megépíti a lakást és berendezi. Pontosan azzal a csempével tud virtuálisan burkolni, amit Ön a valóságban kinézett, ugyan azzal parkettázhat, ugyan azt a tapétát rakhatja fel, és akár a kedvenc családi képeit is kirakhatja a lakberendező a virtuális falra, hogy igazán magának érezhesse új, vagy felújított lakását. Ehhez egyetlen dolog kell, – a kívánt kép, vagy burkolat fényképe rendelkezésre álljon. Rosszabb esetben a megrendelő lefényképezi az üzletben. Ideális esetben a gyártó katalógusa rendelkezésre áll, amiből szkennelhető a kedvelt burkolat mintája, vagy a katalógus, a termékválaszték mintaképpel és műszaki leírással a gyártó honlapján rendelkezésre áll.
A számítógépes tervezés terjedését egyre több cég veszi figyelembe, bár ez hazánkra nem jellemző, de cseh, német, olasz – főképp szaniteráru – gyártóknál terjed, hogy a termékeiket három dimenzióban is megrajzoltatják, hogy a tervezőknek könnyebb legyen beilleszteni a tervbe. Magyar hasonló példaként a Zalakerámia Rt kezdeményezését említhetném, aki frissíthető formában biztosítja az éppen aktuális termékszortiment képeinek elérhetőségét. Sőt ezekhez a speciális burkolat-adatbázishoz egy egyszerűbb burkolatkiosztás tervező programot is biztosít. Ehhez hasonlóan pl: a BoConcept, vagy az Ikea is biztosít ingyenes (egyszerűbb) lakberendező programot, de mint minden ilyen cégspecifikus programnak az a hibája, hogy (jogos érdekből) csak a saját áruszortimentből lehet berendezni a lakást, és ezek a programok kicsit butácskák.
A virtuális lakberendezés során készített képek akár összefűzhetők panoráma képpé, így a szoba közepén kedvére körbenézhet, kedvére foroghat – mintha tényleg ott állna -, s megnézheti milyen látvány fogja fogadni. De azt is kipróbálhatjuk, hogy virtuálisan beleülve az Ön leendő fotelébe, vagy befeküdve a kádba, onnan készített képpel megnézheti, milyen látvány fogja várni.
Például volt olyan megrendelőm, aki a tervrajz alapján nem érzékelte, hogy az általa igényelt (egyébként oda nem való) ablakból nem fogja látni, hogy a kertajtóban ki csenget. Virtuálisan odamentünk az ablakhoz, és kinézve megláthatta, hogy onnan tényleg nem látja a kertajtót. Így le is mondott az ablak szükségességéről.
Miért alkalmazzák kevesen?
Egyrészt a lakberendezői képzésnek nem része a számítógépes munka, a lakberendezőknek kézzel kell megtanulni ábrázolni. Aki számítógéppel akar alkotni, az vagy autodidakta módon megtanulja, vagy külön képzés keretében elsajátíthatja. Bár kétségtelen tény, hogy manapság a lapberendező képzések inkább kisebb, mint nagyobb mértékben, de már érintik a számítógépes ábrázolás témakörét.
Miért van ez a képzési elmaradás?
A válasz egyszerű. Hardver követelmény-rendszer. Egyszerű vázrajzokat, vagy texturázatlan téri ábrázolást gyengébb teljesítményű gépekkel is elérhetünk, még egy mai átlagos gépnek a texturázott képek sem jelentenek akadályt, de mi a helyzet egy fotorealisztikus kép készítésével.
Ahhoz, hogy a képernyőn látható kész munkaanyagból, egy valósághű kép szülessen, egy processzornak igen sokat kell számolnia.
Mitől valósághű egy kép?
Attól, hogy azon kívül, hogy minden méretpontosan a helyén van, mindennek olyan a felülete kell hogy legyen, amilyen lesz. Azaz textúrázott (a parketta, a csempe, a tapéta, a bútor mind olyan mintájú amilyet szeretnénk felhasználni), a fa erezett, a tapéta a csempe mintás, stb.
