Falfűtés utólagos kialakítása lakott lakásban, gipszkarton, vagy kőporcelán alá – csináld magad módszerrel

A komfortérzetünket úgy is tudjuk növelni, hogy közben a fűtési költségünket csökkentjük.

Köztudott, hogy minél alacsonyabb hőmérsékletű vízzel fűti a lakást a kazánunk, annál gazdaságosabb. Különösen igaz ez a kondezációs kazánoknál.
Régi akár nyílt tüzterű, akár turbós gázkazánról van szó, ott vigyáznunk kell, hiszen a kazánba visszatérő víz hőmérsékletének magasabbnak kell lenni, mint a füstgáz harmatpontja. Ez kb. 55-60 fok közötti határérték.
A kondezációs kazánokban pedig éppen az a lényeg, hogy a visszatérő víz hőmérséklete minél alacsonyabb, annál erősebb a füstgáz harmatpont alatti kondezációja, azaz a füstgáz vízpárájának a kicsapódása. Ez a kicsapódás, a halmazállapot változás – többlet energia leadással jár. Minél alacsonyabb hőmérsékletű vízzel tudjuk kifűteni a lakásunkat, illetve ezt a hőt jobban leadva, így a visszatérő víz is minél alacsonyabb hőmérsékletű, annál jobb hatásfokot érhetünk el a kondenzációs kazánunk működtetésében.

Itt már a fűtéscső a nappali falában van:

.

Mindez szép és jó – azonban, minél alacsonyabb hőmérsékletű a fűtővíz, annál nehezebben adja le a hőt, hiszen a szoba hőmérséklete és az előre menő víz hőmérséklete között a hőmérséklet-különbség egyre kisebb lesz. Ez a probléma csak úgy oldható fel, ha a fűtőtest felületét növeljük. Ez bizonyos mérethatár felett értelmetlen kivitelezést jelentene radiátorral. Pláne, hogy a többlapos radiátorok egyre nagyobb arányban csak konvekciósan tudják leadni a hőleadást fokozni (azaz a levegő melegítésével), és egyre kisebb arányban sugárzással. Ez nem előnyös, hiszen a sugárzással leadott hő alacsonyabb hőmérsékleten is kellemesebb, jobb hőérzetet biztosít.

Ellenben, ha padló-, fal-, vagy mennyezetfűtést alkalmazunk, akkor nagyobb felületet tudunk átmelegíteni. Ez a meleg, sugárzó fűtéssel biztosítja a kellemes hőérzetet.

Ha fűtésfejlesztés (most csakis vizes fűtésről beszélünk) közben is lakni kívánjuk a lakást, a 3 felületfűtési mód közül a legkisebb kosszal, pakolással és kellemetlenséggel a falfűtés jár, az alábbi módszerrel – feltéve, ha van szabad falfelületünk. Az pedig rendelkezésre állt.

Egy új építésnél a falfűtés kialakítását úgy végzik, hogy a nyers téglafalat becsövezik, és azután jön rá olyan vastagságban a habarcs, hogy az nem csak csövezést rejti el, hanem a a cső felett kellő vastagságot is képezz.

Ezek képeken látható falak egyrészt vakoltak és egy felújítás során plusz réteg gipszkartonnal leragasztott falak voltak. A lehetséges por miatt a gipszkarton és a vakolat leszedése nem volt választható opció. A gipszkarton rétegben hornyot marni elméletben biztató volt, de a gyakorlatban szintén sok porral, és zajjal járt volna, ráadásul közel 200 méternyi cső került fel a falra, tehát ugyanennyi nútot is kellett volna marni. Ezeken elmeditálva elvetettem az ötletet. Sokkal praktikusabbnak mutatkozott a ráépítés, amikor is gipszkarton csíkokat rögzítünk fel a meglévő gipszkartonra, úgy, hogy a csövezésnek kihagyjuk a járatot. Csendes és pormentes munka, hiszen a méretre vágottan kerülnek be a gipszkarton darabok a lakásba. Igaz 2cm-rel kisebb lett a lakás, de ez elviselhető. 😀

A nappali rész falfűtése

A nappali fala gipszkarton csíkokkal, illetve csövezve-hálózva:

.

A gipszkarton csíkokat ragasztó PUR-habbal rögzítettem, illetve átmenetileg csavarokkal fixáltam. Miután a PUR-hab megszilárdult a csavarokat kivettem, a gipszkarton alól esetlegesen kibúvó PUR-hab részeket levágtam. A gipszkarton 9,5mm vastag volt, a fűtéscső pedig 8mm-es, így kényelmesen elfért. Rabichálót tűztem fel, arra az esetre, nehogy valahol kimozduljon a cső. A fűtési rendszert feltöltöttem a kazán által megkívánt 1,5bar nyomásra, így a csövek még egy kicsit helyezkedtek (nyöszörögtek egy kicsit), majd flexibilis csemperagasztóval kikentem az üregeket.

Mivel erre a falra egy tükör került (volt korábban is), a tükör függesztéséhez a két tiplit már az elején kimértem és beépítettem, hogy ne a kész fal után kelljen kitalálni, hogy hol nincs cső.

A nappali fala glettelt felső réteg gipszkartonnal:

.

Felső rétegnek szintén egy réteg 9,5mm-es gipszkarton került felragasztásra flex ragasztóval. Ez lett glettelve és festve.

Tudom létezik kimondottan falfütéshez készített jobb hővezetésű gipszkarton is. Én a könnyen hozzáférhető közönséges verziót használtam. Bíztam benne, hogy ez is rendelkezik kellő hővezetéssel. Bevált.

Az étkező-konyha közötti falrész falfűtése

A konyha étkező közötti fal gipszkarton csíkozása:

.

Mindkét falszakaszon 4-4 fűtési kört alakítottam ki, közel egyforma hosszú 19-22 méteres körökkel.

A konyha étkező közötti fal csövezve-rabicolva, illetve kiglettelve:

.

Ezen a falon a felső réteg nem gipszkarton, hanem kőporcelán. Ezeket a flexragasztóval kiglettelt rabichálózott csövezésre, szintén flexibilis csemperagasztóval rögzítettem fel.

Fűtési szezonban kimondottam élmény a fal mellett elmenni, érezni a sugárzó hőt, olyan mintha egy furcsa formájú cserépkályha lenne a fal.

.

.
^
^