Egyrészt attól, hogy minden anyagnak megvan a maga tulajdonsága. A fal matt, a parketta lehet lakkozott, a csempe lehet magasfényű, az üveg lehet színezett, vagy savmaratott, félig áttetsző, és vannak tükrök is. Ráadásul ezek a különféle tulajdonságú felületek, melyek a programban külön-külön beállítandók, nem csak fényesek, vagy mattok, azaz a fényelnyelő és fényvisszaverő képességük más, hanem az áttetszőségük és a fényességük meghatározza, hogy az adott felületen milyen erősen látjuk a felület mögötti részt (esetleg átszíneződve) és milyen mértékben látjuk a felület előtti rész tükröződését a kérdéses tárgyon. Ugye kezdjük érzékelni, hogy milyen sokat kell számolni egy processzornak. Hiszen a processzornak kell kiszámolni azt, hogy ahol az adott virtuális térben állunk, és amerre nézünk, onnan mit látunk, és pixelenként ki kell számolni az adott pixel színét, figyelembe véve a fényességet, az átlátszóságot, és azt hogy a tükröződésben mit is látunk. Bele se gondoljunk, hogy mi van akkor, ha a tükröződésben egy olyan felületet látunk, ami szintén magasfényű, s abban is tükröződik valami.
De ez még mind semmi.
Érzékeltettük a felületek tulajdonságát, de mi van a fényforrással?
Egyszer adott a nap fénye. A napfénnyel is variálhatunk; reggel süssön vagy délben, januárban vagy júniusban, Budapesten vagy Sydney-ben, de a belső tér esetén ez nem annyira fontos.
Lényeges viszont a belső világítás. Régen általában volt egy fényforrás a szoba közepén, és esetleg egy-két hangulatvilágítási elem (olvasólámpa, falikar, stb.). Most pedig – sajnos a renderelés szempontjából (a renderelés röviden az a folyamat, amikor a munkaanyagból fotorealisztikus képet készít a számítógép) – halogén spotok és rejtett világítások tömege gondoskodik lakásuk változtatható hangulatáról. Ma már könnyen előfordul, hogy például egy nappaliban 10-20, vagy akár 30 fényforrás is elhelyezésre kerül.
Mihez kezd ezzel a számítógép?
A fényforrások jellege és teljesítménye beállítható. Mit tesz a számítógép? Pixelenként azt a fent említett folyamatot (tükröződés, átlátszóság, fényesség) eredményező színt úgy állapítja meg, hogy kiszámolja, hogy a háromdimenziós tér kétdimenziós vetületén megjelenő minden egyes pixelre az összes fényforrásból és az összes tükröződésből, milyen irányú és erejű fényvektorok érkeznek. Sejthetjük, hogy 10-20 fényforrásból és egy-pár különböző erősséggel tükröződő felületből rengeteg vektor keletkezik, különösen ha a tükröződő felületek ívesek. (pl: egy poháron áthatoló fény négyszer törik – átenged és tükröződik).
Egy 800×600-as felbontású képnek, mind a 480 000 pixelére egyesével kiszámolja az összes fényvektor és anyagjellemző együttes hatásaként jelentkező pixelszínt.
Ha csak egy fényforrásom van, és egy fényes felületem, a kép 5 percen beül is elkészülhet. Ugyanakkor, ha van 10-20 fényforrásom, magasfényű felületem, tükröm, üvegem, akkor egy 800×600-as kép kb.5-10 óra alatt készül el egy 2500+ Barton-magos AMD processzorral 1,5 Gigabájt RAM-mal.
Olyan is előfordulhat, hogy az adott feladat hatására még egy 3GHz-es processzor is „belehal” a munkába, ha csak 512 Megabájt RAM-mal rendelkezik, hiába áll rendelkezésére a virtuális memória. Esetleg órák múlva tudjuk meg, hogy a gép ezt, vagy azt a tárgyat, vagy felületet lefelejtette a képről (pedig a munkaanyagon ott van).
E tényezők mellett érthetjük, hogy miért nincs elterjedve, és miért csak most kezdik jobban tanítani a virtuális lakberendezést. 2-3 éve lehet ilyen belépőszintű számítógépünk, de akkor még igazán borsos áron juthattunk hozzá.
Sejthetjük azt is, hogy az, aki azt állította, hogy szerinte „soha nem fogja olyan jól érzékeltetni a látványt egy számítógépes kép, mint egy ceruzarajz”, milyen minőségű képet láthatott.
Mielőtt még azt hinné, hogy a látványtervekkel véget ért a lakberendezői munka érdemes tovább olvasni a részleteket.
Kiknek ajánlott lakberendezőt megbízni?
Azoknak, akik bármiféle változtatást kívánnak a lakásukban, irodájukban, üzletükben; pontosabb bármilyen látvány szempontjából nem közömbös ingatlanjukban. A lehetséges megrendelői kép eléggé sokszínű és első olvasatra ellentmondásosnak tűnik, de igaz.
Azoknak ajánlott lakberendezőt megbízni, akik még nem tudják megfogalmazni igényeiket, vagy éppen ellenkezőleg, nagyon határozott elképzeléseik vannak, de előtte mégiscsak szeretnék látni, hogyan is nézne ki a lakásuk, de ajánlott azoknak is, akik valahol a két előbb említett érzés között töprengnek.
Nagyon sokan lakberendezési témájú lapokat olvasgatva pontosan tudják, melyik az a stílus, melyik az a bútor, színvilág, minta, berendezési tárgy, ami tetszik nekik, de ha nem bíznak meg szakembert, könnyen lehet, hogy éppen a legelegánsabb tárgyakból is csak giccs-kavalkád lesz, jobbik esetben csak érzik, hogy nem akar összeállni a megálmodott kép. Egységben kell látni a lakást, a helyiségeit. A berendezési tárgyak nem önmagukban kell, hogy tetszetősek legyenek, hanem a lakás többi tárgyával együttesen kell összhangban lenniük. Vagy, ha éppen diszharmóniára törekszünk, tudnunk kell beállítani azt a finom egyensúlyt, amivel még a lakásunkat kellemesnek érezzük. Ahhoz, hogy a lakásunkból kellemes és lakható otthon legyen, mindenképp érdemesebb a lakberendező szolgáltatását igénybe venni. S ez olcsóbb, mint a rosszul sikeredett lakberendezés következményeként az új bútort eladni, járólapot felverni, esetleg arról nem is beszélve, hogy egyes ergonómiai hibák miatt, falakat, ajtókat, ablakokat, világítást áthelyezni. Esetleg évekig nézni, hogy mit csináltunk rosszul.
A lakberendezői munka folyamata
Minden egyes megkeresésre a felvázolt elképzelések, igények, s a berendezendő tér alapján a konkrét munkára konkrét árajánlatot illik adni, s ezeket az elején tisztázni kell. Újabb igényeknek, újabb díja van.
Hogy mi tartozik bele a konkrét munkába? Ami a megrendelő igénye és a lakberendező vállalási körének együtteseként megmarad. Miről is van szó …
I. Kapcsolatfelvétel, igényfelmérés, szóbeli tanácsadás
A lakberendező munkája természetesen a kapcsoltfelvétellel kezdődik, melyet alapesetben egy helyszíni szemle követ. Ennek lényege, hogy vagy rendelkezik a berendezendő tér tervrajzzal, és a kivitelezés is megegyezik a tervrajzzal, akkor a tervrajz a munka megkezdéséhez helyes kiinduló pont. Ellenkező esetben a tervrajztól való eltéréseket le kell mérni, vagy ha nincs is tervrajz, az egész lakást fel kell mérni. Ha nincs még megépítve a lakás – csak tervrajz van, sőt ha a tervrajz nem is végleges még, akkor ez utóbbi a legkedvezőbb eset, hiszen a válaszfalak, nyílászárók, helyiségfunkciók változtathatók, és a család igényeihez tartozó ergonómiának leginkább meg tudjuk majd feleltetni az új enteriőrt.
A lakberendező feladata, hogy megismerje a berendezendő lakás lakóinak összetételét, nem, kor, foglakozás, hobby, egyedi igények, elképzelések szintjén. Megismerje az egész család szokását, hogy milyen mértékű társasági életet élnek, milyen típusú otthoni munkát végeznek, milyen a mindennapi életvitelük, a lakberendezés szempontjából milyen fontos személyiségjegyekkel rendelkeznek.
Mindezek érdekében a lakberendező természetesen nem csak a kapcsolat felvételkor, hanem a tervezői munka során elbeszélget (avagy folyamatosan levelet vált), hiszen a lakberendező folyamatosan egyeztet a megrendelőjével, a kialakítandó tér, szín, formavilág kapcsán, így pontosan tudni fogja, hogy milyen színvilágban, milyen stílusú bútorok közepette fogja a család jól érezni magát.
De ezek mellett, a lakberendező kötelessége az ergonómiai szempontok figyelembe vétele, a közlekedési utak, az otthoni tevékenységek helyeinek, a tároló helyeknek a kialakítása, elrendezése, s a méreteik praktikus meghatározása, legkevésbé ezek fontosságával vannak tisztában azok, akik úgy gondolják, hogy újságokból kinézve könnyűszerrel be fogják rendezni lakásukat, s csak annak elkészülte után tapasztalján, hogy esetleg néhány dolog kényelmetlen.
Természetesen az is előfordul, hogy a megrendelő csak szóbeli tanácsadásra tart igényt, így egyetlen találkozóval, elbeszélgetéssel le is zárulhat a lakberendezői munka.
Szóbeli tanácsadás szólhat csak részterületekről is, ajánlás színekre, falburkolatra, bútorokra vonatkozóan, vagy éppen szólhat ergonómiai kérdésekről, általánosságban a lakás átalakításról, vagy például csak függönycseréről.
II. Az elrendezés tervezése
Az alkotás megkezdése.
A rendelkezésre álló információk alapján a számítógéppel dolgozó lakberendező megrajzolja, „virtuálisan felépíti” az üres lakást méretpontosan és elkezdi általános berendezési tárgyakkal berendezni, annak érdekében, hogy egy elrendezési terv szülessen meg. Azaz az ergonómiai szempontok, és a harmonikus térrendezés figyelembe vételével a szobákat megtölti bútorokkal, figyelemmel a család életmódjára és összetételére.
Ezekből az elrendezési tervekből megállapíthatók a közlekedési útvonalak, a helyiségek funkciói, látható, hogy hol, mely berendezési tárgy, mekkora helyet foglal el, mekkora a szabad tér, milyen a lakótér tömöttsége. Már az elrendezési terv során igaz ugyan, hogy általános bútorok kerülnek elrendezésre, de azok a várható befoglaló méretre vannak igazítva, tehát használat szempontjából a látvány teljes értékű, csak nem foglalkozunk a színekkel, a stílussal, az anyagokkal.
Az elrendezési terv elkészítéséhez szükséges információk:
- tervrajzok amennyiben a kivitelezés eltér a tervrajztól akkor a változások bejelölésével. Ha nem áll rendelkezésre tervrajz, akkor a felmért lakásadatok, azaz a falak, a nyílászárók méretei, helyeit, típusait, nyitási irányait, a fűtési rendszer méreteit (radiátor és azok csővezetékei), a maradó vagy igényelt villamossági szerelvények helyei. Esetleg a méretezést segítő fényképek.
- a meglévő és megmaradó, tehát az új lakberendezéshez is felhasználni szükséges bútorokról, kiegészítőkről készített fényképek, azok befoglaló méretei.
- tudni kell, hogy mely helyiséghez milyen funkciót igényelnek. Az együttlakók létszáma, koruk, nemük, személyes igényeik, szokásaik (otthoni munka, hobbi, szórakozás, társasági élet, stb.).
- Ezek az információk többsége nem kőbevésett, hiszen a megszülető látvánnyal, a folyamatos együttműködéssel, sokszor felismert szükségességből eredően is ezek változni fognak. E fázisban jön elő az ergonómiai szempontok figyelembe vételével, a térszervezés folyamán az a problémakör, hogy esetleg a helyiségek funkcióit célszerű megváltoztatni, nyílászárót, vagy válaszfalat célszerű arrébb helyezni. Ezek lehetősége természetesen attól is függ, hogy az épület még csak terven létezik-e, illetve a megrendelő költségvetése megenged-e ekkora változtatást.
Fontos kiemelni, hogy a lakberendezési tervezésen nem csak a lakberendező dolgozik, hanem a megrendelő is, hiszen a kapott anyagot folyamatosan véleményeznie kell, a felmerülő eldöntendő kérdésekre választ kell adni, hiszen a lakás nem a lakberendezőnek készül, hanem a benne lakóknak. E miatt a szakmai kompromisszumok figyelembe vételével a lakást úgy kell megrajzolnia a lakberendezőnek, hogy a megrendelő örömét lelje benne. Ez egy konstruktív együttdolgozás, még távtervezés esetén is. Persze egy lakberendező számára nincs kellemesebb feladat, mint amikor szabad kezet kap, azaz azt mondják neki, hogy mindent úgy tervez meg, ahogyan jónak látja, s azt elfogadják, ez azonban igen ritka. A konstruktív hozzáállás nem csak a lakberendező részéről szükséges, hanem a megrendelő részéről is, hiszen a megrendelő nem mondhatja azt egyszerűen, hogy nem tetszik, meg kell mondania, mi nem tetszik, mi legyen másképp, de meg kell mondani azt is, hogy mi legyen helyette, azaz mi az, ami tetszene neki. Ha a megrendelő nem tudja mit is akar, akkor azt a lakberendező soha nem tudja „csak úgy” kitalálni.
A fenti adatok alapján készül az elrendezési terv, aminek felülnézeti képe és látványtervei folyamatosan megküldésre kerülnek. A megrendelő, pedig folyamatosan visszajelzi a változtatási igényét.
III. A végleges látványtervek elkészítése
Amikor az elrendezés a megrendelő igényének megfelelő, akkor kerül sor a konkrét bútorzat megrajzolására, a színek kiválasztására, a burkolatok kiválasztására, egyszóval az elképzelt formavilág kialakítása. E szakaszban történik a kiválasztott bútor, és egyéb berendezési tárgyak formavilágának megfelelő konkrét tárgyak megrajzolása 3 dimenzióban, CAD alapú lakberendező programmal. S ezt követően a szín- és anyag (textúra)-világ kialakítása. A felülnézeti kép és a látványtervek folyamatosan megküldésre kerülnek. A megrendelő pedig folyamatosan visszajelzi a változtatási igényét.
A végleges látványtervek elkészítéséhez szükséges információk:
- az elképzelt bútorok, berendezési tárgyak, lámpa típusok kiválasztása.
- a színvilág kiválasztása
- burkolatok, (parketták, csempék, járólapok, lambériák, terméskövek, egyéb dekorelemek kiválasztása.
- Ezek az információk többváltozósak általában, hiszen nem láthatja előre a megrendelő, hogy az adott bútorkompozíció hogyan fog együtt mutatni, ugyanígy képlékeny a színpárosítás, a burkolatok megválasztása. Gyakorlatilag a lakberendező minimálisan egy kedveltségi listát vár, amiből összeválogathatja a harmonikus családi fészket. Az a folyamat természetes következménye, hogy a munka során akár a lakberendező javaslatára, akár a megrendelő ötletére a látvány megkövetel újabb nem jelzett színek, burkolatok, berendezési tárgyak alkalmazásának szükségességét.
Az igények közlése szóban, leírásban, honlap-linkkel, kivágott újságcikkel, fájlok küldésével lehetséges.
A számítógéppel dolgozó lakberendezőnek lehetősége van a kiválasztott valódi anyaggal, színnel virtuálisan burkolni (texturázni). Ehhez leginkább szkenneléssel, vagy az internetről letöltött kép-fájl által jut hozzá. Végső esetben grafikai programmal meg is rajzolhatja az anyagmintát. A megszerzett jpg-fájlok is jelentős esetben grafikai feljavításra szorulnak.
Az ezekkel végzett burkolás következtében az adott felületen valós szín és anyagmintában lehet bemutatni a berendezési tárgyakat. Az anyagok jellegének megfelelő tükröződések, fényáteresztő képességek szintén ekkor kerülnek beállításra, valamint az, igény szerinti hangulatvilágítási látványtervek is ekkor készülnek.
A folyamatos egyeztetések során végcélként egy perspektivikus felülnézeti képen túl, olyan renderelt fotorealisztikus képek készülnek el, amelyeken a megrendelőnek megfelelő bútorok, burkolatok láthatóak, a neki tetsző színekkel. Azaz a képeken végcélként olyan látvány fogadja a megrendelőt, amilyet majd a valóságban is látni szeretne.
IV. Kivitelezési dokumentáció elkészítése
Virtuális lakberendezés esetén itt látszik igazán a fordított megközelítés. A hagyományos technikával dolgozó lakberendező a végleges alaprajzi és falnézetek alapján rajzolja meg a látványtervet, míg a számítógéppel dolgozó a sok-sok megrendelőnek küldött látványterv variációból a végleges látványtervekhez tartozó munkaanyagból nem perspektivikus képeket, hanem alaprajzi és falnézeti képeket generál.
Ezek a falnézetek már nem a megrendelőnek készülnek, hanem a kivitelezőnek, azaz a kivitelezők számára is elfogadható információigényű tervek elkészítése a célja e munkafázisnak.
Az itt kinyert falnézetek és az alaprajzok pontos méretek megadásával egészülnek ki, valamint itt van lehetőség az egyes elemekhez tartozó egyéb műszaki paramétereket megadni, kiviteli javaslatot leírni, részletes műszaki leírást mellékelni azon részekről melyek a rajzokról nem olvashatók le.
Példák egyes kivitelezői dokumentációkból:
A falkiosztások (falfülkék, Ytong, gipszkarton, kőburkolat építmények) és bútorok méretein kívül itt szerepelnek a villamossági és épületgépészeti kiviteli tervek alapjául szolgáló információk.
- A dugaszoló aljazatok (230V, internet, telefon, TV, audio-video fali csatlakozások, stb.) száma, helyei, feladatuk (azaz, hogy hova vezetnek, mert a vezetékelés tervezése már villamossági szakfeladat. A kapcsolók helye, típusa (csillárkapcsolós, glimmlámpás, alternatív, váltó, fényerőszabályozós, stb.) és megjelölésük, hogy melyik kapcsolóval mit kapcsolunk. A beépített berendezések (hűtő, szagelszívó, stb.), világítótestek típusának (függeszték, csillár, spot, rejtett, falikar, ufo / izzó, halogén 230 vagy 12 Voltos, fénycső, kompakt fénycső, stb.) megjelölése, helyük, iránymutatás a teljesítményükre (a fényszükséglet meghatározása szintén villamossági szakember feladata). Amennyiben már kiválasztásra került a lámpatest, annak bemutatása képen, paraméterekkel.
- Épületgépészeti tervek alapjául szolgáló szerelvényhelyek meghatározása. Pl: mosdókagyló, mosógép, mosogatógép, tűzhely, kád, tusoló, WC csésze, stb. helyének meghatározása. Azt, hogy milyen berendezést, mely helyre elhelyezett csatlakozópontra kell bekötni már épületgépészeti tervezői faladat. Pl: egy mosdókagylónak elég meghatározni, hogy hol van a falon a középvonala, s a mosdó felső pereme milyen magasságban van, valamint azt, hogy a csaptelep álló. Ezekből az adatokból az épületgépésznek kell tudnia, hogy hova kell raknia a sarokszelepeket, és a szennyvíz hol csatlakozik a falba. Természetesen speciális kiviteli igényeknél ez is meghatározásra kerülhet lakberendező által. Szintúgy nem tartozik a lakberendező kompetenciájába egy hidromasszázs kád, vagy egy gőzkabin bekötési pontjainak meghatározása. A rajzon ezek befoglaló méretét és pontos helyüket köteles csak meghatározni. Ezeknél a berendezéseknél a konkrét típusok termékismertetői adnak leírást. Természetesen, jól jön, ha a konkrét típus műszaki leírását megtaláljuk az interneten, s így azt csatolni tudjuk.
A végleges látványtervek alapján készülnek el a burkolatkiosztások, a fuga- és burkolóméretek meghatározásával falnézetben, vagy alaprajzként ábrázolt burkolatrajzokból megállapíthatók a csempék, járólapok által kialakítandó mintázat, megállapítható a fajtánkénti darabszám szükséglet, bejelölésre kerül a lerakás indulópontja, az induló lap mérete.
Példa burkolatkiosztásra:
Konszignációt készítése, melyben az összes a fentiekben nem részletezett berendezési tárgy, részletesen szerepel. A bútorok látható külső méretei – azaz nem asztalosipari kiviteli terv -, konkrét anyagszínek, nem egyedi gyártású berendezési tárgyaknál a konkrét megnevezések. Külön igényként itt szerepelhetnek a szaniterek, burkolatok, épületgépészeti, villamossági látszó szerelvények, bútor-kiegészítők, készbútorok, lakberendezési dekorációs cikkek, név, típus, szín, méret, és a lakáson belüli hely szerinti ismertetéssel, javaslattal a beszerzési helyekre.
Példa konszignációra:
A számítógéppel dolgozó lakberendező számára lehetőségként adódik az internet biztosította áruválasztékból és beszerzési helyekből a fenti munkák korszerű kiegészítése és elkészítése. A hagyományos módon dolgozó lakberendezőnek, pedig a kézi rajzon, íráson kívül lehetőségként adódik a prospektusok, nyomatatott katalógusok ollózása, ragasztása, vagy éppen összefénymásolása.
A véglegesként elfogadott látványtervek, a műszaki leírással kiegészített, kottázott alaprajzi és falnézeti képeket, a burkolatkiosztást és a konszignációt tartalmazó kivitelezői dokumentáció együttesen teljesítik a lakberendező írásos munkáját.
V. Művezetés, közös anyagbeszerzés
Amennyiben a megrendelő igényli, és a lakberendezés nem távtervezés keretében készült, a lakberendező kivitelezési művezetést is elvállalhat, valamint az árubeszerzésben is segíthet.
E tevékenység célja, hogy a lakberendezési dokumentációkban elfogadott anyagok és berendezések kerüljenek beszerzésre, a megrendelő vásárlási döntését könnyítse, egyeztessen a kivitelezőkkel, kivitelezési módot, a minőséget és a kivitelezés lakberendezési terveknek való megfelelését folyamatosan ellenőrizze.
Ugyanakkor az árubeszerzés és a kivitelezés terén nem a lakberendezési tervnek való megfelelés a legfőbb szempont, hanem az, hogy minden beszerzés és kiviteli munka a megrendelőnek feleljen meg.
Egy fürdőszoba felújítás folyamata képekben
Az eredetitől a kész fürdőszobáig, valamint a végén a látványtervvel
A végeredménynél nem a látványtervvel való tökéletes egyezés a lényeg, hanem az, hogy a kivitelezés módja tetsszen a megrendelőnek.
Természetesen, amennyiben a művezetés nem feladata a lakberendezőnek, a kivitelezés során felmerülő kérdésekbe, (pl: távtervezés esetén e-mailes, vagy) telefonos tájékoztatást ad a lakberendező, annak ellenére, hogy konkrét megbízása a lakberendezési dokumentáció átadásával lezárult.
A lakberendező díjazása
A lakberendező eléggé összetett feladatot lát el, ennek megfelelően a díjazás mértékének megállapítása is sokféle képpen történhet.
A lakberendezők honoráriumi díjszabását a Lakberendezők Országos Szövetségének honlapja részletesen taglalja.
A lakberendező díjazásának számítására többféle módszer létezik:
A leggyakoribb, hogy a lakberendezésre kerülő tér alapterülete alapján egy négyzetméter ár kerül meghatározásra. Ez a négyzetméter ár függ a berendezendő tér telítettségétől, bonyolultságától, egyediségétől. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy kisebb lakás, egy fürdőszoba, konyha lakberendezése tervezésigényesebb, melyből következően a négyzetméteráruk magasabb. Ez a gyakorlatban 2000-10000 Ft/m2 + áfa árat jelenthet. További árnövelő tényező, ha többféle szín, vagy elrendezési variációt, avagy számítógépes látványtervezést igényel a megrendelő.
Egy másik számítási mód, amikor a ráfordított idő alapján kerül a munkadíj meghatározásra. Ez lehet óradíj, vagy napidíj. Leggyakrabban részfeladatok elvégzéséhez használják. Szóbeli tanácsadáshoz (~4500 Ft/óra +áfa), közösen bonyolított vásárláshoz (~2500 Ft/óra +áfa), vagy művezetéshez (~6000 Ft/óra +áfa). Tervezési óradíj: 5000-8000 Ft/óra +áfa (2006-ban)
Nagyobb volumenű, összetett projekteknél lehet gyakoribb a beruházási költség százalékában megállapított lakberendezői díj. Ez ~3-15% között mozog értelem szerűen a minnél magasabb beruházási összeghez egyre alacsonyabb százalékérték kapcsolódik. Amíg a 15% az 1 millió forint alatti beruházásokra vonatkozik, addig a 3%-os arányra 50 millió forint feletti beruházásnál számíthatunk.
E három változattól teljesen függetlenül akár egy fix ajánlatra is számíthatunk, valamint a fenti 3 kombinációjából is összeállhat a vállalási végösszeg.
A tervezési díjtól függetlenül felszámítható költségek is léteznek, melyek a leggyakrabban:
– a kötelezőn túli tervpéldány, – kiszállási díj, – sürgősség; – eseti szállás, – telefon, fax költség
A fentieken túl további díjak illethetik meg a lakberendezőt. Amennyiben időközben módosul a terv, vagy a megrendelői elképzelésben olyan irányú váltás történik, hogy gyakorlatilag az eddig elvégzett munka használhatatlanná válik, a megrendelőnek e munkát is kötelessége megtéríteni, hiszen ő volt az, aki a kiindulási feltételeket megváltoztatta, s így a tervező eddig végzett munkájának felhasználhatóságát meghiúsította.
A lakberendezői díj fizetésének üteme, lehet egyösszegű vagy több-részletből álló.
Kisebb és rövidebb futamidejű munkák esetén van realitása a munka végeztével az egyösszegű fizetés teljesítésének.
Nagyobb, összetettebb projektek esetén, különböző részeladatok teljesítését követően történhet részszámla kibocsátsa, s majd ennek megfizetését követően kerül sor a további munkafázisok megkezdésére. Gondoljunk bele, amikor a lakberendező végzi a tervezői művezetést is, akkor a megbízása a beruházás elvégzésével ér véget. S ha márt az ingatlan tervezésekor bekapcsolódott a lakberendező a munkába, könnyen előfordul, hogy egy projekt több mint egy évig is elhúzódik, s nonszensz lenne, ha csak a végén kapná meg a lakberendező a díját.
Olyan munkáknál, ahol már az elején jelentős lakberendezői tevékenység várható el, például nagyobb épületet (tervrajz hiányában először fel kell mérni), vagy már az elején szóbeli tanácsadást, ötletbörzét kell nyújtani, teljesen jogos igényként merül fel az előleg kérése. Ez a teljes díjazás 10%-a körüli összeg.
Tóth Tamás
lakberendező – informatikus
TL;DR – Rövid összefoglaló
(Nyisd le a nyilat ha nem látod!)
Milyen többletet nyújt egy lakberendező a lakástulajdonosnak, és milyen fantasztikus lehetőségeket biztosít az a lakberendező, aki számítógépes látványtervezéssel dolgozik?
A cikkben az alábbi fejezetekről olvashatsz:
- Tóth Tamás: Virtuális lakberendezés
- Milyen többletet nyújt egy lakberendező a lakástulajdonosnak, és milyen fantasztikus lehetőségeket biztosít az a lakberendező, aki számítógépes látványtervezéssel dolgozik?
- Előszó
- Hova, mit tegyek?
- Miből legyen, milyen színű és mekkora legyen?
- A lakberendező
- A számítógépes látványtervezés
- Miért jó az, ami időigényesebb és drágább?
- Miért jó a virtuális lakberendezés?
- Kiknek ajánlott lakberendezőt megbízni?
- A lakberendezői munka folyamata
- I. Kapcsolatfelvétel, igényfelmérés, szóbeli tanácsadás
- II. Az elrendezés tervezése
- III. A végleges látványtervek elkészítése
- IV. Kivitelezési dokumentáció elkészítése
- V. Művezetés, közös anyagbeszerzés
- A lakberendező díjazása
